Egy érdekes életről szóló
Neveztek már naivnak, idealistának és simán lebugyutáztak, mert hiszek abban, hogy az ember egymaga is változtathat icipicit a világon, például azzal, hogy a kukába dobja a szemetet, nem a földre, vagy a hipermarket helyett a helyi piacot választja, ha ételt kell vadásznia. Noha tisztában vagyok vele, hogy a hétköznapi tetteim az őrült tempójú klímaváltozással szemben keveset érnek, tavaly mégis lelkesen szereztem be Bea Johnson Zero Waste Otthon című könyvét. Az ausztrál blogger munkája zseniális kis kézikönyv azoknak, akik a háztartásukat tennék picit zöldebbé. Nemcsak a konkrét tanácsok miatt (például hogyan készítsünk folyékony szappant házilag, vagy mire figyeljünk, ha kevesebb hulladékot szeretnénk termelni a heti bevásárlás során), hanem Bea személyes sztorijaiért is érdemes elolvasni. Az ő szemüvegén keresztül tudatosult bennem többek között az, hogy a környezettudatos élet nem egyenlő azzal, hogy egyre több és több zöld újdonságot vásárolunk (sőt, éppen ellenkezőleg!) és azzal sem, hogy minden műanyagot kiiktatunk az életünkből.
Egy a hétköznapokra
Beáéhoz némileg hasonló, ám hazai viszonylatban sokkal izgalmasabb a Hétköznapi kalauz, ami egy remek kézikönyv személyes sztori nélkül. Igaz, 2010-es kiadványról van szó, de létezik egy nagyszerű online kiegészítése a Föld Napja Alapítvány weboldalán, ahol – akárcsak a könyvben – rengeteg hasznos információt megtaláltok például az E-számokról, a fenntartható építőanyagokról, sok-sok pozitív ökopéldákról, energiafelhasználási lehetőségekről, a DDT-ről, a helyben termesztett zöldségek fontosságáról, a minőségi éhezés fogalmáról, az üveg újrahasznosításról. Emellett még az INCI-ről (kozmetikai termékek kémiai összetevőinek hivatalos nevezéktana), a klímabarát településekről, a fenntarthatóbb közlekedési lehetőségekről, az olajkitermelés veszélyeiről, a környezetbarát háztartásról, arról, hogy mi az az eutrofizáció, a permakultúra vagy a talajsavasodás. Ez persze még közel sem minden, a könyv és a weboldal böngészése együtt az igazi szerintem.
Egy, ami tele van jó példával
Azzal, hogy ezt a könyvet ajánlom, picit hazabeszélek, hiszen jelenleg én is az iskolapadot koptatom és a Kisközösségi Program Humánökológia tanfolyamának résztvevője vagyok, a kötet pedig a program keretein belül valósult meg és olyan pozitív példákat részletez, amelyek az arra fogékonyakat cselekvésre sarkallhatják. A könyv a közösségek erejére hívja fel a figyelmet és bemutatja azt, hogyan lehet megvédeni a környezetet, csökkenteni az ökológiai lábnyomot abban az esetben, ha jó pár, de nem tömegnyi ember összefog egy-egy ügyért. Ha nem mond nektek semmit az a szó, hogy retextil, nem tudjátok, mi a helyi pénz fogalma, netán mit takar az a kifejezés, hogy co-housing, viszont felkeltette az érdeklődéseteket, akkor ezt a könyvet nektek találták ki. Konkrét kezdeményezések, már-már kézzel fogható példák, amik tényleg nagyon – akármilyen klisésen is hangzik – inspirálóak.
Szöveg: Sors Rita
Borítófotók, nyitókép: a kiadók oldalairól, Getty Images