Az idén még az ünnepi bevásárlás sem a húsvétkor megszokott módon zajlott-zajlik, most a roham inkább a tartalékok felhalmozására irányul. Jó alkalom ez arra is, hogy megvizsgáljuk, milyen körülmények befolyásolják fogyasztásunkat, mit tud ezen módosítani egy többnapos ünnep, és mit egy váratlanul berobbanó, világméretű egészségügyi válság, amelyből okulni is lehet. Sőt, kell is!
Pontosan emlékszem, tavaly nagyhét csütörtökjén ott álltam az egyik bevásárlóközpont mozgólépcsőjének tetején, mindkét kezem tele csomagokkal, és úgy éreztem, belepusztulok, ha nem veszek a kötelező csokitojások mellé még egy kis pluszédességet is az egyik stand alkalmi kínálatából. A kijózanodás (és az önvád) otthon ért utol, amikor nagy szorongások közepette összeszámoltam, mennyit költöttem, és kiderült, jóval az észszerű, betervezett határokon túl. Felidéződött sok régi emlékem is: a hiánygazdaság hosszú, szocialista évtizedei alatt micsoda szenzációnak számított, ha déligyümölcs érkezett a közértbe, és hogy ünnepek előtt mindig alaposan be kellett vásárolnunk, csak éppen ezt egészen más okból tettük, mint ma, hiszen akkor valóban bezárt, akár több napra is, minden üzlet.
Ki gondolta akkor, hogy egyszer majd egy ismeretlen vírus tesz fel a mindennapjainkat, így vásárlási szokásainkat is teljességgel felforgató, jelenleg még megválaszolatlan kérdéseket, komoly aggodalmakat keltve eladóban és vásárlóban egyaránt. Miután nem tudjuk, holnap milyen intézkedések szabályozzák az életünket, sokakban az is felmerült: lehet, hogy idén okosabb lesz virtuálisan ünnepelni, azaz nagycsaládok esetében Skype-on tartani a kapcsolatot.
Reménykedjünk, hogy igazuk lesz egyes trendkutatóknak, akik szerint a járvány lecsengése után fél évvel már visszaállhat a fogyasztás mindennapi, megszokott, vagy éppen ünnepi rendje. A holland Ledewij Edelkoort szerint többről is szó van: szerinte megállíthatatlanul közeledik a fogyasztás karanténja. Ez pedig megtanít majd bennünket számos bölcs dologra, például arra, hogy a tavalyelőtti ruhával is boldogak legyünk, hogy újra megbecsüljük a régi tárgyainkat, elővegyük a kedves könyveinket, vagy éppen elkészítsünk helyi alapanyagokból egy hagyományos receptet.
Gerjeszt vagy csillapít?
Szakértőnk, dr. Törőcsik Mária közgazdász, egyetemi tanár azt mondja, az elmúlt években sokunkban a permanens túlfogyasztás keltett aggodalmat, amire adódott a logikus magyarázat. Tény, hogy először jól kell lakni ahhoz, hogy nemet tudjunk mondani a csábításra. A fogyasztás alakulását évtizedek óta kutató professzor asszony szerint ma viszont mintha már két trend viaskodna a nagyvilágban.
