Mi történt?
Itthon is elkezdték kiterjeszteni a kerékpárút-hálózatot, és a fővárosban akadnak olyan önkormányzatok, ahol anyagilag is ösztönzik a kerékpár vásárlást.
Miért fontos?
A koronavírus szempontjából csökkenti a fertőzés kockázatát, sokkal nagyobb biztonságban vagyunk egy biciklin, mint egy tömegközlekedési eszközön. Óvjuk vele a környezetünket, a napi mozgás pedig jót tesz a szervezetünknek is.
Tovább olvasnál? Ez lesz még a cikkben:
- Egyes országokban komoly anyagi juttatásokkal ösztönzik a lakosságot a kerékpározásra. Mutatjuk, mik ezek.
- Budapesten is elindultak a régóta esedékes fejlesztések. Miért van ezekre szükség?
Biztonságosabb, és a levegőt sem szennyezi
Az már jól látszik, hogy a koronavírus-krízis arra kényszerítette az embereket, hogy átkalibrálják életmódjukat, és ebbe beletartozik a hétköznapi ingázás is. A pandémia ideje alatt a világ több országában előkerültek a kerékpárok, megnövekedett a biciklis forgalom, és sok helyen a kormány különböző csomagokkal buzdítja a lakosságot, hogy a zsúfolt tömegközlekedési eszközök, és a környezetszennyező autók helyett pattanjanak bringára. A kijárási korlátozások ideje alatt Budapesten is érezhetően megnőtt a kétkerekű forgalom, és több helyen új, ideiglenes sávot kaptak a biciklisek. Sőt, egyes budapesti önkormányzatok a fiatalok kerékpár vásárlását és az ahhoz kapcsolódó közlekedési ismeretek elsajátítását is pénzzel segíti mostantól.
Budapest kerékpárforgalmi főhálózata (Forrás: BKK)
Persze a kerékpár számos európai nagyvárosban eddig is bevett közlekedési eszközként volt számon tartva, mint például a bringás „bezzeg városként” számon tartott Amszterdamban, de Párizsban, Barcelonában, Bázelben, Londonban sem ördögtől való dolog. Nálunk ez még a bicilizés kultúrája egyelőre gyerekcipőben jár, olyannyira, hogy egyelőre annak sem örül mindenki, hogy a fővárosban egyre több helyen festenek fel kerékpársávokat. Azonban ezek a rendelkezdések nem egyediek, szerte a világon egyre több országban tesznek azért a vezetők, hogy előremozdítsák a koronavírus szempontjából jóval biztonságosabb közlekedési alternatívát, amely nem mellesleg hozzásegít egy fenntarthatóbb, egészségesebb város kialakulásához. De van is rá igény, egyes országokban annyira virágzik a kerékpárok értékesítése, hogy az üzletek nem tudnak lépést tartani a magas kereslettel.
„Mi vagyunk az új WC-papír, mindenki akar egy darabot”
– mondta a The Guardiannek egy ausztráliai kerékpárüzem vezetője. És úgy néz ki, nem csak átmeneti fellángolásról van szó, ugyanis több ország kormánya kedvezményekkel, anyagi támogatásokkal ösztönzi a városlakókat, hogy használjanak biciklit a pandémia után is. Franciaországban például, ahol körülbelül 9 millió kihasználatlan bringa hever, a kormány utalványrendszert vezetett be annak érdekében, hogy ezek a kerékpárok visszakerüljenek az utcára. Az utalványrendszer egy 20 millió eurós, a Coup de pouce vélo elnevezésű csomag része, amely kerékpározásra ösztönzi a lakosságot, ingyenes oktatást, átmeneti kerékpár parkolókat biztosít, plusz az 50 eurós utalványt a már meglévő, de használaton kívüli járgányok javítására lehet felhasználni.
A rendszer működik: a Le Parisien napilap szerint az Ile-de-France régióban több mint 4300 ember vette igénybe az utalványt. Az olasz hatóságok is pénzzel motiválják azokat a településeket, amelyeknek a lélekszáma eléri az 50 000 főt: ezek a városok 500 euró értékben kerékpárt, Segway-t vagy robogót vásárolhatnak. A juttatás része annak a május 14-én bejelentett újraindítási rendeletnek, amely ígéretet tett a kerékpáros sávok kiterjesztésére is. Sőt, Milánó már kiadta a Strade Aperte nevű tervet is, amelynek célja, hogy 35 km hosszan a városi utcákat átalakítsa úgy, hogy azok új kerékpáros sávokkal gazdagodjanak. A terv, hogy kiszélesítik a járdákat, szigorítják a sebességkorlátozásokat, így az utak hozzáférhetőbbé válnak majd a kerékpárosok és a gyalogosok számára. Egy kicsit messzebb, Kolumbia Bogota városában, ahol már egyébként is kiterjedt a kerékpárút hálózat (550 km), egy újabb, 76 kilométeres útszakasz lezárásával, ideiglenesen kerékpáros útvonalakat vezettek be. A polgármester emellett ragaszkodott ahhoz is, hogy a kerékpárüzleteket vonják be az alapvető szolgáltatások listájába, hogy nyitva maradhassanak a korlátozások ideje alatt is – olvasható a World Crunch oldalán.
