J. D. Salinger: Zabhegyező
Holden Caulfield, a 17 éves amerikai kamasz a történet mesélője és egyben főszereplője. Három nap, melyet New Yorkban tölt, mielőtt hazamerészkedne a szülői házba, legújabb iskolai kibukása után. Éjszakai szórakozóhelyeken, szállodában vagy épp az utcán tölti az idejét, miközben megpróbál jóban lenni a világgal és az emberekkel, akiket az útjába sodor az élet. A regény emlékeztető a felnőttek számára, a kamaszlélek kitűnő rajza, de szimbóluma a társadalmi normák ellen harcoló embernek is.
Szerb Antal: Utas és holdvilág
A regény 1937-ben jelent meg először, és azóta is világszerte ismert és kedvelt mű. A történet egy önmagát kereső emberről szól, aki mikor, ha nem a nászútján jön rá arra, hogy az ifjúsága eszményeit kell követnie. Fiatalsága újraélése, kiegészítése és a múltba való visszatérés válik a céljává. Mihály, bár nagyon is szeretne konformista életet élni feleségével, mégis menekül ettől az élettől. Sorsát végül ő sem kerülheti el.
Szabó Magda: Az ajtó
Szabó Magda 1987-es regényében megismerhetjük Szeredás Emerencet, az erkölcseihez szigorúan ragaszkodó asszonyt, aki házvezetőnek áll az írónőhöz. Két egyenrangú fél, akik egymással mérkőznek meg, és szépen lassan engedik be a másikat a saját ajtajuk mögé, amely fizikai és lelki síkon egyaránt megjelenik a történetben. Az ajtó, amelyen keresztül nemcsak egy otthon, de egy lélek is megnyílik. Önismeret, tiszta tükör, segítségkérés és segítés elbeszélése.
Gabriel García Márquez: Száz év magány
1967-ben kiadott sikerregény, amely a korábban ismeretlen latin-amerikai irodalom felé irányította a világ figyelmét. A könyv mintegy 35 nyelven, több mint 30 millió példányban jelent meg szerte a világon. A középpontban egy család története áll, melyben az ember fejlődéstörténetét is felfedezhetjük, benne a szülőföld elhagyásával és az egyre világosabbá váló teóriával, miszerint életünk történései megismételhetik egymást. Hat generáció élete és küzdelme elevenedik meg, harc az emberi létért, a magányosság és céltalanság ellen.
Ottlik Géza: Iskola a határon
Az iskola a határon egy katonaiskolában szövődött barátság története. A 1959-es mű a mai napig az egyik legjelentősebb alkotása a 20. századi magyar irodalomnak. Szereplői gyerekek, akiknek a sorsa örökre összefonódik. Három fiatal egy zárt és összeszokott közösséghez kerül, ahol kemény, hierarchikus rendszer van, amelyet még az ottani vezetőség is támogat. A regény minden generációnak alapkönyve lehet, mert a szabadságról szól.
Fjodor Mihaljovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Az 1866-os regény legfontosabb kérdése, hogy van-e jogunk mások életéről és sorsáról dönteni. Dosztojevszkij életművének ma is legismertebb darabja ez a lélekábrázoló könyv. Főhősünk, Raszkolnyikov szegény szentpétervári diák, aki azt gondolja, joga van egy kártékony uzsorásasszony hidegvérű meggyilkolásához. A fiatal szerint létezik a jogos bűn, ha az ember eszméjét másképp megvalósítani nem tudja. Tette egy próba, hogy megtudja, tényleg a „nem közönséges” emberek közé tartozik-e. Mekkora a lelkiereje? Többre született, vagy egyszerű emberi sorsra? Lelkiismeret, szenvedés és bűnhődés tanulságos története.
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Márai híres regényében a barátság, a hűség és az árulás kérdéseire fókuszál. Két barát találkozása, egy éjszakán át tartó beszélgetés, vádló és vádlott. Az egyik évtizedekkel ezelőtt elárulta a másikat, tönkretéve ezzel a házasságát, az élete egészét. Az 1942-ben megjelent regény indulatos és feszültséggel teli, egy egész világrend széthullását és az erkölcsi értékek megrendülésének kérdéseit vonultatja fel.
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
A mű 1813-ban jelent meg az írónő második, azóta is ismert, egyesek szerint a legjelentősebb regényeként. Élvezetes olvasmány, melyben okosság, pszichológia, szellemes párbeszédek, ugyanakkor a klasszikus stílus is helyet kapnak. A jómódú Mr. Bennett vidéki birtokán él feleségével és öt lányával. Az asszony célja szegényes hozományuk ellenére jól férjhez adni lányait. Amikor a szomszéd birtokot a fiatal, gazdag és nőtlen Mr. Bingley bérbe veszi, elkezdődik a játék, és a két birtok lakói ismerkedni kezdenek egymással.
