2000 tavaszán a Forró nyomon című tévéműsorban egy gyerekarcú fiatal férfi kérte a nézők segítségét. Napok óta nem tud semmit az édesanyjáról, aki otthonról ismeretlen helyre távozott, mondta kiismerhetetlen arckifejezéssel a kamerába. A baljós jelek, amelyeket felsorolt, leginkább öngyilkosságra utaltak. Soproni Ági színésznő állítólagos eltűnése előtt kiürítette a menedzserkalkulátorát, számítógépén és külső adathordozóján tárolt leveleit is megsemmisítette, naptárában sem szerepeltek bejegyzések a következő napokra. A nézők, akik a riportot nézve bizonyosan nagy számban együttéreztek a fiatalemberrel, bő félévvel később döbbentem értesültek arról, hogy a nyomozás alapján maga a fiú volt az, aki édesanyját „eltüntette”. Pontosabban a megbízó. Akkor lett nyilvánvaló, hogy az egész tévés szereplés, a kutatás és a mímelt kétségbeesés a legrosszabb fajta színjátékok közül való.
A pálya szélén
Soproni Ági tehetsége vagy elhivatottsága, úgy tűnik, elmaradt különleges szépségétől. A színművészeti főiskolán Békés András osztályába járt, többek között Gyabronka Józseffel, Kiss Marival és Helyei Lászlóval együtt. Tagja volt a Nemzeti Színháznak és a kecskeméti teátrumnak is, szerepelt több filmben és tévéjátékban, de inkább csak mellékszereplőként. Éveken át láthatták a nézők a Családi kör, a Linda és a Kisváros epizódjaiban, és több Columbo illetve Dallas részben hallhatták a szinkronhangját.
Petróczi Sándor diplomatához ment férjhez, tőle született a fia, András. A házaspár később elvált, de a vagyonmegosztás nehézkesen alakult. Egy nagy és értékes budai ház felett huzakodott a házaspár, a színésznő a házban lakott, és ragaszkodott hozzá, hogy ott maradhasson, illetve megtarthassa az ingatlant. Addigra már felnőtt a fia, aki nem tudta megérteni ezt a makacskodást. A megegyezés ugyanis megoldást jelentett volna a mindennapos anyagi problémákra, hiszen úgy az asszony a kapott pénzből kisebb házba költözhetett volna, és még maradt volna valami tartaléka is. Addigra ugyanis már alig kapott munkát, nem csoda, hogy néha napokon át ki sem mozdult a házból. Ült otthon, forgatta az ezoterikus könyveket, azokban próbált magyarázatot találni a gondjaira.
András néhány évig az édesapjánál élt külföldön, hazajőve nehezen viselte a hatalmas különbséget a két életszínvonal között. De hiába erősködött, az anyja nem volt hajlandó megválni a háztól, belemenni az egyezségbe. A fiú nem akart a saját lábára állni, örökké pénzzavarban és sóvárgásban élt, mobiltelefonokkal ügyeskedett, és mint kiderült anyja autóját is ellopta, majd alkatrészenként értékesítette. Saját helyzete megoldását az édesanyjától várta, és szép lassan meggyűlölte a nőt.
Így jutott el a gondolatig, hogy ha az anyja meghalna, ő végre eladhatná a megörökölt házat, és ezzel megszűnne minden problémája. Innen már csak egy lépés volt, hogy keressen valakit, aki a munka piszkos részét elvégezze helyette. Volt barátnője a bíróságon tanúsította, hogy András kereste az embert, aki jó pénzért megölné az anyját. Így került kapcsolatba a huszonhat éves pizzafutár Láng Zsolttal, aki nyolcmillió forintért vállalkozott a gyilkosságra.
A kutyák elé vetve
Amikor március kilencedikén Soproni Ági lefeküdt aludni, abban a tudatban tette, hogy fia és annak egyik barátja az emeleten tölti az estét. Így is volt. A fiúk várakoztak, majd Zsolt alsónadrágra vetkőzött, erőgyűjtésként megívott két és fél deci pálinkát, és azt javasolta Andrásnak, vegyen fel fülhallgatót, inkább zenét hallgasson, mint azt, ami történni fog. Egy kábelköteggel a kezében lépett be az alvó asszonyhoz, azzal vágta fejbe. A színésznő felébredt, mire támadója fojtogatni kezdte, és dulakodás közben végzett vele. Nem sokkal később a küldetését teljesítő Láng Zsolt és a megbízó Petróczi András együtt tette be a színésznő testét a fürdőkádba, a fiú csak ennyit mondott anyja holtteste felett: „Na, mi van Sopikám?”
A két fiú ezek után még autóba ült, magukhoz vették az asszony bankkártyáját, azzal videófilmet kölcsönöztek ki, italt vettek, majd visszamentek a házba mozizni és inni. Filmet néztek miközben egy holttest, konkréten egyikük édesanyjának teste ott hevert tőlük nem messze.
