Miért lesz olyan nagy csend, ha esik a hó?

Biztosan te is megfigyelted már, hogy hóeséskor és közvetlenül utána minta nem is csak fehér takaró, de nagy csend is ereszkedne a tájra. De vajon miért van ilyen benyomásunk? Valóban kisebb lesz a zaj a hótól, vagy csak megtéveszt bennünket valami?

Idén (legalábbis Budapesten) másodszor havazott, és én mindkét alkalommal edzésre siettem, vagy edzésről mentem a dolgom után. Ennek csak azért van jelentősége, mert a terem, ahová járok, egy félig-meddig elhagyott gyárépületben van, a téglaépítmény hátsó oldalánál pedig alig jár valaki. Ezért reggel, amikor dolgom végeztével elindultam, nemcsak azt élvezhettem ki, hogy a mások által még le nem taposott hó ropog a talpam alatt, de azt is, hogy szinte földön túli csend szállt a tájra. Pedig hétköznap reggel volt, 100 méterrel odébb az emberek ugyanúgy munkába siettek, mint én, és máskor még itt a terem hátsó kijáratánál is autók zaját hallom.

Sokszor gondolkodtam már azon, havazáskor miért van olyan benyomásom, hogy nagy a csend, de nem néztem utána a jelenségnek, mert meg voltam győződve róla, hogy inkább valami érzékcsalódásról van szó: talán arról, hogy  a szelíden, lassan hulló pelyhek érzékeny, sőt ünnepi hangulatba ringatnak, és csak a belső csend az, amit kinn is hallani vél az ember? Vagy annyira elvarázsol a hóesés szépsége, hogy a többi dolog alig éri el az ingerküszöbömet? Nem erről van szó.

A hóesés tényleg csenddel jár, mindez pedig a hang terjedésének sajátosságaival van összefüggésben.

Hang és hó

A hullámokban terjedő hangok a kemény, sima és sűrű felületekről, például a betonról vagy az aszfaltról, házak oldaláról visszaverődnek (ez az alapja a visszhang jelenségének is). Ezzel szemben a hó puha, laza szerkezetű takarója a hangok egy jelentős részét elnyeli. Mintha kifejezetten szigetelésre tervezték volna a fehér leplet: a földre hulló hóréteg sok levegőt zár be a pelyhek közé, ez a levegősség, na meg a pelyhek kristályos szerkezete adja a hó bársonyos és szivacsszerű textúráját, és ez az oka annak is, hogy a hanghullámok szépen elnyelődnek benne. A frissen hulló hó valahogy úgy működik, mint a hangsúdiók falán vagy elnöki tárgyalók ajtaján található szivacsos (előbbi esetben akár tojástartóból eszkábált) borítás. Ráadásul

a hó hangelnyelő képessége kifejezetten jónak számít:

egy a hangelnyelés mértékét mérő 0 és 1 közötti skálán a hó ilyen képessége 0,5 és 0,9 közé esik, azaz egészen kiválónak mondható. Egy 2008-as alaszkai tanulmány megállapította azt is, hogy pisztolylövés hangereje 30 decibellel tompul, ha havas tájon lövik ki, ami körülbelül akkora csökkenés, mintha rendes beszédhangerőnkről suttogásra váltanánk. Mindemellett a hó által okozott csendben a hangtörés is szerepet játszik. Hóeséskor a talaj közelében általában melegebb levegő van, míg fölötte hidegebb. Ez a kombináció a hanghullámot megtöri, felfelé görbíti, tovább csökkentve ezzel a talajszinten továbbított hangmennyiséget. Sokat számít az is, mennyi hó esik, hiszen a néhány milliméteres laza réteg lényegesen kevesebb hangot nyel el, mint az, ami több centi vastagra dagad néhány óra alatt.

Fotó: Canva

De csak frissen!

Fontos viszont (és megint csak tapasztaljuk is), hogy csak a frissen hullt hó rendelkezik ezzel a tulajdonsággal: a laza, fehér réteg idővel tömörödik, megkeményedik vagy elolvad. Így vagy elveszíti puhaságát és szivacsos szerkezetét, és ezáltal elveszíti hangelnyelő képességét is, vagy eltűnik, és helyét a hangot sokkal jobban visszaverő kemény felületnek adja át. Ezért nem is tart sokáig az a havas csend. Sőt! A megfagyott, letaposott hóréteg sima és kemény felülete kifejezetten erősen verheti vissza a hangokat, így forgalmas helyen az áldásos csend után néhány órával zavaróan hangos is lehet minden.

Mi számít még?

Képzeld, többek között a hőmérséklet is! Mivel a hanghullámok a levegőben terjednek, a levegő hőmérséklete, a légnyomás vagy egyéb légköri viszonyok is fontos szerepet játszanak abban, hogy mennyire halljuk hangosnak az adott hangot. Az összefüggés meglehetősen komplex, de leegyszerűsítve, általános szabályként elmondható, hogy a hidegebb hőmérséklet növeli a levegő sűrűségét, ami megnehezíti a hanghullámok terjedését, ez pedig azt jelenti, hogy több időbe telik, amíg a hang eléri a dobhártyánkat. Amikor tehát csökken a hőmérséklet, minden halkabbnak tűnhet, mivel a hanghullámok ilyenkor valamivel lassabban terjednek. Különösen, ha a frissen hullott hó takarója is csapdába ejti a lassan mozgó hanghullámokat.

Valami egyéb? 

Bár a havazás kapcsán érzékelt csendet leginkább a hó fentebb taglalt hangszigetelő tulajdonsága okozza, kis részben szerepet játszik benne az is, hogy havazáskor valamivel kevesebben hagyják el otthonukat, mint nyugalmasabb közlekedési viszonyok között, sokszor kevesebb repülő közlekedik, átmenetileg leállhatnak az építkezések, útjavítások, de még vidéki környezetben is kisebb az aktivitás, már csak a háziállatok vagy a madarak részéről is. A hóesés utáni kísérteties csend viszont a legtöbbször csak egy rövid, csendes epizód a város nyüzsgő zajában: pár óra múlva helyreáll a zajos rend. 

Azaz? 

Ha teheted, használd ki a hóesés kapcsán jelentkező, áldott és sokszor csak 1-2 óráig tartó csendet, meg úgy általában a hóesést is. Az utóbbi években egyre ritkább lett a téli hónapokhoz gyerekkorunkban még hozzátartozó gyönyörű jelenség, aminek nagy szerepe van a természet körforgása szempontjából is. Ha teheted, hóesésben tegyél egy kiadós sétát a környéketeken, vagy csak szaladj le a kutyával egy körre: ő boldog lesz, te pedig nagyon kellemesen el fogsz lazulni.

A hóesés minden tájnak jól áll, de ha szeretnél egészen különleges havas képeket nézni, ezt a korábbi cikkünket ajánljuk figyelmedbe, amiben a 2018-es (és egyébként ritkaság számba menő) tokiói havazásról írtunk. 

Kiemelt kép: Getty Images