A képre kattintva ízelítőt kaptok a lap tartalmából:
Fordított szerepben
Ezen a héten sok helyen a hölgyeket köszöntik, bár ez az ünnep (is) megosztó. Eredetileg amerikai munkásnők léptek sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért New York utcáin, mindez több mint százötven éve történt, éppen március 8-án. Ez a nap aztán a tiltakozás napjává vált Oroszországban (kenyérért), nálunk pedig először 1913-ban ünnepelték meg rendezvényekkel. A munkásmozgalmi jellegét lassan elveszítette, és a virággal való ajándékozás váltotta fel, szinte kötelező módon. Ami pedig kötelező, az már eleve rossz. Így van ez a nőnappal is, a szocialista emlékek miatt a legtöbben határozottan elutasítják.
Nincs is semmi gond, ha nem kapunk ezen a napon nárciszt, legalább nem kell zavartan toporognunk. Én úgy érzem, nagyjából olyan ez a szituáció, mintha a párunknak megköszönnénk, hogy megjavította a zárat, lemosatta az autót, levágta a füvet stb. Természetes, hogy a feladatokat megosztjuk a családban: mi, nők szeretettel tesszük az ételt az asztalra, de nem sértődünk meg, ha a férfi átveszi néha ezt a szerepet. Mondjuk szimplán kedvességből. Gasztronómiai rovatunkban éppen ezt a fordított szerepet próbáljuk ki. Ez legalább olyan nagyszerű gesztus, mint egy csokor virág. Bármikor, apropó nélkül.
Egyes civil szervezetek ma is lehetőségnek tekintik a női jogok védelmét nőnapon, hogy a jövőben ne legyen több munkahelyi szexuális zaklatás, prostitúció, hátrányos megkülönböztetés. Miután szinte hétről hétre szembesülünk újabb és újabb, nők és gyerekek ellen elkövetett erőszakkal, utánajárunk, honnan lehet segítséget kérni, hogyan lehet nemet mondani. Mindezt anélkül, hogy az áldozat szerepében tetszelegnénk.
Egy szakértő szerint már az is bántalmazásnak minősül, ha számunkra kellemetlen, szorongató érzés egy szituáció, és abból nem tudunk kilépni. Ilyenkor pedig nem kell feltétlenül jogi segítség, csak a határozottságunk és a saját józan ítélőképességünk.
Lapszámunkban egy olimpiai bajnok és egy nyolcgyerekes édesanya beszélget, hogy melyikük miért választott különböző életutat magának. A karrier és az anyaság nem zárja ki egymást, ha támogató család vesz körül bennünket. Ám enélkül biztosan nehéz…
Végül a legintimebb fehérnemű történetét idézzük fel, ahol a nők szabadságra való törekvése látszik: hogyan jutottunk el a testet erősen szorító fűzőtől a kényelmes, sportos topig.
Eszes Andrea, vezetőszerkesztő
