Az igazi karácsonyfa semmihez sem fogható: fényárban úszva meghittebbé teszi a lakást, fokozza az ünnep hamisítatlan hangulatát, az illatáról pedig nem is beszélve – nyilvánvalóan mindannyian igyekszünk a lehető legtovább élvezni. Tartósság szempontjából természetesen vitathatatlan a műfenyő praktikussága, ami hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend: kis helyen is eltartható, nem hullik a levele, kevesebb munkával jár a felállítása, és éveken át használható marad. Viszont praktikusság ide vagy oda, még mindig többen vannak azok, akik továbbra is ragaszkodnának az igazi (élő vagy vágott) fenyőfákhoz, elvégre ennek van hamisítatlan illata, látványa, és egy adag műanyagszeméttől is megkíméljük vele környezetünket.
Cikkünkben szakértő segítségével jártunk utána, mire érdemes figyelni, ha igazi fenyőfát szeretnénk; hogyan őrizhetjük meg a vágott fa frissességét, mi a teendő akkor, ha cserepes fenyőre voksolnánk idén, és mi lehet az, ami a bolygónkra nézve is a legmegfelelőbb döntés. 

Így válassz fát!

„Ha a vágott fenyő mellett döntenénk, hazánkban az ezüstfenyő, a nordmann- és a lucfenyő számítanak a legelterjedtebbnek. Véleményem szerint a lucfenyő kevésbé praktikus választás, mert nagyon hamar ledobja a leveleit, viszont méterárban ez számít a legolcsóbb opciónak. Az ezüstfenyő valamivel drágább a lucnál, jellemzően később kezdi el hullajtani a tűleveleit, ellenben borzasztóan szúrós. A legdrágább a nordmann, tapasztalataim szerint ezt vásárolják a legtöbben, hiszen tűlevelei nemcsak puhák, de hullajtani is később kezdi el őket, és sokáig friss marad a szobában” – mondja Hegedűs Balázs, a Monkey Arbor&Garden kertésze. Vágott fenyő esetében például az a legfontosabb, hogy frisset válasszunk. Előfordulhat, hogy egyes helyeken hetekkel az ünnepek előtt kivágják a fákat, így pedig korábban kiszáradhatnak a lakásban, mint azt elsőre feltételeznénk. 

A szakember szerint így ellenőrizheted a fa frissességét:

• keress egy egészséges, zöld fát, és kerüld azokat, amelyeken sárgásbarna tűleveleket is látsz,
• válassz inkább árnyékos helyről,
• húzd végig az ujjaidat az ágakon – ha nem hullajt mindeközben tűleveleket, akkor jó úton jársz.

Vásárlás után az a legeredményesebb, ha hűvös, széltől és napsütéstől óvott helyen – például garázsban vagy árnyékos erkélyen – tároljuk, és csak a díszítés napján visszük a lakásba. Ha azt szeretnénk, hogy minél tovább friss maradjon, mindenképp állítsuk vízbe (itt írtunk arról bővebben, hogy a fa szárátmérőjének minden 2,5 centijére mintegy egy liter vizet kell számolnunk), és

ha lehetőségünk van rá, odabent is használjunk vízzel tölthető fatalpat – ezzel pedig nemcsak a fa idő előtti kiszáradását, de az ebből fakadó tűzeseteket is megelőzhetjük,

amire kiemelten fontos ügyelnünk, hiszen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint télen naponta átlagosan harminc lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, ami karácsonykor akár a negyvenet is eléri. Az ünnepi készülődés hevében tehát ne felejtsünk el gondoskodni a biztonsági előírásokról sem:

Kapcsolódó

Teszt: Milyen karácsonyfa illik hozzád?

Nők Lapja

a karácsonyfa másfél méter távolságban legyen a fűtőeszközöktől, égősorokat csakis megbízható forrásokból vásároljunk, a kültéri égőtesteket kizárólag kintre tegyük (mert áramütés és tűz is lehet belőle), az égősorokat mindenképp húzzuk ki éjszakára a konnektorokból, és soha ne használjunk gyertyát vagy csillagszórót a karácsonyfán (és annak közelében)!     

Mi legyen a fával az ünnepek után?

Gyakran láttunk már ablakból kidobott, majd elfeledett fenyőfákat Vízkereszt idején, azonban érdemes ennél okosabb megoldáson törni a fejünket, és jó, ha tudjuk: karácsonyfáink számára jobb és hasznosabb helyeket is találhatunk, amennyiben nincs lehetőségünk felaprítani, valamint talajtakaróként újrahasznosítani, esetleg elégetni. A BKM Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kijelölt gyűjtőhelyein elhelyezett fákat először felaprítják, majd olyan kazánokban égetik el, amelyekből környezetbarát távhőt és villamos energiát állítanak elő – megéri tehát hivatalos gyűjtőpontok és hulladéklerakók felkutatására szánni egy kis időt. 

