A vasárnap délelőtti matiné előadáson tömve van az Eiffel Műhelyház, az Opera 2020-ban átadott művészeti központja, amely a KisCsipke című gyerekelőadás helyszínéül szolgál. Kisgyerekes családok ülnek a nézőtéren, sok kislány tüllszoknyában érkezett megnézni Csipkerózsika történetét. Bár az előadást négyéves kortól ajánlják, ennél fiatalabbak is vannak, de fegyelmezetten végigülik a két felvonást, leköti őket a gyönyörű színpadkép, a mesésen csillogó jelmezek és természetesen a tánccal elbeszélt történet.

Új műfaj születik

„Három évvel ezelőtt Szilveszter (Ókovács Szilveszter, az Opera igazgatója – a szerk.) találta ki, hogy csináljunk egy kis, egyfelvonásos darabot gyerekeknek. Akkor éppen A hattyúk tava felnőtt balett előadás-sorozat előtt álltunk, ezért arra gondoltunk, hogy jó ötlet lenne egy rövid produkcióval bevezetni ebbe a gyerekközönséget is. A hattyúk tava eleve nem egy könnyű történet.

Önmagában, kapaszkodók nélkül sokaknak nehéz lehet megérteni a balett nyelvét. Ezért úgy döntöttünk, hogy lesz egy mesélő, aki először elmondja, mit fogunk látni a színpadon, aztán a szereplők eltáncolják az adott jelenetet.

A mesélő magyarázataiból kiderül, hogyan kell nézni az előadást, hogyan figyeljük a kézmunkát, a lábmunkát, a mozdulatokat. Annyira belelendültünk, és a gyerekeknek is annyira tetszett, hogy végül két 45 perces felvonás lett a darab, és mindig teltházzal ment. A második szezonban már újítottunk, a színpadképet vetítéssel egészítettük ki, bővítettük a táncokat és újabb jelmezeket varrattunk. A sikeren felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy idén színpadra állítunk még egy ilyen előadást. Ez lett a KisCsipke” – meséli a gyerekelőadások rendezője, Radina Dace magántáncosnő, balettmester, a Magyar Nemzeti Balettintézet művészeti vezetője.

Kishattyúk tava (Fotó: Rákossy Péter)

Egy igazi gyerekmese

Az alkotók azért a Csipkerózsika balett feldolgozását választották másodikként, mert ez a legkisebbek számára is könnyen érthető történet, és mindenkinek van valamilyen kapcsolódása hozzá, ha más nem, a Disney-változatot biztosan ismerik. Az előadás gyönyörű díszleteket „örökölt” – a palota a János vitéz daljáték, az erdő-kép pedig A szilfid balett színpadán szerepelt eredetileg –, a jelmezek viszont újak, és annyira káprázatosak, hogy még felnőttként is teljesen a hatásuk alá kerül az ember (hát még akkor az említett tüllszoknyás kislányok!). A KisHattyúk tavához hasonlóan itt is az eredeti Csajkovszkij-zenét halhatjuk az előadás alatt, természetesen egy rövidített verzióban.

A mesélő szerepét váltott szereposztásban Keszei Bori és Zavaros Eszter szoprán opera-énekesnők alakítják, így a prózai szövegek csodálatos hangon szólalnak meg, mintha egy jó tündér kalauzolna bennünket a balett mesevilágában.

A mesélő szerepe nemcsak a sztori átadása, hanem az is, hogy segítsen megérteni a gyerekeknek, mi mindent fejez ki a zene, a jelmezek, a színek és a táncosok mozdulatai.

Korábban már írtunk róla, hogy bár képközpontú világban élünk, a gyerekek nagyon keveset tanulnak a vizualitásról az iskolában, ezért szöveg nélkül nem feltétlenül tudják dekódolni a látványban foglalt jelentésrétegeket. Ez az előadás ebben is segít.

KisCsipke előadás (Fptó: Nagy Attila)

Beavatás a balett teljes spektrumába

„A Csipkerózsika balettben rengeteg szerep van – tündérek, törpék, cicák, madarak –, így sok gyerek be tud mutatkozni, három szereposztásunk van. A növendékeink nagyon sokat vannak színpadon, enélkül ugyanis nehéz fejlődni. Ők ezt imádják, nagyon jól érzik magukat szereplés közben. A csupasz balett-teremben zajlik a mindennapos munka, amely nélkül természetesen nem tudnának ilyen színvonalon táncolni, de emellett kell az is, hogy időről-időre gyönyörű díszletben és jelmezben eltáncoljanak egy szép történetet” – mondja a balettmester.

A KisCsipke színpadán egészen apró gyerekeket is látunk, a százéves álmából felébredő Aurórát és a herceget viszont felnőtt táncosok alakítják. Ez tudatos koncepció. „Hétéves a legkisebb, tizennyolc a legidősebb gyerekszereplőnk. Szándékosan úgy építettem fel az előadást, hogy a közönség lássa, mire képes egy picike táncos, és mire egy tíz, tizennégy, tizennyolc éves. Nézőként végigkövethető, hogyan nő a tudás az életkor előrehaladtával, és hogyan táncol egy felnőtt művész” – avat be Radina Dace.

Radina Dace balettmester, a Kishattyúk tava és a KisCsipke előadások rendezője (Fotó: Nagy Attila)

A felnőttekhez is szól

A szülők ebben az esetben nemcsak kísérői a csemetéiknek, hanem saját maguk is profitálnak az előadásból. Legalábbis ez derül ki a rendezőnek adott visszajelzésekből. „Sokan nem ismerik a balett világát, és ezért félnek tőle. A KisHattyúk tava és a KisCsipke előadások viszont tökéletesek egy kezdő balett néző számára – akár felnőtt, akár gyerek –, hiszen itt mindent elmagyarázunk” – mondja a balettmester.

Ezáltal közel kerülhetnek a műfajhoz azok a felnőttek is, akik eddig idegenkedtek tőle, és legközelebb talán egy felnőtt előadásra is elmerészkednek.

A gyerek előadások óriási népszerűségnek örvendenek, mindre elkapkodják a jegyeket, úgyhogy érdemes résen lenni, mivel már az őszi és a jövő év eleji (!) előadásokat is meghirdették. Radina Dace a hosszú távú tervekről is beszélt: „Nagyon szeretnénk vidéki városokba, sőt, külföldre is elvinni a produkciókat. Olyan jó lenne, ha minél több embernek meg tudnánk mutatni, mit jelent a balett és hogy nem kell félni tőle.”

Kiemelt kép: KisCsipke az Eiffel Műhelyházban (Fotó: Nagy Attila)