1. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléke?

Emlékszem, egyszer ötévesen nagyon sírtam, mert rosszat álmodtam, és el is mondtam a Mamámnak: attól féltem, hogy nem ismerem meg magam a mennyországban… erre ő azt mondta, hogy csak nézzek a kötényemre, amin kis kék csigák voltak, azt biztosan felismerem majd. Ez a gondolat megnyugtatott, és máig előttem van a kötényke képe.

2. Ki volt élete első szerelme?

Tizennégy évesen egy német fiú megcsókolt a Balettintézetben, de a lelkivilágom még a hat és fél évesek szintjén volt. Sokkal később, tizennyolc évesen lettünk egymásba igazán szerelmesek F. Zs. színészkollégámmal.

3. Mi az, amit sosem kérdezett meg a szüleitől, pedig meg kellett volna?

Engem „aranypárnában” neveltek, mindent megbeszélhettem a szüleimmel, testvéreimmel. Ennek a védettségnek persze van jó és rossz oldala is, amikor a szüleim elhunytak, nagyon erős lett a hiányuk.

4. Mi az, amit az életében a saját kárán tanult meg?

Inkább mit nem sikerült: előbb gondolkodjak, azután szólaljak meg. Egy másik mondásom: járatlan utat ne adj a jártért – igen, szándékosan fordítva, mert így sokkal izgalmasabb!

5. Mit bánt meg utoljára?

A férjem szokta kérdezni: „Ma hány fát vágtál ki magad alatt?”, mert jól tudja, hogy nem tűröm az igazságtalanságot, és azonnal kimondom az igazat.

6. Kitől kellene bocsánatot kérnie és miért?

Az a szokásom, hogy ha valakivel nem sikerül évközben tisztázni a dolgokat legkésőbb karácsony estig, akkor szenteste felhívom telefonon, hogy békével induljunk az ünnepi időszakba.

7. Hol ette életében a legjobbat?

Gyerekkoromban, természetesen otthon, a Mama és Nagymama főztjét. A mostani kedvencem viszont a lecsó nokedlivel és rántott hússal, ami pont olyan visszafogott, mint én – persze ezt csak viccből szoktam hozzátenni.

8. Kinek a hangját szereti a legjobban?

Domján Edit hangját, különösen a Fátyolos a szemed című dalban.

9. Mire sajnálja az időt?

Ahogy a férjem mondaná: a fölöslegesség szükségességére, például valaminek a sokkörös magyarázására. Aki érti, az érti, aki nem, az úgyse fogja.

10. Ha földet örökölne, mit tenne vele?

Már sajnos késő, de úgy hatvan fölött jutott eszembe, hogy jó lenne tanyán élni, állatokat tartani. Az udvaromon biztos lenne tyúk, kacsa, tehén, és ezenkívül egy nagy kemence. Az életben ugyanis négy dolgot imádok csinálni: játszani, szobrászkodni, festeni és sütni-főzni!

+1 Ha van mennyország, hogyan fogja köszönteni az Úristen a túloldalon?

Hát majd meglátom…

Az interjú eredetileg a Nők Lapja 2019/39. számában jelent meg.

Szöveg: Oláh-Koppány Andrea

Fotó: Puzzlepix/DFP