A tejködben úszó első napok egymásra találása helyett sokszor méltatlan elbánásban részesülnek a frissen szült nők, és sem a szoptatással, sem az újszülött ellátásával kapcsolatban nem kapnak segítséget.

Mindez azért is különösen megterhelő, mert sokan maguk is fizikai támogatásra szorulnának az első napokban, hetekben. Sokszor nem eléggé felkészültek, ám a nem megfelelő bánásmód, a lekezelő kommunikáció a szülőszobán és a gyermekágyas osztályokon azokat sem kíméli, akik minden szakirodalmat elolvastak a témában. Mindez együtt a kezdő anyukák érthető ügyetlenkedését traumává alakíthatja, hiszen az első napok örömét, az anyává válás napjait még mindig beárnyékolják rossz gyakorlatok és nehezen levetkőzhető társadalmi elvárások. Aki megteheti, piaci alapon működő szolgáltatások egyre szélesebb kínálatához fordulhat, ám ezek nem hozzáférhetők mindenki számára – derült ki körképünkből.

20 000 forint és egy doboz bonbon

„Az egész gyermekágyas időszak hatalmas arcul csapás volt, fogalmam sem volt, hogy mit kell csinálni és egyáltalán nem kaptam segítséget a kórházban. Császáros voltam, farfekvéses babával. A műtét után nagyon remegtem, nem tudtam a fiamat a kezembe venni, nem tudtam mellre tenni, emellett sokáig azt sem tudtam feldolgozni, hogy hová tűnt a hasamból a gyerek és ez itt kicsoda. Egyedül voltam és a férjem – aki tudott volna támogatni – nem jöhetett be. Végül adtam 20 000 forintot és egy doboz bonbont egy csecsemős nővérnek, akkor ő bevitt minket a férjemmel és a babával együtt egy külön szobába. Egyszer megmutatta, hogyan kell fürdetni, jól tartani, mellre tenni, és időnként rám nézett” – meséli Andrea (40), aki még az ellenszolgáltatással együtt sem kapott információt például arról, hogy a császáros sebet hogyan kellene kezelni. Mivel szoptatni még nem tudott, a baba kapott tápszert is. Később egy szoptatási tanácsadó – fizetős szolgáltatás keretében – segítette abban, hogy sikerüljön az anyatejes táplálás. Úgy érzi, hogy nem alakultak volna kezdetben annyira ambivalensen az anyasággal kapcsolatos érzelmei, hogyha nem éli meg sorozatos kudarcként az első napokat. „Hosszú hónapok teltek el, mire úgy tudtam ránézni, hogy ez itt a gyermekem, milyen jól sikerült, és de szeretem. A félelem és a szorongás nagyon erős volt bennem, hogy én tényleg ezt akartam-e, miközben tényleg akartam.”

Császármetszések aránya

Beautiful, easy data visualization and storytelling

„A szoptatás nem egy ösztönös ügy”                                                                        

A három gyermeket császárral szült Noémi (36) első gyermeke születésekor hasonlókat élt át egy másik budapesti kórházban. „Megszületett a fiam 17:18-kor és másnap reggel 10 órakor kaptam meg. Az apját kértem meg, hogy küldjön egy fotót róla, hogy néz ki a gyerek. Reggelig azt a képet nézegettem. A kórházban semmilyen segítséget nem kaptam, azon kívül, hogy egyszer megmutatták a köldök-kezelést. Nem nézte meg senki, hogy szopik-e a gyerekem, hogy jól csinálom-e és megkockáztatom, hogy nem is tudtak volna segíteni. Nagyrészt az ottani hozzá nem értés következménye volt, hogy nem termelődött elég tejem és egy héttel a szülés után újra kórházba kerültünk – kiszáradás miatt. Az volt a szerencsém, hogy olyan gyerekorvosom volt, aki tudta, hogy mit kell csinálni, nem adott azonnal tápszert, hanem beutalt a kórházba, hogy erőre kapjon a baba és megújult erővel tudjon újra próbálkozni. Több mint másfél évig szoptattam utána” – mondja Noémi, aki szerint a szoptatás sem az anya, sem a baba számára „nem egy ösztönös ügy. Illetve el tudom képzelni, hogy van olyan gyerek, akinek az, de ez az ösztön a megszületés pillanatától eltelt percekkel, órákkal egyre csökken, és ha annyit csökken, mint az én esetemben, akkor muszáj valós segítséget kapjon az anya és a gyerek. Ezt bizonyítja a másik két szülésem is – hamarabb kaptam meg a fiaimat és sokkal simábban is ment a szoptatás, illetve több császáros barátnőmhöz jártam segíteni, ha nem ment nekik. Volt olyan, aki ideadta az újszülöttjét, hogy mutassam meg, hogyan kell szoptatni és a baba is ráérezzen. Utána ment nekik.”

