Mi történt?
A kormány eldöntötte: a járvány ellenére bizonyos feltételek mellett megtartják az idei érettségi vizsgákat.
Miért fontos ez?
A szakmai szervezetek nagy része és az érdekvédők helytelenítik a döntést. 83 ezer érettségiző diák él hetek óta bizonytalanságban.
Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:
- Mely szervezetek támogatják és melyek nem a kormány döntését? Mik az indokaik?
- A diákok megosztottak, sokan már inkább túl lennének az egészen.
- Egy jogvédő szervezet konkrét tanácsokkal látja el az érintett tanárokat, diákokat.
Életünk legmeghatározóbb pillanatainak egyike, amikor „érettként” lépünk ki a közoktatásból. Nem véletlen, hogy minden évben megpróbáljuk összetrombitálni osztálytársainkat, hogy megünnepeljük az éppen aktuális „érettségi találkozót”. Igen, ez a felnőtté válás meghatározó ceremóniája, kezdve a téli szalagavató báltól a májusi ballagáson és szerenádon át az érettségi vizsgákig, majd az azt követő, „ereszd el a hajam” bankettig. A most végzős osztályok azonban – az írásbeli érettségit kivéve – csak mások elmondásokból értesülhetnek arról, hogy miről maradtak le.
Érettségizők sorsdöntő dilemmája
„Szerintem holnap már nyugodtan kimozdulhatunk, mehetünk kirándulni, Balatonra stb. Hiszen, ha érettségire mehetünk, akkor nincs nagy baj. Vagy igen?”
„El kéne halasztani, más országokban nyár végére, ősz elejére halasztották!”
„Na és ki fogja megmondani, hogy mikor lesz alkalmas az időpont? Talán a szakszervezetek? Nem lenne szabad egy generációnyi érettségiző továbbtanulási esélyeit rontani! Az emberek munkába is járnak, a boltosok kiszolgálnak. Miért ne tudnának leérettségizni a gyerekek, ha betartják az előírásokat és a feltételek biztosítottak?”
„Az év végi jegyekkel fel kéne venni minden diákot, aki tovább akar tanulni, aztán az első féléves vizsgáknál rostálni. Az érettségi megtartását hibás a felsőoktatási felvételikkel indokolni.”
Jól érzékelhető a közösségi médiában olvasható kommentözönből, mennyire megosztotta az érintetteket, diákokat, tanárokat, szülőket egyaránt a kormány érettségivel kapcsolatos döntése. A múlt hét végén bejelentették ugyanis, hogy járvány ide vagy oda, meg kell tartani az idei érettségi vizsgákat. A protokoll azonban eltér a szokásostól, idén csak írásbeli érettségiket szerveznek, amelyek a szokásos reggeli nyolc óra helyett kilenckor kezdődnek. Az a diák ugyanakkor, aki a biztonsági előírások ellenére is halasztást kér, megteheti – ők szeptemberben is vizsgázhatnak. Igen ám, csakhogy azok, akik így döntenek, már csak a jövő évi felvételi folyamatba kapcsolódhatnak be. Ami pedig a biztonsági intézkedéseket illeti: az érettségiken osztálytermenként legfeljebb tíz diák ülhet, köztük pedig legalább másfél méteres távolságot kell tartani. A döntéssel kapcsolatos vita azok után erősödött föl igazán, amikor Orbán Viktor miniszterelnök epidemiológiai szakemberek véleményére hivatkozva azt mondta, hogy Magyarországon május 3-án érheti el csúcspontját a járvány. De akkor miért is kéne május 4-én érettségit tartani? Nos, akad két olyan szakmai szervezet, amely egyetért a kormány döntésével: a Magyar Rektori Konferencia, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar. Azonban rajtuk kívül mindenki más tiltakozik.
„A kormány az érettségi döntésével vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését” – ez a Magyartanárok Egyesülete elnökének a véleménye, de hasonlóan vélekedik a Történelemtanárok Egylete is, amely elfogadhatatlannak tartja, hogy a kijárási korlátozások alatt rendezik meg az érettségit. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is tiltakozását fejezte ki, s egy korábbi kommünikéjükben arra szólítják fel a tanárokat, hogy vegyenek ki szabadságot az érettségi napjára. A náluk jóval több tagot tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Pedagógus Szakszervezete pedig – az érintettek tesztelése híján – nem tartja elégségesnek „az érettségiben részt vevő személyek”, vagyis a diákok, pedagógusok, technikai személyzethez tartozók védelme érdekében hozott biztonsági intézkedéseket. A számos szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform ugyanakkor azt követeli, hogy az írásbelik semmiképp ne kezdődjenek el május 4-én. Álláspontjuk szerint aggályos, hogy a kormány semmiféle védelmi felszerelést nem kíván az érettségi folyamatában résztvevők számára biztosítani. Úgy vélik, lennének más megoldások. Ilyen lehet például a felsőoktatási év kezdetének eltolása, vagy a jegymegajánlás, a középiskolai bizonyítvány elfogadása érettségi helyett. Csatlakozott a tiltakozókhoz a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is, amely sérelmezi azt is, hogy a döntést a kormány a szakmai szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyásával hozta meg.
