1. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléke?
Úgy hatéves lehettem, amikor egyszer karácsonyra gyalupadot kaptam. Nem tudom, apám hogyan találta ki, de ráérzett, hogy ez jó lesz. Őrületesen tetszett nekem, amikor kibontottam a fa alatt. Azóta is nagyon szeretek fával dolgozni, a faragás az egyik legkedvesebb hobbim.
2. Ki volt élete első szerelme?
Már nem emlékszem a nevére, de arra igen, hogy átellenben laktak, és én határozott vonzalmat éreztem iránta. Nagyon helyes arcocskája volt, és ez kedves volt a szememnek. Talán négyéves lehettem, amikor egyszer náluk vendégeskedtem, és egy idő után hazazavartak. Már közben is azon gondolkodtam, hogyan jöhetnék vissza. Volt ott egy spárga az asztalon, és azt zsebre tettem. Két óra múlva visszatértem, és azt mondtam, véletlenül elvittem ezt a spárgát, de most visszahoztam. Fondorlatokat követtem el a hatalmas szerelemben…
3. Mi az, amit sosem kérdezett meg a szüleitől, pedig meg kellene/kellett volna?
Nincs ilyen. Amit meg kellett kérdeznem, azt megkérdeztem.
4. Mi az, amit az életben a saját kárán tanult meg?
Mindent. Elég önfejű voltam, mindig a saját fejem után mentem, ezért amit meg kellett tanulnom, azt a saját káromon tanultam meg, nem okultam mások példájából. És ha rosszul csináltam valamit, akkor ezért mindig megkaptam a méltó büntetésemet. Ez azt jelenti, hogy sok marhaságot csináltam, de ezeket szerencsésen túléltem. Úgyhogy jó iskola volt mindegyik.
5. Mit bánt meg utoljára?
Nem bántam meg semmit, most, hogy így elgondolkodom rajta. De őszintén szólva, ezt a kérdést még soha nem tettem fel magamnak. Most jár is az agyam, hogy mit is kellene megbánnom. Mert ez a kérdés a felelősségvállalásról szól valójában, hogy vállaljuk-e a tetteink következményeit. De én vállalom, a rosszat is.
6. Kitől kellene bocsánatot kérnie és miért?
Mindenkitől! Legfőképp azoktól, akik kedves levelet írtak nekem, és én nem válaszoltam. Na, ezt akkor most meg is bántam. Ez az!
7. Hogy néz(ne) ki egy tökéletes napja?
Reggel jókedvűen, egészségesen felébredek, aztán az egész nap szeretetben, kedvességben, egészségben telik, jókat eszünk, iszunk, és ugyanazzal a jó érzéssel fekszem le, amivel felkeltem. Az egészség nagyon fontos ebben, mert az mindent meghatároz, a lelkiállapotot, a munka- és alkotókedvet. Nagyon nagy adomány, ha van, és büntetés, ha nincs.
8. Hol ette életében a legjobbat?
Jaj, tudja, hogy hány éves vagyok én, és mennyi jót ettem életemben? Rengetegszer ettem jókat! Nem szeretek sokat enni, de jót, azt igen! Gyerekkoromban, ha megkérdezték, mit szeretnék ebédre, akkor azt válaszoltam, hogy húslevest és túrós csuszát. Most is ezeket szeretem a legjobban, a túrós csuszát sok tepertővel és rengeteg tejföllel, jól lepirítva. Mostanra ehhez még hozzájött a körömpörkölt. Angéla főztjéből, ha jó formában van, ma is nagyon jókat tudok enni.
9. Kinek, minek a hangját szereti a legjobban?
A bikabőgés hangját vadászatkor. Az valami fenséges, hátborzongató és egészen csodálatos élmény kinn a természetben. De van egy másik hang is, amit nagyon szeretek, Columbo magyar hangja, Szabó Gyula. Mindig rácsodálkozom, mennyire passzol a figura meg a Gyula hangja.
10. Van olyan álma, ami még nem valósult meg?
Hát, amikor nagyon felgyülemlik az ötös lottó, azt nagyon szeretném egyszer megnyerni. Nem játszom rendszeresen, de gyakran érzem, hogy ez az, most kitaláltam, most megvannak a számok! De akik kihúzzák, olyan ügyetlenek, nem tudják eltalálni, mire gondoltam, pedig érdemes lenne nekik odafigyelni, mert jó számokat eszelek ám ki!
Az interjú eredetileg a Nők Lapja 2016/32. lapszámában jelent meg.
Fotó: Szász Marcell