 

 

Infografika: Kocsis Krisztina

Kiss Verus, a Császárvonal projekt alapítója szerint éppen a Noémi által leírt háló hiányzik sokszor – a már vázolt hiányos kórházi ellátás mellett – az első napokból és hetekből, pedig „a császáros anyának jóval nagyobb fizikai támogatásra lenne szüksége. A császáros lábadozás magányos műfaj, a kórházban maximum három másik, hasonló helyzetben lévő emberrel vagy körülvéve, sok helyen a társad sem mehet be” – mondja Kiss Verus, akinek az a tapasztalata, hogy hiába az országos 42 százalékos császármetszési arány, a legtöbben egyáltalán nem készülnek császárra és ebben az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben még kiszolgáltatottabbá válhatnak.

(Forrás: Getty Images)

Nincsenek szavaink a gyermekágyas krízisre

„Mindezt tetézi, hogy miután hazamész, sokszor elvárásokkal találkozol, mindenki a babára fókuszál és a kórházban megalapozott kudarc-élmény fokozódik. A barátnőid eltűntek, járnak tovább dolgozni, nagymama még dolgozókorú, a férjed kapott három nap szabadságot a munkahelyén. Teljesen érthető, ha az anya összeomlik. Még akkor is, ha nem szenved szülés utáni depresszióban, csak egy kis baby blues nyomja a lelkét.” Ám ennek az „összeomlásnak” még mindig nincs meg a nyelvezete.

„Nem beszélhetünk őszintén arról, hogy a szülés és az első napok élményei sokszor krízist jelentenek egy anya, egy család életében. Azt kellene tudatosítani, hogy attól még, hogy valaki a szülését rosszul élte meg, örülhet a babájának, ettől nem rossz anya, nem arról van szó, hogy nem szereti.”

Ezeket az érzéseket a környezet mégis sokszor elbagatellizálja: „végig sem hallgatják, lelegyintik, nem szakadhat ki az anyából, ezért teljesen kiszámíthatatlan időben és módokon fog előtörni, például, egy barátnő szép szülésélményének hallatán. Ezért fontos, hogy tudj beszélni arról, ha most azt szeretnéd, hogy kivegye valaki a gyereket a kezedből és, hogy legyen ott valaki, akinek odaadhatod” – tanácsolja Kiss Verus.
A nem kifejezetten partnerszemléletű, bevett kórházi gyakorlatot és a környezet jó szándékú, ám kiszámíthatatlan következményekkel járó hozzáállását azonban nem csak a császáros anyukák sínylik meg – derül ki Zsuzsi (38) beszámolójából. Ő ugyanabban a vidéki kórházban szülte meg mind a négy gyerekét, természetes úton. Nem tudja eldönteni, hogy a gyerekek száma és az ezzel egyenes arányban növekvő érdekérvényesítési képesség vagy a kórházi protokoll változása az oka, mindenesetre első és az utolsó szülése összehasonlíthatatlan volt. „A negyedik gyereknél úgy éreztem, hogy végre partnerként kezeltek, nem egy megtűrt senkiháziként.”

„A család nagyon el tudja tolni a dolgokat”

Zsuzsi, mint mondja, nagyon felkészülten és magabiztosan vágott bele a kórházi kalandokba az első szülésekor is. „Eleinte maximális bizalommal fordultam a kórházi személyzet felé. Abból indultam ki, hogy mindenki azokat a könyveket olvassa a gyermekágyas osztályokon, mint amiket én olvastam, hiszen ők a szakemberek. Biztos segítenek, ha kérdezek. De nem segítettek, ráadásul hihetetlenül lekezelő volt mindenki. Az első gyereknél sokáig volt bennem szorongás emiatt. Azok a mondatok, amiket ott kapsz, egy életre rögzülnek.” Ezt a szorongást nem enyhítette aztán az otthoni lábadozás során a család sem – a férjét leszámítva.  „Ahhoz képest, ahogy szülni mentem, összetörten mentem haza az újszülöttel. Azt éreztem, hogy ez nekem nem megy. Fokozatosan döntötte össze a még ki sem alakult anyai kompetenciámat a csecsemős nővér, majd a védőnő és a gyerekorvos. Amikor hazaérsz, a család nagyon el tudja tolni a dolgokat. Jönnek a nagymamák a tanácsaikkal és, ha valaki nem elég felvértezett és magabiztos vagy a férje nem áll mellette, az még egy lökés a padlóra. Hogy azért fáj a baba hasa, mert sokat szoptatom, túl sokat szoptatom. Éreztetik, hogy nem szabad elhanyagolnod magad, emellett legyen a gyerek az első és az, hogy ellásd a családot. Volt egy olyan kényszer, hogy nem döglünk otthon az ágyban zsíros hajjal és, hogy szülés utáni napon bele kell férjünk a nadrágunkba. Mindez a kórházban már megnyirbált anyai önbecsülésedet teljesen aláássa.”