A szülők egy részének álláspontját a Szülői Hang Közösség tette közzé. „Az érettségi lebonyolításának tervezett módja (…)a tanulókat méltatlan dilemma elé állítja azzal, hogy választaniuk kell egyéni előmenetelük, valamint saját és családjuk egészségének veszélyeztetése között” – olvasható közleményükben. A szervezet rámutat: várhatóan sok diákot érhet jogsérelem az érettségi során a felkészülés hiányos és egyenlőtlen feltételei, valamint a fertőzésveszély miatt, ezért arra kérik az érintetteket, tegyenek panaszt a kormánynál, az ombudsmannál, illetve az Oktatási Jogok Biztosánál. Ebben segítségükre lehet a Társaság A Szabadságjogokért elnevezésű civilszervezet, amely azért, hogy segítse az érettségiben résztvevőket, „kisokost” tett közzé, amelyben útmutatást ad a járványhelyzetben megszervezett vizsgákkal kapcsolatban. A minisztérium időközben megígérte, hogy a kormányhivatalok bevonásával minden intézményben biztosítanak fertőtlenítőszereket, maszkokat és a tanároknak védőkesztyűt.
Végzős diákok egy része is az év végi jegy megajánlását javasolja a vizsgáztatás helyett. Ezzel kapcsolatban a Lauder Javne Iskola végzős diákjai hivatalos levélben fordultak a köznevelési államtitkárhoz, hangsúlyozva, hogy a kijárási korlátozással nincs összhangban az érettségi megtartása. Szerintük a felvételijüket elhalasztó diákok érettségi eredményét az év végi jegyükkel vagy annak az elmúlt 4 év átlagával kellene elismerni. Választ nem kaptak. A javaslatuk azonban megosztó: „Én is ugyanúgy, idén érettségiző vagyok, de szerintem nem lenne megfelelő, ha az év végi osztályzatokkal lennének megoldva az érettségi jegyek” – fejti ki egy srác egy oktatással foglalkozó Facebook-csoportban.
„Úgysem fogják megadni az év végi jegyet, hiába is várjuk. Szóval, ha mindenképp érettségizni kell, akkor inkább írásban, mint csak szóban” – írja egy másik érettségiző, hozzátéve, „sok itt a kérdés és a bizonytalanság. Egy tuti: a mi szavunk senkit nem fog érdekelni!”.
Egy végzős osztály osztályfőnöke, Balatoni József, aki Jocó bácsi világa néven vezet személyes blogot, a vita kapcsán azt írta Facebook-oldalán: „Van 83 000 diák, aki hetek óta aggódik, őrli a bizonytalanság, kikészült attól, hogy fogalmunk sem volt, mi lesz az érettségivel, meg úgy általában semmivel. Aztán született egy döntés, ami sokkal jobb, mintha minden maradt volna eredetiben. Hogy lehetett volna jobb megoldás? Biztos. Hónapokig mehetne a vita, hisz bármi lenne, akkor is azonnal lenne felháborodás. Ugyanis az érettségit, ezáltal pedig diákok tízezreit politika célra, csatározás eszközeként használják. Jönnek a dörgedelmes posztok, kommentek. (…) Gondolt bárki arra, milyen lehet egy amúgy is stresszes, bizonytalan kamasznak olvasni ezeket? Így is tele vannak parával. És igen, a körülöttem lévő diákok többsége örül, hogy végre van valami döntés, van dátum, van mód. És igen, túl akarnak lenni rajta, nem húzni ki tudja meddig, nem csatározni. Csak levizsgázni. A lehető legjobb módon” – írja.
Akárhogyan is, nem lesz könnyű nekik. Úgy zárják le a közös életük egy szakaszát, hogy nem könnyezik meg az utolsó órát, nem éneklik együtt a Ballag már a vén diákot, csak elköszöntek egymástól március közepén egy pénteki napon, Azóta jobbára csak Skype-on beszélnek egymással és tanáraikkal.
(Nyitókép forrása: MTI)