Mindent anyámról (1999)
A ’99-es dráma egy gyászoló édesanya történetét meséli el. Manuela fiát, Estebant egy éjjel halálra gázolják. A nő összetörik, nem képes tisztán látni, a jelen és a jövő pedig teljesen összemosódik előtte. Kezébe kerül azonban fia naplója, amelyben ezt olvassa: „Tegnap anyám egy fényképet mutatott nekem. A fele hiányzott. Úgy érzem, az életemből is hiányzik ez a rész.” A nő rögtön tudja, gyermeke sosem ismert apjára utalt. Mivel az elhallgatás bűne gyötri, útra kel, és Madridból fiatalsága helyszínére, Barcelonába megy, hogy megkeresse a férfit, akit valójában Lolának hívnak.
Rossz nevelés (2004)
A 2004-es dráma középpontjában Ignacio és Enrique áll. A két fiú egy bentlakásos katolikus iskolában köt barátságot a ’60-as években. A szigorú intézet falain belül élik át az első fontos élményeket, ugyanakkor megtapasztalják a kiszolgáltatottság és a megaláztatás érzéseit is. Két évtized elteltével útjaik ismét keresztezik egymást, a találkozás azonban nem várt fordulatokhoz vezet.
Volver (2006)
Almodóvar 2006-os filmje egyszerre misztikus és drámai, ugyanis élők és holtak világába kalauzol. Raimunda, a fiatal és vonzó édesanya keményen dolgozik, emellett pedig munkanélküli férjével neveli kamasz lányukat. Sole, az asszony nővére viszont egyedül él, mivel férje faképénél hagyta. Egy napon hírt kap arról, hogy szeretett Paula nénikéjük meghalt. Úgy alakul, hogy egyedül kénytelen szülővárosába utazni, ahol a szomszédok azzal fogadják, hogy édesanyja visszatért a túlvilágról…
Megtört ölelések (2009)
Egy férfi, két személyiség – ez áll Almodóvar 2009-es mozijának fókuszában. Harry Caine író, történetei és forgatókönyvei ezen a néven születnek, míg filmjeit Mateo Blanco néven rendezi. A férfi egy 14 évvel ezelőtti autóbalesetben elvesztette szeme világát, valamint szerelmét, Lénát. A tragikus esemény emléke arra készteti, hogy amikor nem dolgozik, ábrándozzon: azt képzeli, ő maga is meghalt az imádott nővel együtt. Érzelmes, mégis könnyed és szórakoztató alkotás, amit Penélope Cruz sokoldalúsága koronáz meg.
Szeretők, utazók (2013)
A komoly hangvételű alkotások között akad hely egy kis komédiának is: a ’80-as évek hangulatát idéző film egy bajba került repülőgép fedélzetére „repít” minket, ahol az életüket féltő utasokat, valamint legbensőbb titkaikat ismerhetjük meg. Almodóvar elmondása szerint 19. filmje egy irreális vígjáték, ami egy csapat emberről szól. Olyanokról, akik a külvilágtól elzárva kénytelenek megbirkózni a bizonytalanságukkal.
Julieta (2016)
Az irodalmi Nobel-díjas Alice Munro elbeszélései (Esély, Hamarosan, Csend) alapján írt filmes alkotás egy bizonytalanságtól szenvedő édesanya drámája. Julieta elveszti férjét, az idő pedig sem az ő, sem közös lányuk fájdalmát nem enyhíti. Olyannyira nem, hogy a két nő eltávolodik egymástól, Antía pedig a 18. születésnapja után szó nélkül eltűnik közös otthonukból. Miközben Julieta kétségbeesetten keresi lányát, kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy valójában nem is ismerte őt.
Fájdalom és dicsőség (2019)
Sok korábbi alkotásához hasonlóan Antonio Banderas és Penélope Cruz volt a főszereplője Almodóvar legújabb filmjének is, melyet idén májusban láthattunk a mozikban. A történet főhőse egy rendező, aki élete alkonyán tekint vissza az elmúlt évekre és alkotásain, szerelmein, magánéletén keresztül próbálja meg értelmezni személyes válságát. A mozi az alkotói tevékenység, a szenvedély és a nosztalgia eszközeivel mutat be egy emberi életutat.
Összeállította: L. J.
Nyitókép: IMDb