„Lapozzatok bele” a magazinba a képre kattintva!
Az örök kísértés
Bábel tornyának a Bibliából ismert története szerint az emberiség egykoron egynyelvű és egykultúrájú volt. A történet keletkezésének idejére tehető egy fantasztikus technikai újítás megjelenése, az égetett építőtégla feltalálása. Addig ugyanis kövekből és sziklákból rótták össze jól-rosszul az épületeket, az égetett tégla viszont teljesen új lehetőségekkel kecsegtetett. És mint minden nagyobb technikai újítás esetén, az emberiségnek azonnal fejébe szállt a dicsőség, és egyből egy olyan gigaprojektbe kezdett, mint egy égig érő torony építése. Meg akarta hódítani a mennyországot. Erre jött figyelmeztetésül a nyelvek összezavarása, ami hatékonynak bizonyult, az egymással szót nem értő emberek félbe is hagyták a torony építését.
A monokultúrák komoly veszélyt jelentenek, legalábbis én így értelmezem ezt a történetet. A sokszínűség a biztosítéka annak, hogy az emberiség nem esik bele újra és újra ugyanabba a kísértésbe. Illetve beleesik, mert nincs új a nap alatt, ha más formában is, de a kísértés mindig ugyanaz – ahogyan az eredmény is: például a totalitárius rezsimek nagy, világátalakító terveit mindig felébe-harmadába kellett hagyni, akárcsak a bábeli tornyot. Hogy az emberiség egy mindent átfogó gigaprojekt keretében nem fogja tudni kiirtani önmagát, annak a sokszínűség a biztosítéka. A kulturális és nyelvi sokszínűség. Éppen ezért érzem nagy veszteségnek, amikor arról hallok, hogy egy nyelv utolsó beszélője is meghalt, és azzal az ahhoz tartozó kultúra is eltűnt mindörökre. Aki beszél több nyelven, tudja, mennyire más a logikájuk. A tökéletes fordítás két nyelv között majdhogynem lehetetlen, mert a szavak más és más mögöttes tartalmakat hordoznak. Az I love you nem teljesen azonos azzal, hogy Szeretlek, ahogy azzal sem, hogy Szerelmes vagyok beléd. Minden nyelv a saját belső logikáját követve máshova helyezi a hangsúlyt, és mindegyik a saját egyedi módján tesz tanúbizonyságot az emberi tapasztalatról. Ahogy egy növény vagy állatfaj kipusztulása szomorú veszteség a biodiverzitás, az anyatermészet szempontjából, úgy egy kultúra és nyelv eltűnésével is az egész emberiség lesz szegényebb.
Január 22. a magyar kultúra napja, ebben a lapszámban több cikkben is foglalkozunk vele, illetve a hozzá elválaszthatatlanul kapcsolódó magyar nyelvvel. Kincs ez, ami ránk van bízva, hogy gondozzuk, ápoljuk, éltessük, mert helyettünk nem fogja ezt megtenni senki.
Krúdy Tamás, vezetőszerkesztő
Ha előfizetnétek a nyomtatott magazinra, ne habozzatok, kattintsatok az mc.hu oldalra, és kövessetek minket a Facebookon is!
Fotó: Archív, Pexels
