Több mint 300 nyelvre történő lefordításával és 700 rögzített verziójával a Csendes éj (Silent Night) a világ egyik legnépszerűbb karácsonyi éneke. Az egyik leghíresebb feldolgozása, Bing Crosby verziója nagyjából 30 millió példányban kelt el, és a mai napig sem telhet el karácsony nélküle.
A slágert 205 évvel ezelőtt hallhatta először a nagyérdemű: eredetileg Joseph Mohr osztrák tiszteletes írta versként 1816-ban, amit két évvel később, 1818 szentestéjén Franz Xaver Gruber templomi kórusvezető és orgonista segítségével zenésített meg. A művet még aznap este előadták Salzuburg mellett, az oberndorfi Szent Miklós-templom szentmiséjén.
Szükségből született, és alapvetően improvizáció volt
A mű atmoszféráját pedig a köré fűződő legenda teszi igazán ünnepivé. Noha nem tudni, hogy pontosan mi ihlette a Szent Miklós-templom fiatal és zeneileg is képzett tiszteletesét, a mendemonda úgy tartja, hogy a napóleoni háborúkat követő éhínség vezetett végül az eredetileg Stille Nacht, heilige Nacht (Csendes éj, szentséges éj) címen futó vers megírásához.
Az 1815 utáni időszakban a salzburgi régió teljesen megfogyatkozott: a Napóleon ellen vívott háborúk (itt olvashatsz azokról az évszázados tévhitekről, melyek még napjainkban is alakítják a bennünk kialakult Napóleon-képet) következtében családok szakadtak szét, a hajósok, sóbányászok pedig elvesztették kiváltságaikat és elszegényedtek, miután nem szállíthattak sót Magyarországra. És ha mindez nem volna elég, a terméskiesés mellett árvizek is sújtották a régiót. Az oberndorfi Szent Miklós-templom 26 éves segédpapja pedig ebben a nyomorúságos helyzetben vette nyakába a hófödte falut 1816 karácsonyának reggelén. A fáma szerint miután rácsodálkozott a lecsendesedett, háborúktól, természeti katasztrófáktól megtépázott és immáron békés téli tájra, hazaérve azonnal tollat ragadott. A versből pedig két évvel később dal is született, miután Franz Xaver Gruber kórusvezetőt a Szent Miklós-templom kántortanítójának választották.
A Csendes éj népszerűségét részben egyszerűségének is köszönhette: a templomi kórusnak pár óra gyakorlás is elég volt, és Grubernek sem tellett sok időbe, mire megzenésítette. Érdekes módon Mohr és Gruber azonban szakítottak a hagyományokkal, és templomi orgona helyett inkább a gitárkíséretet választották. Történt ugyanis, hogy a közelben fekvő folyó áradása megrongálta a templom orgonáját (az ismétlődő áradások később magát az épületet is elpusztították – a helyén ma a Csendes Éj Emlékkápolna és Múzeum áll), Mohr pedig nem szerette volna, hogy zene nélkül teljen a karácsonyi szentmise, így hirtelen ötlettől vezérelve arra kérte Grubert, hogy gitáralapra komponáljon dallamokat a vershez – amit végül Mohr énekelt Gruber gitárkísérete mellett. Bár e döntés okairól máig eltérnek a vélemények, a legendás hangszert mindenesetre bármikor megtekinthetjük, ha az ausztriai Hallein közelében lévő múzeum környékén járunk.
Így vált a remény, a béke és a szeretet himnuszává
Az oberndorfi templom orgonakészítőjét, Karl Maurachert első hallásra lenyűgözte a szerzemény, a kottákat pedig hazavitte magával. A Csendes éj így jutott el a tiroli Rainer zenészcsaládhoz, akik egy évvel később, 1819 szentestéjén léptek fel először a dallal – amit később I. Sándor orosz cárnak is elénekeltek Oroszországban, és amivel New Yorkban is megörvendeztették a nagyérdeműt 1839-ben.
Az egyslágeres csoda az 1840-es évekre már világszerte közismert volt, Joseph Mohr azonban mit sem törődött a szerzeménye iránti globális lelkesedéssel.
Mivel egy kötőnő és egy zsoldos katona törvénytelen gyermekeként jól ismerte a kirekesztettséget és a nélkülözést, élete hátralevő részét a szegények megsegítésének szentelte. Utolsó papi állomáshelyén, a wagraini mezőváros temploma mellett épített otthont a rászoruló időseknek, akik magukra maradtak, miután letöltötték mezőgazdasági munkaszolgálatukat. De ugyanitt iskolát is építtetett, és saját teheneit is eladta, hogy a pénzből tankönyveket vásárolhasson a gyerekeknek. Miután 1848. december 4-én tüdőbetegség következtében elhunyt, őt magát is szegénysírba temették.
Mivel Mohr versének eredeti kézirata elveszett, a közvélemény évekig Gruber nevéhez társította a szerzeményt, mígnem 1995-ben a történészek rábukkantak egy, a lelkész kézírásával ellátott dokumentumra, ami igazolja, hogy Mohr a szöveget, Gruber pedig a zenét szerezte minden idők egyik legkedveltebb karácsonyi énekéhez – ami 2011 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listáján is szerepel.
A karácsony a világ számos országában a legfontosabb ünnepek egyike. Furcsa szokások is kapcsolódtak az év ezen időszakához – ebben az összeállításban néhány egészen meglepőt is bemutatunk.
Kiemelt kép: Canva/nőklapja.hu
