Mi történt?

Meztelenségre hivatkozva eltávolított a Facebook egy régi fotót, amelyen láncra vert ausztrál őslakosok láthatóak.

Miért fontos ez?

Mert a Csendes-óceáni térségben évszázadok óta működő és a mai napig előforduló, kvázi rabszolgatartó gyakorlatra irányítja a figyelmet, amelynek jellemzően az őslakosok az áldozatai. Ráadásul azt a kérdést is feszegeti, cenzúrázik-e a Facebook?

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

• Miben tévedett az ausztrál kormányfő?
• Mi az a feketerigózás?
• Cenzúrázik a Facebook?

A George Floyd meggyilkolása miatt kirobbant tüntetések világszerte felpiszkálták a rasszizmussal és a rabszolgasággal kapcsolatos társadalmi vitákat. Ausztrália például különös napokat él meg.
Múlt csütörtökön Scott Morrison ausztrál kormányfő azt találta mondani, hogy országukban nem volt rabszolgaság. Pénteken már javította magát, hogy ő a törvényes rabszolgaságra gondolt, hiszen tudható, hogy egyébként létezett mindenféle „szörnyű szokás”.
A kormányfő minden bizonnyal arra, az angolul blackbirdingnek (szó szerint körülbelül úgy lehetne fordítani, hogy feketerigózás) nevezett gyakorlatra utalt, amikor elcsaltak vagy elraboltak embereket az otthonukból, és arra kényszerítették őket, hogy fizetség nélkül vagy nagyon alacsony bérért, a hazájuktól távol, megerőltető fizikai munkát végezzenek. Ez a gyakorlat különösen a csendes-óceáni szigetvilágban volt bevett a 19-20. században (több területen napjainkig!), áldozatai jellemzően a szegény és kiszolgáltatott jogi státuszú őslakosok voltak. Ezeket a „feketerigózott” embereket törzsi hovatartozástól függetlenül kanakáknak vagy déltengeri szigetlakóknak hívták.

Amikor a Facebook letiltja az őslakos foglyokat

Morrison megjegyzését követően a közösségi médiában fellángoltak az ausztráliai rabszolgaság történetéről szóló viták. Egy helyi felhasználó ki is tett egy fotót a saját Facebook-oldalára, amelyen kilenc, ágyékkötőt viselő ausztrál őslakos látható, a nyakuknál fogva láncra verve. A fotó 1896-ban készült Roebourne Gaoltól nem messze.
A kép mellé a felhasználó a következő szöveget írta:

„Elrabolva, a szeretteik karjából elragadva és a testet megtörő munkára kényszerítve: egy kanaka munkás életének brutális valósága – de Scott Morrison szerint »nem volt rabszolgaság Ausztráliában«.”

A fotó egyébként a Nyugat-Ausztráliai Állami Könyvtárból való, és a képen látható férfiakat fogolyként írják le.

(Forrás: Nyugat-Ausztráliai Állami Könyvtár)

A Facebook a posztra akcióba lendült. A képet eltávolította, a felhasználó Facebook-fiókját pedig korlátozta arra hivatkozva, hogy a fotón meztelenség látható, ami nem egyezik az oldal szabályzatával.
Ekkor lépett közbe a média. A Guardian Australia rákérdezett a Facebooknál, nem hiba történt-e, mire a cég visszaállította az eredeti posztot, a szóvivőjük pedig elnézést kért a felhasználótól, és elismerte, hogy hibáztak.
Mindez pénteken történt, csakhogy egy abszurd fordulattal a Facebook még szombaton is blokkolta azokat a felhasználókat, akik megosztották a Guardian cikkét – a képpel együtt.

Oh, the fucking irony..

I'm trying to share a story about Facebook apologising for tagging this picture as nudity, and it's literally tagged the article as nudity...https://t.co/aXRyQctlyM
@joshgnosis from @GuardianAus pic.twitter.com/SvfzvO8jOa

— Aby Darling (@AbyDarling) June 12, 2020

Cenzúrázik a Facebook?

A Facebook legutóbbi jelentése szerint idén január és március között mintegy 39,5 millió olyan tartalmat távolítottak el, amely meztelenséget vagy valamilyen szexuális tevékenységet ábrázolt. Ennek 99,2 százalékát a Facebook automatikusan törölte, még azelőtt, hogy akár egyetlen felhasználó jelentette volna. Ezekből 613 ezret végül visszaállítottak – amikor helyt adtak a felhasználók fellebbezésének.
A közösségi oldal egyik nagy botránya is pont a meztelenség miatt robbant ki. 2016-ban az oldal eltávolította azt a világhírű, Pulitzer-díjas fotót, amelyen a kilencéves Kim Phúc a vietnami háború idején a napalm-támadás elől menekül sikoltozva és meztelenül – mivel a napalm végigégette a bőrét. Az oldalt akkor számos kritika érte, hogy amit csinálnak, az egyszerű cenzúra.

(Kiemelt kép: Unsplash/Simon Maisch)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!