Az aranyóra elmaradása egészségügyi kockázat

Csörgő Andrea, az EMMA egyesület perinatális tanácsadója szerint az anyai kompetencia felfedezése és a kölcsönös „egymásba szeretés” pedig az első napok legfontosabb feladata lenne, ami azonban ilyen körülmények között nehezen élhető át. „A várandósság alatt tapasztalt extra figyelem is inkább a kismama egészségre és a testére fókuszál, nem a lelkére és az ő egyéni alkatára, de a szülés után tényleg minden csak a baba körül forog. Nem veszik figyelembe, hogy a gyerek és az anya egy egység.” Ennek egyik legszemléletesebb példája, hogy azoknak a babáknak, akik az első néhány órában bőrkontaktust élnek át az édesanyjukkal, jobbak a fiziológiai mutatóik, javul a légzésük, kiegyenlítődik a testhőmérsékletük, a nőkben pedig enyhül a szülés okozta stressz. Tehát ennek elmaradása egészségügyi kockázatot is jelent – összegzi a szakértő.

 

Infografika: Kocsis Krisztina

Kikkel találkozol a gyermekágyas ellátás során?

A terhes- és újszülöttgondozás keretében mindenkinek ugyanazt az utat kell bejárnia. Abban a pillanatban, ahogy megszületik a babád, külön kórházi személyzet vizsgál és felügyel titeket: téged a gyermekágyas nővérek, a babát pedig a csecsemősök látják el, téged a szülést vezető nőgyógyász látogat majd meg, az újszülöttet pedig a kórházi gyerekorvos. Mindkét csapat szakvéleménye, mindkét osztály zárójelentése szükséges ahhoz, hogy hazamehessetek. Mindeközben a kórházi védőnő és a legtöbb kórházban egy fotós is tiszteletét teszi nálad, utóbbi képeket készít az újszülöttedről, ezeket különböző csomagokban megveheted. Még a kórházban értesítened kell a körzetes védőnőt és a gyermekorvost a baba születéséről, ők lesznek az első látogatóid hazaérkezésetek után. Ők eleinte hetente jönnek majd, aztán egyre ritkulnak a találkozások. A védőnőt havonta kell látogatnod, a gyerekorvost a baba 3. 6. 12. hónapos korában, majd utána félévente (később évente). Rád pedig vár még a 6 hetes kórházi kontroll, ahol a szülészorvosod megvizsgál, hogy a te regenerálódásod megfelelő ütemben zajlik-e és tájékoztat arról, hogy innentől mit szabad és – szerencsés esetben – arról is, hogy mivel kell továbbra is óvatosabbnak lenned.

Csörgő szerint az igazi felkészülés a gyermekágyas időszakra, szülésre ma Magyarországon csak piaci alapon megszerezhető. Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy mi van azokkal, akik nem tudnak ilyen típusú szolgáltatásokért fizetni vagy nem hozzáférhetőek számukra. „Nem lehet egy lapon említeni az ő szükségleteiket a középosztálybeli nőkével. Ők nem azért küzdenek, hogy naprakész információt kapjanak a védőnőiktől, hanem hogy egyáltalán ellátást kapjanak és ellátás közben komolyan vegyék a problémáikat. Sokszor teljesen ellátatlanul és információ nélkül maradnak. Nincs bizalmuk az egészségügyi ellátásban, nem bíznak a védőnőben és bizalmatlanok mindennel szemben, ami a kórházhoz köthető. Ráadásul sokszor a nagyobb gyerekek ellátásának gondja is rájuk hárul, amit szintén a kórházból – sokszor hazaszökdösve – kell megoldaniuk” – mondja szegénységben élő nők körében szerzett tapasztalataiból kiindulva.