Lehet, hogy a koronavírus segít egy élhetőbb főváros kialakításában?
A kijárási korlátozás bevezetésével itt Budapesten is drasztikusan, 90%-kal csökkent a közösségi közlekedés használata, az autóforgalom pedig 40-50%-kal esett vissza. Nem olyan meglepő, hogy akik a korlátozások ellenére szerettek volna eljutni A-ból B-be, bringára szálltak, így nálunk is, ahogy szerte a világon, a kerékpárforgalom nemhogy nem csökkent, hanem elkezdett növekedni.
Ehhez mérten számos előrelépés is történt: az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött Budapest kerékpárút-hálózata, a kijárási korlátozások ideje alatt több ideiglenes biciklisávot is felfestettek, köztük az Üllői úton, ahol eddig kész életveszély volt az autósok között bringázni.A BKK honlapján olvasható, hogyha az új kerékpársávok sikeresen szerepelnek az Üllői úton, a következő lépésben a Rákóczi út is kerékpárbaráttá válhat. A teljes budapesti kerékpárforgalmi főhálózat hossza 325 kilométer, amely a jelenlegi fejlesztésének köszönhetően mintegy 20 kilométerrel bővül, ráadásul a főváros legfontosabb szakaszain.
Kapcsolódó
Feckázó bringások
A Kerékpáragy szerint a járványhelyzetben felfestett új biciklisávok közül a Bartók Béla úti a legnépszerűbb: a Dunát a Kelenföldi pályaudvarral összekötő bringasávon hétköznap már többen kerékpároztak, mint az Árpád hídon vagy a Múzeum körúton. A Nagykörúton vezető biciklisáv hétköznapi forgalma viszont egyelőre csak napi 1600-ra becsülhető az Oktogonnál. Jó hír, hogy Budapesten kívül is zajlanak a munkálatok, jövő héten adják át a Tisza-tavi kerékpároshidat Poroszló és Tiszafüred között, június végén pedig az Eger-Egerszalók közötti kerékpárutat, és épül a Tépe-Berettyóújfalu kerékpárútszakasz, ami a Debrecen-Nagyvárad kerékpárút része. De jól haladnak a munkálatok (sajnos előreláthatólag csak jövő év márciusában kerekezhetünk rajta) a Dunakeszi-Budapest városhatár szakaszán, és a Duna másik partján is halad a Budapest-Szentendre szakasza építése, augusztus végére pedig átadják a g Lupa-tó mellett elhaladó új szakaszt egészen Szentendréig. A Budapest-Balaton kerékpárút várhatóan 2022-ben lesz járható a teljes szakaszon.
A kerékpárutak mellett egyéb támogatásokra is számíthatunk, legalábbis Soproni Tamás, Terézváros polgármestere szerint fontos, hogy a 14-20 éves korosztály ne csak a jogosítványhoz kapjon támogatást az önkormányzattól, de a biciklibeszerzés se okozzon gondot. A polgármester szerint egy élhetőbb, tisztább levegőjű város megteremtéséhez ugyanúgy hozzátartozik a zöld környezet védelme, a fásítás, mint a biciklizés népszerűsítése, ezt a célt szolgálja az új támogatási forma is. A kerékpárvásárlás és az ehhez kapcsolódó tanfolyamok elvégzésére első körben június 30-ig lehet pályázni. A részletes információk megtalálhatók Terézváros önkormányzatának honlapján.
A megnövekedett kerékpárforgalom, az egyre több, és egyébként már évek óta esedékes kerékpárutak kiépülése nem csak a bringások érdekeit szolgálja, hanem egy új, fenntarthatóbb és egészségesebb fővárosi életet is. A számok pedig azt mutatják, hogy igény volna a kerékpározásra, ám sokan – teljes joggal – azért választanak más közlekedési eszközt, mert félnek attól, hogy a forgalomban biciklizzenek. Vagyis az új kerékpárutakra szükség van, hiszen az emberek szívesen kerékpároznának, ha jobbak lennének a körülmények.
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
(Kiemelt kép: Getty Images)
