Szerencsére egyre kevesebben kérdőjelezik meg, hogy az őrült ütemben zajló globális felmelegedés már rég nem csak rémhír. Nagy szerepe volt ebben az elmúlt évben egy tizenhat éves svéd kamaszlánynak, aki tavaly augusztusban egy hátizsákkal és egy transzparenssel ült ki országának parlamentje elé. A célja nem volt egyéb, mint hogy felhívja a politikusok figyelmét egy égető és világméretű problémára: a túlzott szén-dioxid-kibocsátás káros hatásaira. Egy év távlatából egyértelműen kijelenthető, sikerült elérnie azt, amit akart.
BARÁTOK NÉLKÜL
Ha visszagondolnak a gyerekkorukra, önöknek mi jut először az eszükbe? Greta Thunbergnek kétségtelenül az, hogy hányszor vegzálták az iskolatársai a mássága miatt, amibe lényegében bele is betegedett. Tizenkét évesen alig evett, és megszólalni sem volt hajlandó idegenek előtt, többek között Asperger- szindrómával, valamint ADHD-val diagnosztizálták. Már egészen fiatal korában elkezdte izgatni a fantáziáját a klímaváltozás, állítólag falta a témával kapcsolatos újságcikkeket, és kívülről fújta szüleinek az aggasztó adatokat. Más nem is nagyon érdekelte. Az, hogy felemás gyerekkora ellenére tizenöt évesen képes volt egyedül kiülni a svéd parlament elé, interjút adott, valamint szóba állt az önként hozzá csatlakozó kortársaival, a saját édesanyja szerint kisebb csoda. Hiába küzdött ugyanis évekig a lány családja azért, hogy az állapota javuljon, Greta sokáig csak bizonyos élelmiszereket evett meg, és azokból is nagyon keveset, nagyon lassan, ráadásul szelektív mutizmusa (amikor a gyerek nem beszél óvodai vagy iskolai környezetben és idegen felnőttekkel, bár képes a beszédre – a szerk.) komolyan gátolta abban, hogy idegenekkel kommunikáljon.
ISKOLAPADBÓL AZ ENSZ-KLÍMACSÚCSRA
Úgy tűnik azonban, elég volt egy határozott cél és egy nagy adag akarat a változáshoz. Greta 2018 augusztusában egy pénteki napon tüntetett először a svéd parlament előtt Skolstrejk för klimatet (Iskolasztrájk a klímáért) feliratú transzparensével, ám ezt az akciót hosszabb előkészület előzte meg. Míg a szülei kezdetben féltőn próbálták lebeszélni tervéről, nem sikerült eltántorítaniuk, hanem a fogát összeszorítva leküzdte félelmeit, és belevágott abba, amit elhatározott. Édesapja tartott vele – aki azóta is állandó támasza az utazásai során –, és egy közeli helyen várta napról napra, hogy mi sül ki ebből az egyszemélyes akcióból, miközben képeket is posztolt róla.
A közösségi médiának hála – a Gretáról készült első poszt azonnal virálissá vált – az események az első naptól felpörögtek, két hét leforgása után pedig már a külföldi sajtó is róla cikkezett, sőt, a lány interjúkat is adott. Egyes pletykák szerint azért válhatott belőle a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa, mert szülei ismert emberek, és mindent megtettek azért, hogy lányuk a figyelem középpontjába kerüljön. Ezért többen is támadták édesanyját, Malena Ernmant, a világhírű operaénekest, aki régóta a világot járta a munkája miatt, akárcsak édesapját: miért engedik egy Aspergeres lánynak, hogy ilyesminek tegye ki magát? Svante Thunberg korábban egyébként színészként dolgozott, de amikor a felesége állapotos lett, önként adta fel karrierjét, hogy az első közös gyereküknek – később született egy második lányuk is, Beata, aki szintén viselkedészavarokkal küzd – élhető családi hátteret biztosítsanak.
Visszatérve Greta elmúlt bő egy évére: a kezdetek óta számtalan beszédet tartott, köztük a legemlékezetesebb és egyik legfrissebb a szeptember 23-ai ENSZ-világcsúcson elmondott érzelmes „kirohanása” volt, amivel lényegében az egész világnak beolvasott, jogosan. A vitorlással New Yorkba érkező fiatal aktivista szájából ekkor hangzott el a mára szállóigévé vált és részben e cikk címében is idézett pár mondat: „Hogy merészelitek? Elloptátok az álmaimat és a gyerekkoromat az üres szavaitokkal!” Ezt egyebek mellett márciusban megelőzte, hogy Svédországban az év nőjének választották, még ugyanebben a hónapban Nobel-békedíjra jelölték, sőt, kicsivel később a Time magazin beválogatta őt a világ száz legbefolyásosabb embere közé is.
A FIATALOK KEZÉBEN LENNE A JÖVŐNK?
A mozgalomhoz, amit Greta indított, mára több millióan csatlakoztak a világ több mint száz országából, és rendszeresen tartanak klímasztrájkokat péntekenként. A legutóbbi globális megmozdulást szeptember 27-én rendezték, amelyen állítólag világszerte nagyjából hétmillió ember vett részt. A svéd kamasz aktivitása nyomán létrejött Fridays For Future célja az, hogy a bolygón élő fiatalok (és felnőttek) tüntetéseikkel felhívják a figyelmet arra, mennyire nem elegendő az, amit klímavédelem címszó alatt a világ országai és a globális vállalatok tesznek.
Természetesen joggal merülhet fel a kérdés, mégis min változtathatnak a hétköznapi emberek, ha transzparensekkel állnak ki az utcára, és hatékonyabb cselekvésre szólítják fel a gazdasági és politikai szereplőket. Ha belegondolunk, hogy Greta Thunberg beszédei könyv formájában is megjelentek, zeneszámot is komponáltak a mondataival, pólókat, matricákat és ökoszatyrokat árulnak az arcképével, miközben ő pont azért küzd, hogy ne vásároljunk, ne fogyasszunk és ne termeljünk feleslegesen, elsőre úgy érezhetjük, szinte semmit. Azonban ha komolyan elgondolkodunk azon, a jelenlegi gazdasági rendszer túltermelésre és túlfogyasztásra ösztönző működése az alapvető oka annak, hogy a környezetünk ilyen mértékben szennyezett, akkor már kicsit más a helyzet. Ebben az esetben választhatjuk azt, hogy nemet mondunk olyan felesleges termékekre, mint egy Greta Thunberg-póló, és mellette felemelhetjük a szavunkat egy klímasztrájk alkalmával, hogy hangot adjunk a nemtetszésünknek.
Greta Thunberg életéről bővebben olvashatnak az Ég a házunk című könyvben.
A cikk eredetileg a Nők Lapja 2019/45. számában jelent meg.
Fotó: Getty Images