Az anya- és bababarát ellátás homlokegyenest más feladatokat ró az egészségügyre

A sokszor általánosnak tűnő problémák mellett, amely a nem megfelelő kommunikációban, információátadásban, az édesapák kizárásában a gyermekágyas osztályokról, az aranyóra elmaradásában érhető tetten leginkább, a helyzet nem egységesen lesújtó. Számos szülészeti osztály próbálkozik vagy próbálkozott bababarát protokoll bevezetésével, melynek keretében mindezeket biztosítják a kezdő édesanyák számára, ahogyan az előírásban szereplő szoptatási tanácsadót is. Sződy Judit is ilyen minőségben tevékenykedik az Uzsoki kórház szülészetén és közvetlenül a szülés utáni pillanattól kezdve igyekszik érzelmi biztonságot, fizikai és lelki segítséget nyújtani az anyáknak. Tapasztalatai szerint „a családbarát, vagy az anya- és bababarát ellátás homlokegyenest más feladatokat ró az egészségügyi dolgozókra, mint az előtte regnáló poroszos, alá-fölé rendeltségre építő modell. Nagyon nehéz a változás. A magyar egészségügyi rendszer nehézkesen fogadja be az új gyakorlatokat, és az új szemléletet. Nehezen fogadja be a partnerséget, azt, hogy az anyának van döntési joga. Sajnos itt még újdonságnak számít, hogy az anya és a kisbaba teljesen egy egységként kezelendő. A gyermekágyon nem az a feladat, hogy a kisbabát és az anyát külön-külön ellássuk, vagy, ha baj van, életben tartsuk, és itt pipa. Az a fontos, hogy őket együtt segítsük. Az anya kapjon annyi támaszt és bátorítást, hogy érezze: képes ellátni a kisbabáját. Ne éreztessük vele, hogy ha ez nem megy azonnal neki, akkor ügyetlen. Nagyon sokat ronthat és sokat javíthat az első napok nehézségein a kórházi gyermekágyas ellátás” – vázolja a szoptatási tanácsadó.

szoptatott vs tápszeres babák aránya

Beautiful, easy data visualization and storytelling


 Szerinte azt is fontos lenne figyelembe venni:

„Az a trauma, amit az áldozat annak él meg. Nem döntheti el külső személy, hogy az az adott eljárás vagy bánásmód traumatikus volt-e vagy sem.

Egy kívülről gyönyörűnek látott szülés, vagy külső szemmel szépen támogatott folyamatnak látott gyermekágy során is átélheti azt az anya, hogy bántották, hogy elvették a kontrollt, hogy magára hagyták. De a fordítottja is igaz lehet: egy külső szemlélő számára nehéznek, problémásnak látott szülés is lehet az anya számára teljesen rendben, sőt csodálatos. Mindig a személyes gondoskodásra kell összpontosítanunk. Megismerni, megérteni az anyát, hogy úgy tudjuk alakítani a körülményeket, hogy azok számára építőek, gazdagítóak legyenek. Arra kell törekedni, hogy partnerként kezeljük, fogadjuk el a félelmeit, és támogassuk abban, amit szeretne.”

Hogyan készülhet az anya a szülés utáni időszakra?

Vannak, akik a szülésére nagyon tudatosan készülnek, a gyermekágyas időszakra viszont egyáltalán nem, mások pedig épp ellenkezőleg: túl sok tárgyat halmoznak fel. Pedig ebben az időszakban az alap babakelengyén túl csak néhány kulcsfontosságú eszközre van szükség, emellett érdemes a feladatok leosztását és az igények kommunikálását időben elkezdeni és átgondolni néhány szempontot.

Ki fogja az anyát tehermentesíteni?

Hogyan oldható meg a bevásárlás és a tápláló  – amennyiben anyatejjel táplálná a babát  – szoptatás-kompatibilis étkezés? Mi az, amire nagy valószínűséggel nem lesz kapacitás? (Főzés, takarítás, vendégfogadás?)
Sokan azt tanácsolják, hogy főzzön a család előre és tegyék el későbbre, fagyasszák le, de talán nem elvetemült felvetés, hogy ezt a feladatot ki is lehet szervezni. A futár vagy a rokonok a mostani járványhelyzetben is le tudják tenni az ebédet, vacsorát az ajtó elé. Úgy még jobb, ha az egy háztartásban élő személy be is viszi az ágyba az anyának.

Mit tesz az állam?

