A nap sugarai aranysárga fénnyel cirógatják a virágok százezreit, amelyeknek bomló illata az egész teret betölti. Nem is olyan rég, az éjszaka álmos homályában még szorgos kezek sürögtek a hatalmas kocsik körül, hogy csodaszép, élő növényeket aggassanak rájuk – ezzel kapott szárnyra a főnixmadár, teljesedtek ki népmeséink jól ismert szereplői, illetve az augusztus 20-i Virágkarnevál egyik főszereplője, a Szent Korona is, ami a menetet vezeti. Maguk mögött hagyva a hajnal csendjét, így várakoznak egy másik, izgalommal átitatott némaságban, hogy egy nyüzsgő karneváli forgatag részei lehessenek, és egy napig emberek százezreinek okozzanak örömet puszta létükkel.
Ez az ünnepi felvonulás koronázza meg a több mint egyhetes karneváli eseménysorozatot, amit idén augusztus 12-e és 23-a között rendeznek meg. Ezúttal is tánccal, zenével, sok-sok vigassággal fűszerezve, és tovább örökítve azt a több évtizedes kulturális hagyományt, ami a cívisvárost még különlegesebbé teszi.
A karnevál elődjét jótékony céllal rendezték
Az 1900-es évek békétől átitatott első éveiben járunk, pontosabban 1905-ben, amikor már nagyon sürgetőnek tűnt a 80 ezres Debrecenben egy mentő egyesület megalapítása – addig ugyanis, ha baleset történt, úgy kellett orvost keríteni a városban. Miután a Debreceni Mentő Egyesület létrejött, június 14-én megrendezte a jótékonysági virágkocsi-korzót, hogy az esemény bevételéből mentőkocsit tudjanak vásárolni. Az első virágos menet 23 kocsiból állt, és a Simonyi úton haladt végig, ahová csak jeggyel lehetett bemenni, a látványtól elvarázsolt nézők pedig virágesőt zúdítottak a kocsisorra. A bevételből – ami igen szép összeget, 1600 koronát tett ki – pedig meg lehetett vásárolni Debrecen első mentőautóját. Ez a virágkocsi-korzó volt az elődje az országos karneválnak, amit a maihoz hasonló formában elsőként 1966-ban rendeztek meg, néhány év kihagyást leszámítva pedig mindig augusztus 20-án kerül rá sor. Az elmúlt több mint öt évtized alatt egyre több hazai és külföldi közreműködővel, egyre színesebb programmal szervezték meg az eseményt, így nőtte ki magát mostanra egy többnapos ünnepi karnevállá, amely ma nemcsak a város legnépszerűbb turisztikai eseményének számít, hanem Magyarország egyik legszebb és leglátogatottabb kulturális programjának is. De vajon hogyan születik évről évre ez a pompás körmenet?
Hónapokig zajlanak az előkészületek
A karneválra hónapokig készülnek, a látványterveket a grafikusok és a szobrászok általában már tavasz elejére elkészítik. Maguknak a kocsiknak a díszítése 2-3 héttel az esemény előtt kezdődik, hiszen egy-egy kompozíció nagysága akár a négy métert is elérheti. A munka során – amit különböző cégek, vállalkozások végeznek – egymillió szál virágot is felhasználnak. Kezdetben a díszítés kizárólag élővirágokból állt, az elmúlt években viszont azok helyét nagyrészt a szárazvirágok váltották fel, de témától függően, egy-egy kocsihoz így is 15-25 ezer szál friss vágott virágot használtak fel. Idén azonban – visszatérve a gyökerekhez – ennél is több élővirágot tűznek majd fel ahhoz a tizennégy virágkocsihoz, amiket a karneváli menetben megcsodálhat a közönség. A feladat nem egyszerű: az egy-egy témát felölelő kompozíción 30-40 ember dolgozik – ők a faragástól, a lakatosmunkán át a virágok felfűzéséig mindent előkészítenek, hogy augusztus 18-án és 19-én éjszaka már csak az élő virágokat kelljen felhelyezni a kocsikra – így garantált ugyanis, hogy még frissek maradjanak az augusztus 20-i felvonuláson.
Az ember szája is tátva marad
Aki már valaha járt a Debreceni Virágkarneválon, az biztos, hogy életre szóló élményekkel gazdagodott. A színes, többnapos karneváli eseménysorozat csúcspontján, vagyis a látványos felvonuláson a felhőtlen jókedvvé és a csodálatos kompozícióké a főszerep. A menetet kerékpárosok, veterán autók és motorok vezetik fel, hazai- és külföldi művészeti csoportok csodás gyűrűjében kísérik keresztül a városon át egészen a Nagyerdei Stadionig. Ezúttal a virágkarneválok történetében először lesz látható az a 21 méter hosszúságú sárkánykompozíció, amelynek különlegessége, hogy lélegezni és füstölni is tud és több mint nyolcvanezer, Hollandiából hozatott élő dáliát használnak fel a díszítéséhez. A karnevál éjjelén pedig ismét egy hatalmas gálaműsorral készülnek a szervezők, amin közel 2000 hazai és külföldi táncos, Magyarország legkedveltebb előadói, sztárszólistái, valamint lovasok, gólyalábasok, artisták és illuzionisták gondoskodnak a felejthetetlen élményről. Ezek után pedig már nem is kérdés, hol töltse az ember augusztus 20-át.
Szöveg: F.R.
Fotók: Debreceni Virágkarnevál