Fotó: Getty Images

Mi a teendő, ha földlabdás, azaz élő fenyőfát szeretnénk?

A szakember szerint vágott fenyőt bárhol vásárolhatunk, cserepes növény esetében azonban a kertészetek kínálatát érdemes szemügyre venni. „Az importált fák szállítás közben könnyedén megsérülhetnek, és jobban ki vannak téve az erősebb környezeti hatásoknak – köztük a szélnek, fagynak és a hónak – míg a kertészetekben jó eséllyel évek óta nevelik őket kedvező körülmények között. És míg a vágottnál mindegy, addig élő fa esetben nem érdemes nagyméretűt választani. Minden növényre igaz, hogy minél korosabb, annál rizikósabb a megmaradása, életben tartani pedig sokkal macerásabb és időigényesebb, mint a kisebbeket. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenképp elpusztulna odabent, azonban számoljunk azzal, hogy nagyobb gödröt kell majd ásnunk, és nagyobb mennyiségű vízre lesz szüksége. A lakás hőmérsékletéhez fokozatosan kell szoktatni: a vásárlás után érdemes garázsban vagy pincében tárolni, majd jöhet az előszoba, szenteste napján pedig a nappali. Arra különösen fontos figyelni, hogy kerüljük a meleget adó testeket, radiátort, kályhát és kandallót. A kiültetésére nagyjából ugyanez érvényes – fokozatosan kell szoktatni a kinti hőmérséklethez, és ha nem szeretnénk kibabrálni magunkkal, akkor még a nagy fagyok előtt érdemes megásnunk a helyét a kertben. A jutazsákot nyugodtan rajta hagyhatjuk, hiszen természetes anyagokból készített szövet, ami 2-3 éven belül lebomlik majd a föld alatt.

Fontos, hogy az élő fa kint érzi magát a legjobban, így ha lehet, ne várjunk Vízkeresztig a kiültetésével”

– javasolja a szakember.  

Na de mi számít igazán fenntarthatónak?

A karácsonyfa több százéves európai hagyomány (az első karácsonyfát a világon Németországban állították a 16. században, Magyarországon pedig 1824-ben Martonvásáron), manapság azonban fókuszba került a kérdés, miszerint mennyire nevezhető környezetkímélőnek és fenntarthatónak – hiszen fákat kivágni nem túl szerencsés döntés, a műfenyő pedig PVC-ből készül, tehát gyártása során károsanyag-kibocsátással is számolnunk kell (arról nem is beszélve, hogy a valódi fával ellentétben közel sem nevezhető biológiailag lebomló anyagnak).

Egyébként a valódi fenyők javára billenti a mérleget, hogy ha nem is tudunk földlabdás verziót választani, nem kell amiatt aggódnunk, hogy miattunk pusztulnak az erdők:

a karácsonyra termesztett fenyők zömét ugyanis kifejezetten erre a célra nevelik, ezért aztán minden kivágott fa helyére újat ületetnek.

Ráadásul ezzel a választásunkkal a magyar gazdálkodók munkalehetőségét biztosítjuk.

A Carbon Trust (egy szén-dioxid-csökkentéssel foglalkozó brit vállalat) becslései szerint egy két méter magas műfenyő legyártása mintegy 40 kilogrammnyi szén-dioxid-egyenértéket termel, míg egy hasonló méretű, gyökerek nélküli valódi karácsonyfa tízszer kisebb karbonlábnyomot hagy maga után, tehát utóbbi számít kedvezőbb döntésnek – azonban ez nem jelenti azt, hogy hasznosabb is. A legjobb, amit tehetünk, hogy életben tartjuk a fánkat: vitathatatlan, hogy nincs környezetbarátabb és ökotudatosabb megoldás a földlabdás fenyővásárlásnál – de joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mit kezdhetnének vele azok, akik nem rendelkeznek saját kerttel és udvarral? Szerencsére – tekintve, hogy évről évre egyre nagyobb vita tárgyát képezi a környezetvédelem –

ma már karácsonyfát is bérelhetünk, amire egyre több hazai kertészet, faiskola és botanikus kert is lehetőséget kínál.

A fenntartható ünnep egyik legnagyobb szószólója pedig Emma Thompson (itt írtunk arról, hogy a saját életéből merített ihletet az Igazából szerelem egyik kulcsjelenetéhez, itt pedig arról, hogy hogyan lehet igazán zöld a karácsony), aki nemcsak bérli a cserepes karácsonyfát, de évek óta kampányol is mellette – érdemes tehát követni a példáját.

Díszítsük a fát saját készítésű díszekkel – például ezzel az elegáns papírangyalkával!

Kiemelt kép: Getty Images