Rakovszky Zsuzsa kortárs irodalmi életünk egyik legizgalmasabb és talán legzárkózottabb alakja. Ötödéves egyetemistaként még bakter akart lenni egy eldugott faluban, de aztán könyvtáros lett. Versei, regényei sokakat érintenek meg és gondolkodtatnak el, miközben neki magának az a legnagyobb vágya, hogy „láthatatlan” maradhasson. Szegő András interjúja.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy
regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.