Mi történt?
A koronavírus-járvány a lelki egészség terén is krízist okoz – figyelmeztet az ENSZ.
Miért fontos ez?
Magyarországon eleve nagyon magas a depressziós tünetekkel küszködő emberek száma. A bezártság és a járvány gazdasági következményei miatt tovább súlyosbodhat a helyzet.
Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:
• Az ENSZ jelentése felsorolja a veszélyeztetett csoportokat.
• A lelki egészség védelme még az általában alulfinanszírozott egészségügyön belül is alulfinanszírozott terület.
• Magyarország élen jár az alkoholbetegség elterjedésében is. A szakértők viszont pont arra figyelmeztetnek, hogy a mostani válságban még nőhet is azok száma, akik az alkoholhoz menekülnek.
Magyarországon minden tízedik felnőtt depressziós tünetekkel küzd. Az Eurostat idén februárban frissítette utoljára azt az adatsorát, amely az európai országokat hasonlítja össze a lakosság körében tapasztalható lelki megbetegedések szempontjából. A felmérésből kiderül, hogy egész Európában hazánkban a legrosszabb a helyzet: a 10,4 százalékos „eredménnyel” a depresszió területén mi vezetjük az uniós listát. Összehasonlításképpen a felsorolás kedvezőbb végén lévő Csehországban száz emberből csak három számol be depressziós tünetekről, ami kétszer jobb mint a 6,5 százalékos európai átlag.
Ilyen körülmények között érdemes komolyan venni az ENSZ legfrissebb felhívását, amely a járvány drámai pszichés hatásairól szól. A világszervezet a súlyos fenyegetés miatt alapvető fontosságúnak tartja a lelki segítséget nyújtó szolgáltatások megerősítését a következő időszakban. Devora Kestel, a WHO lelki egészséggel foglalkozó részlegének vezetője szerint a bizonytalanság, a félelem, az izoláció, a gazdasági káosz mind pszichológiai problémákhoz vezethetnek. A krízis súlyosan érinti a lelki egészséget és a társadalmi jólétet, ezért azonnali beavatkozásra van szükség – idézi nyilatkozatát a CNBC. A legfőbb kockázati csoportot az egészségügyi dolgozók, az idősek, a nők és a gyerekek alkotják.
A gondokat növeli, hogy az egészségügy olyan területéről beszélünk, amelyre szinte mindenütt kevesebb pénz jut a szükségesnél. Ez még azokban az országokban is így van, ahol lényegesen többet költenek egészségügyre mint Magyarországon. Az egészségügyi kiadásoknak csupán 2 százalékát fordítják átlagosan a világ országai a lelki egészség helyreállítására. Holott számítások szerint a depresszió 264 millió embert érint világszerte, egy nemrégiben indult kutatás a lelki betegségekhez kapcsolódó stigmákat szeretné vizsgálni.
A depresszió természetesen nem egyforma súlyossággal jelenik meg az érintetteknél. Az ENSZ jelentése azonban éppen arról tart, hogy a krízis hatására azoknak az állapota is romlani fog, akik az enyhébb tünetekkel eddig valahogy megbirkóztak. Megfelelő állami programok nélkül mindez odavezethet, hogy megnő azoknak a száma, akik különféle függőségekbe menekülnek. Az első helyen az alkoholt említik a szakértől, amely még karantén alatt is könnyen és kockázatmentesen beszerezhető.
Mivel Magyarországon nemcsak a depresszióval küzdők, hanem az alkoholbetegek száma is rendkívül magas, nem túlzás azt mondani, hogy az ENSZ mintha csak nekünk címezte volna a figyelmeztetését. Hazánban átlagos hétköznapokon is sokan vetnek véget életüknek önkezűleg. Az öngyilkossági ráta Magyarországon a harmadik legmagasabb a Európai Unióban, ezért kulcskérdés, mennyire vesszük komolyan az ENSZ figyelmeztetését.
(Kiemelt kép: Unsplash)
