Lapozzatok bele a magazinba a képre kattintva!
Robotméhek
Lángoló, feketére égett erdők Kaliforniában, Portugáliában, Észak- Európában, Svédországban, özönvíz Kínában, Dél-Indiában, soha nem tapasztalt szárazság Svájcban, leomló hidak – katasztrófák mindenütt az utóbbi hetek, napok híranyagaiban. A globális klímaváltozás ma már mindenhol érezteti hatását, s habár a genovai tragédia látszólag nem ebbe a sorba tartozik, hiszen azt vélhetően emberi mulasztás okozta, de azért ideje lenne már komolyan szembenéznünk azzal, hogy a természeti katasztrófák sokasodása mögött nem valami hasonló rejtőzik? A felelőtlenség? Mert mi másnak nevezhetnénk a Föld gátlástalan kizsigerelését, a haszon, a pénz önző mindenekfölöttiségét?
Mi meg most itt írunk a méhecskékről…
Igen, első ránézésre, csak a címlap ismeretében valóban szűklátókörűségnek tűnhet, hogy a globális katasztrófák közepette a reggeli vajas-mézes kenyerünkért aggódunk. Pedig, bármilyen hihetetlen, ezeknek a szorgos kis lényeknek a tömeges pusztulása mindnyájunkra nézve sorsdöntő lehet. Állítólag maga Einstein mondta: ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá kihal az emberiség. Hogy ez csak afféle városi legenda? Nem tudom. De az igazságtartalma ettől még érvényes. Képzeljék el, a japánok már elkezdtek miniatürizált drónokat kifejleszteni, hogy legyen majd, ami beporozza a növényeket. És ez nem álhír, ez valóság! Olvassák el összeállításunkat, melyből az is kiderül, hogy a veszedelmes mértékű méhelhullás okai között, bizony, megint csak ott lapul az emberi kapzsiság. A nagy monokultúrás növénytermesztésnél ugyanis – hogy a szakzsargonból idézzünk – a terméshozam növelésére alkalmazott rovarölők átgondolatlan és felelőtlen alkalmazása ide vezetett… Vagyis megint a pénz, a mindenáron való haszonszerzés.
Pedig a mérleg másik serpenyőjében is lenne pénz, nem is kevés.
A precíznek mondott németek számolták ki: a rovarbeporzástól függő haszonnövények értéke globálisan mintegy 265 milliárd euró. Ez ugye megint csak szép kis summa, amitől eleshetne a világ. Az egyéb következményekről nem is beszélve.
Nem szeretnék orwelli jóslatokba bocsátkozni, de óhatatlanul is arra gondolok: mi jön majd a robotméhek után négy évvel? Talán a robotemberek?
Én inkább a valódiakat választanám. Emberekből és méhekből is, ha lehetséges. Még ha az utóbbiak néha csípnek is. (Habár ez olykor az előbbiekről is elmondható.)
Lazarovits Szilvia, vezetőszerkesztő
Ha előfizetnétek a nyomtatott magazinra, ne habozzatok, kattintsatok az mc.hu oldalra, és kövessetek minket a Facebookon is!
Fotó, illusztráció: Thinkstock, Archív