Arra vonatkozó kérdéseinkkel, hogy a családbarát intézkedések keretében milyen módon segíti az állam a gyermekágyas időszakban az édesanyákat és a kórházi osztályokat, megkerestük az EMMI családügyi államtitkárságát, egyelőre nem válaszoltak.

Tudatos készülés a szoptatásra

Ha nem fog menni, akkor sem dől össze a világ. Ha összejön, akkor pedig valószínűleg a vártnál nehezebb lesz eleinte. Érdemes több fogást és pozíciót kipróbálni, ahogy a legkényelmesebb és bátran szoptatni annyit, amennyit csak a anya bír. Ha nem érez rá a baba eleinte, akkor sem szabad feladni, előbb utóbb menni fog. (Ha kérdés merül fel van vagy ha nem gyarapszik a baba: a szakember segít!)
Vannak ételek, amik kifejezetten puffasztják a babát, ezért érdemes szoptatási tanácsadótól vagy szoptatásban jártas barátnőtől tájékoztatást kérni, majd figyelni az újszülöttet, mert az is lehet, hogy neki meg se kottyan, ami más babánál puffadást okoz (vagy fordítva).
Alapkellékek a szoptatáshoz: bimbóvédő kenőcs, ami a szoptatás kezdeti fázisában a kisebesedéstől véd vagy segíti a regenerálódást; mellszívó – ha túl sok tej termelődne, vagy ha túl kevés, mert a baba nem érez rá eleinte. A fölösleges tej pumpálása azért is fontos, mert úgy egy-egy etetést más is meg tud oldani, ha az anya kimerülne.

Az apai kompetencia megélése is fontos

Az újdonsült szülők gondolják át, melyek azok a tevékenységek, amelyek az apa-baba kötődést erősítik, hogy mindenki megtalálhassa a helyét az új helyzetben. Fontos, hogy együtt rázódjon bele a pár a családos hétköznapokba, ezekben a nehéz, ám nagyon különleges és soha vissza nem térő hetekben. Fontos lehet az is, hogy véd- és dacszövetséget tudjanak alkotni a rokonokkal szemben, akik sokszor megmondják, hogy mit hogyan kellene csinálni, vagy zokon veszik, ha nem kérnek a látogatókból. 

Alvás és pihenés

Hacsak nem olyan a baba, mint amilyenről mind olvasunk vagy hallunk (ám amilyennel csak nagyon ritkán találkozunk), vagyis, aki kezdettől átalussza az éjszakákat és a nappal is csak eszik-alszik, tehát, ha átlagos vagy az átlagnál kicsit nehezebben alvó gyermek születik, akkor az alvás, ez az oly alapvetőnek tűnő fiziológiai létszükséglet hirtelen minden másnál fontosabb tényező lesz az anya életében. Az első néhány hétben az éjszakai szoptatás is kiemelten fontos a baba számára, ezért a külön alvást érdemesebb később elkezdeni. Ha kényelmes a fekve szoptatás, ki sem kell kelni az ágyból. Ettől még – ugye – nem feltétlenül alszik az anya, így az alvást napközben kell pótolni. Ezek kiváló alkalmakat kínálnak az apai kompetencia kibontakoztatásához. Ha már lehet lefejni annyi tejet, egy-egy éjszakai etetést az apa is bevállalhat.

Az életmentő horodzókendő

Az egyik legfontosabb kellék a gyermekágyas időszakban és az első hónapokban a hordozókendő. Ezzel lehet a nyűgösködő babát megnyugtatni, nehezen elalvót elaltatni és két szoptatás közötti testkontaktust ilyenformán biztosítani, az anyai-apai kötődést és kompetencia-érzést fejleszteni. Szülés előtt gyakorolhatunk egy megfelelő méretű plüssel. Egészen kezdőbiztos tutorialok is vannak az interneten, akár márkára, típusra szabottan is. Ezek segíthetnek azokban az időkben, amikor kerülni kell a társas érintkezést (ez egyébként az első néhány hétben koronavírustól függetlenül is ajánlott). A baba mozgásfejlődése és az anya gerince szempontjából nagyon fontos, hogy jól tartson a kendő. Jó megoldás lehet elküldeni a végeredményről, a kendőbe kötött babáról készített fotót valakinek, aki ért hozzá. Ő képről is meg tudja mondani, hogyha túl laza vagy ferde a kötés.

Telefonszámok

Fontos, hogy legyen telefonszám, akitől szoptatással kapcsolatban tanács kérhető, de ugyanilyen fontos, hogy lelkisegély-vonal is legyen az anya tarsolyában. Ki az, akinek bármikor kiöntheti a lelkét? 

