Tehetség, és még valami… Ez az ízes szabolcsi tájszólással beszélő kisfiú határozott is, szerény is, és hozzá szokatlanul érett. Amikor átadtuk neki a nagy doboz szaloncukrokat, felcsillant a szeme. Szépen megköszönte, majd azonnal bevitte a szobájába, eltette őket a szekrénybe. „Majd karácsonykor vesszük elő…”, mondta.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy
regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.