Másnap András újra autóba ült, és anyja mobiltelefonjával nekivágott az országnak. A Balaton környékéről a saját telefonjára küldött üzeneteket, mintha az anyja még életben lenne. Etesd meg a kutyákat, ez volt az egyik üzenet. Mindeközben a házban a gyilkos egy fűrésszel elkezdte a test feldarabolását, közben András telefonján vette az üzeneteket és meg is válaszolta őket. A test darabjait már együtt csomagolták be, több hátizsákot is felhasználtak hozzá, és a darabokat szétszórták az erdőben. A fiú ötlete volt, hogy egy darabot a combból süssenek meg… A történet egyes változatai szerint a belső részeket pedig a két nagy kutyának adták, akik megették ugyan, de később rosszul lettek tőle. Más verzió szerint a combbók kivágott darabot adták végül a kutyának. Az viszont biztos, hogy a kutyák elé is vetettek a maradványokból. Ezután következett a takarítás, majd mindezek tudatában ült a srác kamera elé, hogy elpanaszolja, eltűnt az anyja.
Petróczi terve az volt, hogy miután a holttestet jól elrejtik, és az asszony nem kerül elő, holttá nyilváníttatja, és így eladja a megörökölt házat. Később hatalmas csalódás érte, amikor kiderült, hogy a holttá nyilvánítás egy több évig tartó eljárás.
A fiú szenvtelensége a nyomozóknak is feltűnt, gyanakodtak rá, de nem találtak bizonyítékot ellene. Hét hónap kellett hozzá, hogy egy jól időzített, és alaposan előkészített kihallgatáson Petróczi megtörjön, és bevallja az egész cselekményt. A holttest fejét is meglelték aztán a solymári erdőben, egy vízmosásban. A tárgyaláson a fiú tettét ítélték súlyosabbnak, negyven évet kapott, míg a tényleges elkövető harmincötöt. Soproni Ági történetéről sok cikk és műsor született, több helyen lehet látni egy régi közös képet anyáról és fiáról. Azon a hosszú hajú, nagy szemű gyönyörű fiatal színésznő, pikáns arcú, vágott szemű, sötét hajú kisfiút ölel magához. A fiát, aki alig két évtizeddel később az életére tört.
A „darabolós gyilkosságokat” sokan a brutalitás csúcsának tekintik, pedig az esetek többségében úgy tűnik, kifejezetten praktikus ok, a holttest elrejtése a cél. Így van ez?
Dulai Péter kriminalista, bűnügyi újságíró, az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal szerzője: Akár száz évre visszamenőleg is kutathatjuk a Magyarországon történt darabolásos gyilkosságokat, azt fogjuk látni, hogy ennek a módszernek döntő többségében valóban praktikus okai vannak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos helyszínekről a holttestet valahogyan el kell tüntetni és egyben szállítani nehezebb, mint darabokban. Utóbbit sokszor zárt térben, például lakásban követik el, ott, ahol magát az áldozatot is megölték. Sokszor családtagok, ismerősök által elkövetett emberölések kapcsán olvashatunk arról, hogy a tettes ehhez a brutális módszerhez folyamodott. Valószínűleg ennek is a zárt térhez van köze, hiszen aki például a saját lakásukban öli/öleti meg az édesanyját, annak mindenképpen el kell tüntetnie a holttestet. Vannak olyan típusú, de rendkívül ritka darabolásos ügyek is, amelyeknél rituális, szadisztikus, egyáltalán nem a már említett praktikus okok játszanak közre. Pontosan nem tudom, Soproni Ági gyilkosai milyen megokolásból etették meg a lágyrészeket a kutyákkal, de korántsem lennék benne biztos, hogy ennek praktikus okai voltak. Megalázás, teljes megsemmisítés? Ezt a tettesek tudnák megmondani. Ami ezeket a józan ésszel valóban nehezen megemészthető ügyeket még különlegesebbé teszi, hogy egy holttest feldarabolása büntetőjogilag nem jelent terhelő minősítést a tettesre nézve.
Vadas Zsuzsa, a Nők Lapja újságírója közeli barátságban állt Ágival és a családjával. Az emberi ésszel szinte felfoghatatlan eset után ebben a cikkben próbálta meg utánajárni a hogyanoknak és a miérteknek, beszélt többek között Ági volt férjével, a felbujtó fiú apjával, és egy pszichológussal is. Emellett saját tapasztalatait is megosztotta a családról, Ágiról és a fiáról, akit a színésznő mindenkinél jobban szeretett.
Kiemelt kép Soproni Ágiról: Smagpix
Gyilkosok nyomában című sorozatunk előző részei itt olvashatók.