Nem jár szupererő az anyasággal, minden híresztelés ellenére. Pihenni kell, amennyit csak lehet, és ha egyáltalán nem lehet, akkor muszáj segítséget kérni.

Fontos a megérzésekre, a vészjelzésekre hallgatni és a kommunikáció is nélkülözhetetlen. Azért, hogy ne kudarc-élmények sorozta legyen ez a kezdeti, törékeny időszak, hanem egy időbuborék, amire, mint egy hosszan elnyúlt állóképre, jó érzéssel lehet visszatekinteni: ilyen volt az én anyává válásom időszaka.

Jó, ha tudod: ez az érvényes csecsemőtáplálási irányelv Magyarországon

 A jelenleg is érvényben lévő szakmai irányelv a 0-12 hónapos gyermek táplálásával kapcsolatban a 2019. évi Egészségügyi Közlöny 18. számában jelent meg. Ennek megfelelően:

  • A szoptatásra való felkészítésnek a második és a harmadik trimeszterben meg kell történnie.
  • A csecsemőket 5-6 hónapos korig kizárólag és igény szerint anyatejjel kell táplálni.
  • Közvetlenül a megszületés után legalább egy órán keresztül biztosítani kell az anya és újszülött háborítatlan bőrkontaktusát. Halasszuk a rutin eljárásokat a legalább egyórás bőrkontaktus utánra.
  • A szülőszobai megfigyelés idején biztosítani kell, hogy szoptatástámogatásban jártas szakember (nővér, szülésznő) felügyelje az anya-újszülött párost, és segítséget nyújtson, amikor szükséges.
  • A kórházi tartózkodás alatt biztosítani kell az újszülött és az édesanya folyamatos együttlétét (24 órás rooming-in).
  • Az igény szerinti szoptatás érdekében a szoptatások számát és időtartamát nem szabad korlátozni. Támogassák az anyákat abban, hogy felismerjék csecsemőik táplálkozással kapcsolatos jeleit és reagáljanak azokra.
  • Az első életórákban a mellre helyezési kísérletet nem válthatja ki helyettesítő folyadék (tea, cukros oldat, tápszer stb.). A mellre helyezés megkísérlését és segítését a nap 24 órájában éjjel és nappal azonos feltételekkel (éjszaka is korlátlan számban és ideig) szoptatásban jártas szakember segítségével kell biztosítani.
  • Csak a súlygyarapodás állása és bizonyítottan (dokumentáltan) elégtelen tápanyagbevitel együttes fennállása esetében indokolt orvosi javaslatra pótlás biztosítása. Megelőzési céllal csecsemőtápszer rendelése (receptírás) indokolatlan, a szoptatás sikerességének esélyét csökkenti.
  • A szoptatás megszakítását nem indokolja anyai röntgenvizsgálat vagy kontrasztanyag. (Az ajánlás nem vonatkozik radioaktív izotópokkal végzett vizsgálatokra.)

anyatej vs tápszer finanszírozás

Beautiful, easy data visualization and storytelling

Hazaadást követően:

  • Az igény szerinti szoptatás folytatása időkorlát nélkül javasolt.
  • Hazaadást követően csak a súlygyarapodás állása és bizonyítottan (dokumentáltan) elégtelen tápanyagbevitel együttes fennállása esetén indokolt orvosi javaslatra pótlás biztosítása. Megelőzési céllal csecsemőtápszer rendelése (receptírás) indokolatlan, a szoptatás sikerességének esélyét csökkenti.
  • Amennyiben a csecsemő pótlásra szorul, az anyát támogatni kell a tejtermelés fenntartásában (fejés). Első választandó pótlás az édesanya lefejt teje. Második választandó pótlás donor női tej adása. Tápszert csak saját lefejt és donor női tej hiányában szabad adni.
    Hogyan: a biztonságos módszert szakember mutassa be az édesanyának. Szoptatások után: kanál, pohár, fecskendő, ujjetető. Szoptatás közben: fecskendővel, Szoptaníttal.
  • Súlyos szakmai hibának számít tápszer adása megalapozott orvosi indok nélkül, illetve, ha gyorsan, néhány perc alatt történik a pótlás; a tápszeres pótlás adása cumisüvegből történik vagy kontrollálatlanul nagy mennyiségű pótlást kap az újszülött.

 

(Infografika: Kocsis Krisztina, kiemelt kép: Getty Images)