Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a „sharenting” mélyebb hatással van gyermekeink életére, mint azt korábban gondoltuk. Amikor a szülők személyes képeket, történeteket, hétköznapi pillanatokat posztolnak, sokszor nem veszik figyelembe, ennek milyen hosszú távú következményei lehetnek gyerekeikre nézve.
Egy ausztrál felmérés szerint az anyák 84%-a posztol két év alatti gyermekéről, és minden második anya már újszülöttjéről is feltölti a képet valamelyik közösségi platformra. Nemzetközi kutatások szerint
egy gyermek évente átlagosan 195 megosztott képen szerepel,
ami azt jelenti, hogy ötödik születésnapjára körülbelül 1000 fotója lesz nyilvánosan elérhető az interneten.
A „sharenting” kora
„Kevés olyan szülővel találkoztam – fűzi hozzá a fentiekhez Baracsi Katalin, internetjogász –, aki őszintén bevallotta, hogy ő bizony kirakott vagy ötszáz képet a gyerekeiről. Ezekről nem szeretnek beszélni a felnőttek. Én viszont folyamatosan hallom a gyerekektől, hogy az a megélésük, hogy a szülők olyankor is fotózzák őket, amikor ők egyáltalán nem szeretnének szerepelni a családi fotón.
Tiszteletben kellene tartani, ha a gyerekünk azt kéri, hogy ne készüljön róla kép!
Az Egyesült Államokban tavaly karácsonyi trend lett, hogy tinédzserek a családi fotókon eltakarták az arcukat. Ennek erős üzenete van, amit komolyan kellene venni” – mondta Baracsi Katalin.
Kapcsolódó: Könnyen ellophatják neten a gyerek digitális személyazonosságát
Nem csak az arc számít
Még ha a szülők ki is takarják vagy elhomályosítják gyermekük arcát, a háttérben rejlő információk – például a helyszín, az iskola neve vagy egy adott, rendszeresen tevékenység a gyermek életében – szintén olyan információ lehet, ami alkalmat adhat a visszaélésre.
Az arc eltakarása ugyanakkor legalább azt megakadályozza, hogy arcképes keresőrobotok könnyen be tudják kategorizálni a képet, majd a legrosszabb forgatókönyv esetén akár más valaki meztelen testével párosítsák gyermekünk arcát.
„Olyan intim részletek megosztása is veszélyes lehet nagyobb csoportokban is, hogy a gyerek mire allergiás,
vagy mondjuk éjszakánként még bepisil, ugyanis ezen információk birtokában egy illetéktelen ember könnyen a gyerek bizalmába férkőzhet – folytatja Baracsi Katalin. – Egy gyerek úgy működik, hogyha egy bácsi vagy néni sok mindent tud róla, akkor elhiszi, hogy anya vagy apa barátjáról van szó, tehát megbízhat benne.”
A digitális szakember szerint nem azt kell elérni, hogy semmit és senkivel ne osszunk meg a gyerekünkről, hanem, hogy mindezt felelősen és biztonságosan tegyük: hozzunk létre zárt csoportot, ahova csak a rokonokat, barátokat hívjuk meg. Ha mégis mindenképp posztolni szeretnénk a közösségi médiában, vegyük le a hozzászólás és megosztás gombot, és ne jelöljünk meg tartózkodási helyet. Ezekkel az információkkal azoknak az illetékteleneknek is megkönnyítenénk a dolgát, akik össze szeretnék rakni a gyerek profilját, hogy a gyereken keresztül verjenek át minket.
Az internetjogász szerint a szülőknek arra is figyelniük kellene, hogy ne rakjanak ki elsőre cukinak tűnő, de valójában inkább megalázó képet gyerekükről. „Próbáljuk elképzelni, hogy mi örülnénk-e, ha felkerülne rólunk az internetre egy maszatos vagy hisztizős kép. Vagy mit szólnánk ahhoz, ha a szüleink Budapest egy forgalmas pontján papír alapú képeket mutogatnának rólunk idegeneknek? Ugye, hogy ez már senkinek sem annyira komfortos? Még felnőttként sem, akkor a gyerekektől ezt pláne nem lehet elvárni.
Egy hisztis képből később nagyon jó mém válhat,
amit ha valaki körbeküld az iskolában, máris egy internetes zaklatásban találja magát az ártatlan gyermek. Ezt mindenképp meg kell előzni.”
Ha a szép szó nem segít…
„Én mindig felhívom a szülők figyelmét, hogy bár Magyarországon még nem önálló jogi tényállás a sharenting, de jogászként itthon is találok kapaszkodót. Az a felnőtt, aki felelőtlenül oszt meg sok személyes adatot és információt, az súlyosabb esetben a kiskorú veszélyeztetése nevű bűncselekményt követi el, hiszen erkölcsileg és érzelmi alapon veszélyezteti a gyerekét, ha pedig még azt is kiírja, hogy melyik óvodába, iskolába jár, konkrétan a fizikai biztonságát veszélyezteti.”
Egyes trendkutatók szerint öt éven belül felnő az a generáció, akiknek a szülei kiárusították a gyerekkorukat
az interneten és ezért a gyerekek be fogják perelni őket. Az internetjogász szerint az máris látható, hogy világszerte egyre több fiatal tesz jogi lépéseket a túlposztolás ellen.
A legelső ilyen per Ausztriában volt, és megnyerte a szüleit beperelő 18 éves fiatal. Hollandiában a pandémia idején hoztak egy ítéletet egy nagymamával szemben, mert más eszközzel nem lehetett elérni, hogy ne posztoljon állandóan az unokáiról. Egyre több országban vezetnek be sharenting törvényeket, legutóbb Franciaországban mondták ki, hogy a szülők törvényileg felelősségre vonhatók, ha gyermekük jogait megsértve osztanak meg tartalmakat róluk az interneten.
Kapcsolódó: A szülők mobilozása katasztrofális hatással van a gyerekekre
Mit hoz a jövő?
A mesterséges intelligencia térhódítása tovább bonyolítja a gyermekéről posztoló szülő helyzetét. Baracsi Katalin szerint a gyerekekről elérhető rengeteg kép és videófájl ideális célponttá teszi őket és szüleiket csalások, például hangklónozásos zsarolások felé.
„Melyik anyuka nem kapna szívéhez, ha a saját gyereke hangját hallja a telefonban, ahogy zokogva segítségért könyörög” – magyarázza a szakember. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szülők nem rosszat akarnak a gyereküknek, egyszerűen csak nem gondolnak bele, hogy ami egyszer felkerül a világhálóra, afelett többé semmilyen kontrolljuk nincs.
A szakember szerint az a legfontosabb, hogy beszéljünk a jelenségről, és vegyük figyelembe gyermekeink véleményét. A privát szféra tisztelete nemcsak a mi felelősségünk, hanem a gyermek személyiségének és méltóságának alapvető elismerése. Mert a gyerekkor nem eladó – még a lájkokért cserébe sem.
Kapcsolódó: Adatlopás, csalás, zsarolás – Így lehetünk biztonságban az interneten
Kiemelt kép: Getty Images