Frakk, a macskák réme (1971-1985)
A magyar animációs tévésorozat papírkivágásos módszerrel készült, és olyannyira népszerűnek bizonyult, hogy négy évadot is megélt: pontosan 52 részt készült belőle. A ’72 és ’88 között sugárzott játékfilm közkedvelt vizslája Szabó Gyula hangján szólalt meg és kergette az őrületbe a két elkényeztetett macskát, Lukréciát és Szerénkét, amit kifejezetten szerettünk.
János vitéz (1973)
Az első egész estés magyar rajzfilm Jankovics Marcell nevéhez köthető, és Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján készült, a költő 150. születési évfordulójára. Érdekesség, hogy a mese grafikai arculatára nagy hatással volt a ’68-as brit Sárga tengeralattjáró rajzfilm. Az alkotást idén szeptemberben digitálisan felújított verzióban újra a mozik műsorára tűzték.
Mekk Elek, az ezermester (1973)
Mindössze három hónapig, 1974 novemberétől 1975 februárjáig futott az a bábsorozat, aminek zenéjére sokan valószínűleg még ma is felkapják a fejüket. Az ügyefogyott, ám annál szerethetőbb kecske figurája 13 epizódon keresztül szórakoztatott bennünket az író, Romhányi József kivételes rímjein, valamint Balázs Péter utánozhatatlan hangján keresztül. A figurák és a díszletek Koós Iván báb- és díszlettervezőnek köszönhetők.
Süsü, a sárkány (1976-1984)
Takács Vera dramaturg a szerb szerző (Miroslav Nastosijevic) rádiójátékából ismerte meg Süsü történetét, és mondanunk sem kell, hogy azonnal megszerette. A hazai változathoz Csukás István írt forgatókönyvet, a kesztyűs bábtechnika segítségével pedig páratlan zenés musical született. Bodrogi Gyula „süsüs” hangját sosem feledjük. És ez több generációra is érvényes.
Lúdas Matyi (1977)
Dargay Attila alkotása egy történelmi fikció, amely Fazekas Mihály azonos című költeménye alapján készült. A forgatókönyvet Dargay mellett Nepp József és Romhányi József írták, a végleges változat megszületéséig pedig kilenc verzió született. A film rajzolása – több hónapnyi próbarajzolást követően – 1976 februárjában kezdődött meg, és összesen hét hónapig tartott. Az utómunkák elvégzése után, a magyar rajzfilmművészet legendás alakjának első egész estés rajzfilmjét 1977 tavaszán mutatták be a budapesti Urániában.
Vuk (1981)
A Fekete István regényéből készített rajzfilmet feltehetően senkinek sem kell bemutatnunk. A kedves történetet olyan alkotók keltették életre, mint a rajfilmrendező Dargay Attila, a bábfilmrendező Imre István, az író és műfordító Tarbay Ede, valamint a dramaturg Bálint Ágnes. Mindannyiunk kedvenc kis rókájának kalandozásaiból egy hosszabb filmváltozat, valamint egy négy részes sorozat is született. Digitálisan felújított verzióban 2017-ben láthatta a nagyközönség a mozikban.
Szaffi (1985)
Az animációs játékfilm szintén Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József nevéhez fűződik, a történet alapja pedig nem más, mint Jókai Mór A cigánybáró című romantikus kisregénye. A főszereplők Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda, Bárdy György és Zente Ferenc, Csákányi László, Hernádi Judit hangján szólaltak meg. A 77 perces rajzfilmet felújított változatban 2018 májusában mutatták be itthon.
Hófehér (1983)
A magyar rajzfilmtörténet ugyancsak legendás, ráadásul nemzetközi szinten is sikeres darabja a Hófehér, ami a népszerűségen túl az életműdíjat is meghozta Nepp József rajzfilmrendező számára. Ahogy a cím is mutatja, az elsősorban felnőtteket megszólító rajzfilm a Hófehérke átdolgozott verziója, némi paródiával és fricskával reagálva a ’80-as évek Magyarországára. Akárcsak az előző remekművekben, itt is ismerős hangokkal találkozhatunk: Halász Judit, Kállai Ferenc, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Sztankay István, Szombathy Gyula, de Balázs Péter is ott volt a szinkronhangok között a stáblistán.
Sebaj, Tóbiás (1984-1986)
Az animáción belül a gyurmafilm kategóriába tartozik a Csukás István által megálmodott két évados sorozat, aminek főszereplője egy találékony gyurmafigura. A különleges mesét Cakó Ferenc rendezte, a zenét a Bergendy Zenekar szerezte, Tóbiás hangját pedig Haumann Péter (3 epizódban) és Szombathy Gyula (23 epizódban) kölcsönözte.
Macskafogó (1986)
Az egyik legszélesebb körben ismert és elismert hazai rajzfilm a Macskafogó, melynek ikonikus mondatait még ma is kívülről fújjuk. Ternovszky Béla rendező és Kunz Román producer filmjének forgatókönyvét Nepp József, zenéjét pedig Deák Tamás írta. A feledhetetlen helyszíneket, valamint a macskákat és egérfigurákat Ternovszky mellett Maros Zoltán figuratervező keltette életre, rajtuk kívül azonban tucatnál is többen rajzolták és festették, valamint tervezték az alkotást. A bűnügyi filmvígjáték itthon és külföldön is sikeres lett, olyannyira, hogy 2007-ben 2D-s számítógépes animációs folytatást is kapott, digitálisan felújított változatát pedig tavaly szeptemberben mutatták be a hazai mozikban.
Szöveg: L. J.
Nyitókép: IMDb
