Mi történt?
A Trianon 100. évfordulóról a Fővárosi Önkormányzat több intézménye is hírességekkel karöltve emlékezik meg.
Miért fontos?
Trianon így vagy úgy, de a magyarságunk része, bárhogy is gondolkodunk, róla hatással van ránk, összeköt bennünket, fontos, hogy beszéljünk róla, foglalkozzunk vele.
Tovább olvasnál? Ez lesz még a cikkben:
- Országszerte programokkal emlékezünk meg a jubileumi dátumról. A teljesség igénye nélkül mutatjuk, mik lesznek ezek.
- A mai nap a trianoni békediktátum 100 éves évfordulójáról szól, délután egy percre a közlekedés is le fog állni, a Trianon100 elnevezésű sorozattal pedig számos résztvevővel és érdekes programmal kötik össze a jubileumi eseményt.
„A magyar ember évszázadok óta szorong, mintha attól félne, hogy ha vállalja magát, attól kevesebbet ér. Pedig ez nem így van”
– mondja Alföldi Róbert abban a videósorozatban, amelyben személyes történeteket, tapasztalatokat hallhatunk a 100 évvel ezelőtti békeszerződés kollektív hatásai kapcsán. Alföldi Róbert mellett Nyáry Krisztián, Karácsony Gergely, Ugron Zsolna, Vona Gábor, Gundel-Takács Gábor, Keresztes Ildikó is megszólal, személyes élményeket, gondolatokat osztanak meg a velük készült videókban.
A Budapest TE meg ÉN legfrissebb műsorában pedig Ungváry Krisztián történész beszélgetését hallgathatjuk meg Trianon alkalmából. Legalább ennyire érdekes az az interaktív térkép, amely a Budapest Főváros Levéltárával együttműködve készült el. A levéltár munkatársai közel 500 szócikket állítottak össze, amelyek az elcsatolt területek településneveit, néprajzi, történeti és kulturális tájegységek elnevezéseit dolgozzák fel. Ezek mindegyikéről utcát neveztek el Budapesten, naponta végigsétálva rajtuk eszünkbe sem jut, vagy egyszerűen nem is tudunk róla, hogy miért éppen Keve utcának vagy Nagyvárad térnek nevezték el őket, és vajon minek állítanak emléket. A Budapest Projekt Galéria is beszállt a projektbe és idén szeptemberben a Trianon-Kapszula című kiállítással emlékezik meg az évfordulóról.
A főváros központi ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mond ünnepi köszöntőt a Parlament előtt. Ezt követően Szarka Tamás vezényletével több ezer diák énekli el a Kézfogás című dalt. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár korábban az MTI-nek elmondta: a nemzeti összetartozás napján 94 külhoni testvériskolával rendelkező iskola, összesen 188 iskola tanulói vesznek részt a programokon. A magyar iskolákból 2600, külhoni iskolákból csaknem 2300 gyerek érkezik, Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából és a Kárpátaljáról.
Országszerte lesznek programok
Természetesen nemcsak Budapest vezetősége készült a jeles napra, szerte az országban kapcsolódnak programok a jubileumi dátumhoz, több száz programot tartanak június 4-én. Lesznek színházi előadások, koncertek, virtuális múzeumtúrák, emlékmű-avatások, emlékrepülések és még számos egyéb programmal emlékezik csütörtökön az ország. Békéscsabán például a Munkácsy Mihály Múzeum szabadtéri kiállítást rendez, a Trianon téren a Talléros zenekar katonadalokat ad elő, a Jókai Színház pedig irodalmi, zenés összeállítással készül. Veszprémben pedig a Veszprémi Petőfi Színház társulata Trianon 100 címmel tart online előadást Oberfrank Pál rendezésében. Hogy egy kicsit haza is beszéljek, a csongrádi megyeszékhelyen a Szegedi Szimfonikus Zenekar fanfárosai adnak elő gyászdalokat a városháza erkélyéről délután, azt követően, hogy a Széchenyi téren félárbócra engedik a nemzeti lobogót. Keszthelyen a város lakói több mint 600 mécsesből rakják ki Nagy-Magyarország térképét a Fő téren, a kettészakított Esztergom vármegye települései pedig az esztergomi országzászlónál és a kopjafánál emlékeznek közösen. A történelmi vármegye magyar és szlovák településeinek küldöttei egy-egy marék földet hoznak magukkal és helyeznek el a kopjafánál – írja a Veon.
Trianon témáját érintő filmek és új emlékmű
A mai nap folyamán a YouTube-csatornán többek között láthatjuk Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét és a témához kapcsolódó Budai Cukrászda játékfilmet 1935-ből. Elkészült a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének nevezett föld alatti emlékmű is, amely szokatlan módon szinte teljes egészében a föld alatt helyezkedik el az Alkotmány utca torkolatában. A Honvéd utca kereszteződésénél eléri a négyméteres mélységet: itt van az emlékhely szíve, egy hatalmas, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal. Oldalfalaira felvésték a Magyar Királyság utolsó, 1913-ban kiadott helységnévtárában szereplő összes település nevét az akkori helyesírás és névváltozat szerint, háromféle méretben. A feliratok nagysága a települések egykori jelentőségét tükrözi az 1910-es népszámlálás adatainak megfelelően. Az új emlékmű két oldalán megmaradhatott a jelenlegi fasor, az Alkotmány utca érintett szakasza pedig az Országház körüli, egyre kiterjedtebb – legutóbb a Vértanúk terével bővített – gyalogoszóna részévé válik, és díszburkolatot kap – olvasható az Index egyik, korábbi cikkében, amelyben az emlékművel foglalkoznak. Az eredeti elképzelések szerint a megnyitó június 4-én, a nemzeti összetartozás napján lett volna, azonban az emlékhely kialakítása miatt – egy négy méter széles és száz méter hosszú rámpáról van szó – nem lehet garantálni a járvány miatt bevezetett távolságtartási szabályokat.
(Kiemelt kép: Youtube)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!