Mi történt?

Egyre gyakrabban választják a felső vezetők az intenzív (akár heti hét óra) testmozgást, és vesznek részt extrém sportversenyeken.

Miért fontos ez?

Egy tanulmány annak okait vizsgálja, miben segíthet az intenzív sport, milyen előnyük származik CEO-knak a versenysportból, ami túlmutat az egészségügyi szempontokon. A tanulmány rávilágít arra is: mi az, ami elviselhetetlen a felső vezetők életében, milyen problémákkal szembesülnek.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Miért magányosak a felső vezetők?
• Milyen megküzdési stratégiáik lehetnek?
• Miben segít nekik az intenzív sport?

A felső vezetőket érő mentális és lelki kihívások természetébe aligha látnak bele az egyszeri polgárok, pedig legtöbbjük magányosnak érzi magát a munkahelyén, arról nem is beszélve, hogy a bizonytalanság milyen nagy nyomást helyez rájuk a szervezeti hierarchia tetején is. Dr. Beck-Bíró Kata most megjelent tanulmányából az derül ki, hogy az intenzív sport nem csupán egy stresszlevezetési stratégia részükről, hanem sok minden másra is gyógyír: segít oldani a belső, és külső harcaikat, segíthet az önismereti tisztánlátásban, sőt akár a megfelelő hatásgyakorlási módszer kiválasztásában is – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem hozzánk eljuttatott sajtóközleményében. A közlemény azt is kiemeli: eddig viszonylag kevés figyelem jutott a döntéshozók lélektani terhelésére.
Pedig a vezetők lelki állapota az egész cégre kihat, ám a tanulmány szerint helyzetükből adódóan még sincs lehetőségük a munkahelyi stresszfaktorok kikapcsolására, és általában a közvetlen környezetükben sincs olyan, akivel osztozni tudnának ezen a terhen, hiszen legtöbbször egyedül vannak a csúcson, ezért nehéz lehet kollegiális viszonyt kialakítaniuk. Dr. Beck-Bíró Kata kutatása arra is rávilágít, hogy

a felső vezetők egyáltalán nem élik meg az önmegvalósítás élményét a munkahelyükön.

Emellett ők fokozottan ki vannak téve a VUCA jelenségnek, vagyis a változékonyság (Volatility), a bizonytalanság (Uncertainty), a komplexitás (Complexity) és a kétértelműség (Ambiguity) megpróbáltatásainak. A vezetők emiatt sokszor nem tudnak tanulni munkahelyükön, nem képesek fejlődni, nincs kitörési lehetőségük, ami motiválatlansághoz és végül akár munkahelyelhagyáshoz is vezethet. A tanulmány egyik következtetése, hogy a pénzügyi előnyök mellett tulajdonképpen nincs számukra igazi jutalom. Pedig a külső motivációk, mint köztudott, általában nem eredményeznek hosszú távú kiváló teljesítményt. 
A kutatásból az derül ki, hogy belső motivációjuk és fáradhatatlanságuk fenntartásához vagy visszaszerzéséhez van szükségük a versenysportra, hiszen itt van lehetőségük az önmegvalósításra. Másrészt a sportolás valójában motiváció, megküzdési stratégia az életükben. A felső vezetők itt maguk állítják fel a célokat, rajtuk múlik azoknak az elérése, kontroll alatt tarthatják a folyamatot az elejétől a végéig. És nem mellesleg: a sport területen nem kényszerülnek állandó kompromisszumokra. A siker itt objektív, ezáltal elérhető, és ez nagymértékben képes hozzásegíteni az önmegvalósítás élményéhez – olvasható a közleményben.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!