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
A klasszikus világirodalom legismertebb műve a házasságtörésről. Az orosz realista regény 1877-ben jelent meg. Anna Karenina életéről szól, aki férjhez megy egy nála idősebb, magas rangú tisztviselőhöz. Szerelem nélkül él, így nem csoda, hogy felforgatja az életét a fiatal Vronszkij. Kettejük érzelmei megkérdőjelezhetetlenek, a válás viszont ebben az időben nem elfogadott dolog. Titkos kapcsolatuk a kezdetekben örömteli és szenvedélyes, majd az idő múltával sok szenvedést okoz, és a közvélemény is megváltozik az eleinte bátor nő képét jelentő főhőssel szemben.
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Az 1926-as mű megértéséhez a kor történelmi háttérének ismerete is fontos. A cselekmény Édes Anna, Budapestre érkező cselédlány köré fonódik, aki a Vizy családnál kap munkát. Mintacseléddé válik, egy ideállá. Kilenc hónapnyi szolgálat után aztán meggyilkolja gazdáit. A tettében egyszerre van jelen a rendszerváltás modellje, de a cseléd-úr viszony, a kiszolgáltatottság, az egyéniség elvesztésének, géppé válásának pszichológiája is. Kihagyhatatlan olvasmány.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Ez a különleges könyv egyszerre szól felnőttnek és gyereknek. Mese, filozófiai tanítás, társadalmi karikatúra, érzelmi hullámvasút, nosztalgia, próza és költészet is egyben Antoine de Saint-Exupéry 1943-as regénye. A világirodalom talán legismertebb, legnépszerűbb és legtöbbet fordított alkotása. A herceg, a róka, a pilóta, a majomkenyérfák, a rózsa pedig mindnyájunk életének szereplői, a történetükhöz kapcsolódó mondatok szállóigékké és mindenki által ismert és használt idézetekké alakultak át az évek során.
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Ki ne ismerné a mogorva és félelmetesen kapzsi Scrooge urat, aki a karácsonyi időszak alatt is csak a pénzére tud gondolni, és aki nem szereti se a szépet, se a jót?! Az ünnep is teljesen hidegen hagyja, amíg el nem érkezik élete fordulópontja. A karácsony szellemei az ajtaján kopogtatnak, múlt, jelen és jövő kel életre a gonosz és önző vénség előtt. Három nap alatt három vízió, amelyekből megtudhatjuk, miért lett ilyen szörnyű alak Scrooge-ból, és mik azok a rémképek, amelyek megváltoztatják majd az életét. A regény 1843-ban került a közönség elé, de a mai napig az egyik legkedveltebb történet, fontos üzenettel bír.
Jókai Mór: Az arany ember
Az arany ember egy 1872-ben megjelent társadalmi regény, amely a boldogság kereséséről szól. A könyv Jókai legismertebb és legolvasottabb műve, többször is megfilmesítették, és számos nyelvre lefordították. A történet csaknem teljes egészében a Dunán és a Duna mellett játszódik. A reformkorban járunk, a főhősünk Tímár Mihály, aki feleségül veszi Ali Csorbadzsi leányát, nyugalmat és boldogságot mégis a Senki szigetén, Noémi otthonában lel.
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Az árva és nehéz sorsú Jane történetét ismerhetjük meg az 1847-es regényből. A főszereplő szigorú leányiskolában töltött évei után nevelőnőnek szegődik egy kastélyba. A ház urának törvénytelen gyermekét tanítja, miközben szerelem ébred a két felnőtt között. Akadályba ütközik azonban boldogságuk egy elhallgatott titok miatt, így a szerelmeseknek megpróbáltatásokon kell átesniük. A regény a mai napig meghatározó mű, példát mutat, középpontba helyezi a méltóságot, a hűséget és a női lélek erejét.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Molnár Ferenc legismertebb és legkedveltebb regénye, amelyet ugyanolyan élvezettel vesz a kezébe gyerek és felnőtt egyaránt. Az 1906-ban megjelent könyv szerte a világon ismert, filmes feldolgozásairól is. A történet két rivális iskolai fiúcsapatról szól, akik életében ugyanúgy jelen van a játék és a harc, a barátság és az árulás, az összetartás és az ellentétek, s végül a győzelem és a halál. A szerző a gyerekeken keresztül mutatta meg az élet fontos pillanatait, köztük a kudarcot és a sikert. Kortalan mű.
Képek: Thinkstock, Archív