Mielőtt belevágtam ebbe a cikkbe, gondoltam, végzek egy kis kutatást az interneten a témában. Ahogy beírtam a keresőbe a „női humor” kifejezést (angolul), döbbenten tapasztaltam, hogy a top találatok a következők voltak: „Miért nem viccesek a nők?”, „6 ok, hogy miért nem viccesek a nők”, „A kutatások szerint a férfiak viccesebbek, mint a nők”, „Tényleg viccesebbek a férfiak, mint a nők?”, „Miért nem szeretik a férfiak a vicces nőket?”, „A nők nem lehetnek viccesek”, és még folytathatnám a sort. Nem a negatív találatokból válogattam, hanem csak ilyenek voltak. Erre azért nem számítottam. Ennyire sziklaszilárd lenne a tény, hogy a humor a férfiak kiváltsága? Kötve hiszem, és ezzel nem vagyok egyedül.

Én viccelek, te csak nevess!

Mivel a Vanity Fairnek szívesen hiszek, elolvastam Christopher Hitchens „Miért nem viccesek a nők?” című cikkét, és megértettem egy nagy igazságot, amely bár furcsán hangzik, van benne ráció. A szerző szerint leegyszerűsítve az egész evolúciót, a férfiaknak egy feladatuk van ezen a világon: tetszést aratni a nőknél. Hitchens azonban azt is hozzáteszi, hogy az anyatermészet nem bánt túl bőkezűen a legtöbb férfival, akiknek ilyenformán egyetlen esélyük maradt: megnevettetni a nőt. Ez egy olyan képesség, amely az adoniszi külsőt is simán felülírja, tehát nagyon fontos képesség. Ezzel a szemben a nőknek „könnyű” dolguk van, mert ők alapból tetszenek a férfiaknak, azaz amikor a férfiak megrázzák a poénfát, akkor a nőnek már nincs más dolga, mint nevetni. A szerző arról mondjuk nem beszél, hogy mi van azokkal a nőkkel, akikkel szintén nem volt olyan bőkezű az anyatermészet, és nem elsősorban a szépségükkel szeretnének hódítani, de ez nyilván más téma.
Hitchens azt is leírja, hogy a humor nem más, mint az intelligencia jele, és sajnos még manapság is sok nő azt hiszi, mert azt tanulta felmenőitől, hogy jobban teszi, ha egy kicsit butácskábbnak tűnik, mintha villogtatja az intelligenciáját. És bár ez szerencsére egyre inkább változik, és reményeink szerint a közeli jövőben már egy olyan világban élünk majd, amelyben a nők egyenjogúsága nem kérdés, azon nem fogunk tudni villámgyorsan változtatni, hogy vajon a férfiak akarják-e, hogy a nők viccesek legyenek. Hiszen ők nem vetélytársat keresnek, hanem közönséget. És ez kulcsfontosságú momentum.

A narancsbőrtől a hányásig

A nők az elmúlt évtizedekben azonban nagyon sok mindent kivívtak maguknak, és úgy néz ki, ebbe beletartozik nemcsak a vihogáshoz, hanem a humoralkotáshoz való jog is. A kétezres évek óvatoskodó női humora után végre itt van néhány igazán nehéz súlyú nagyágyú. Mert míg 15-20 évvel ezelőtt például Bridget Jones úgy igyekezett megnevettetni minket a narancsbőrével és a szőrös lábával, hogy valójában alig volt hatvan kiló és a filmben a tükörsima lábát mutatták borotválás közben, addig Amy Schumer a Túl szexi lány című filmben simán bevállal egy vizespólós bikiniversenyt azzal a testalkattal, amilyen az övé, és amelyet nyilván nem terhelt meg túl sok testmozgással és diétával. Ő maga több interjúban elmondta, hogy olyan vastag a karja, amilyen vastagok Los Angelesben a lábak szoktak lenni.
Amy Schumer egyébként új dimenziót hozott a női humor világába. Sikerült neki valami, ami a legtöbb nőnek nem sikerül, mert valahol kódolva van bennünk a vágy, hogy tetszeni akarunk. 

Amy Schumer nem akar tetszeni. Ő azt akarja, hogy röhögjön rajta mindenki. Nem akar szexi lenni, és nem is az.

Amikor gyereket várt, volt egy stand up show-ja, amivel körbeutazta Amerikát. Az volt a címe, hogy Growing, és természetesen a terhességről és a gyerekvállalásról szólt. Igaz, hogy azt nem viccnek szánta, de volt olyan alkalom, hogy elhányta magát a színpadon, és kendőzetlenül beszélt minden testi-lelki kínjáról. Neki van bátorsága mindenhez. Ő mindent meg mer csinálni és ki mer mondani, amire anyáink azt mondták volna, hogy nem illik. Hogy ilyet egy lány nem csinál.
De egy kicsit menjünk vissza az időben, mert bár a bátor humor műfaját ő járatta csúcsra, azért megelőzte őt egy generáció, amelynek sokat köszönhet. Az amerikai legendás Saturday Night Live Show korábban már kitermelt egy nagyon klassz kis brancsot, amelynek képviselői az elmúlt években már egy jókora szeletet kivívtak maguknak a világ legviccesebb embereinek listáján. Amy Poehler és Tina Fey Golden Globe díjátadást is vezettek, de a köréjük szerveződött banda számos más emlékezetest is alkotott közösen. Legutóbbi nagy dobásuk a Borvidék című film, a Netflix saját gyártású játékfilmje, amely egy 50-ik születésnap apropóján létrejött hosszú hétvégéről szól a Napa-völgyben. Vagy néhány évvel korábban a Koszorúslányok is átütő volt, és nemcsak azért, mert a cselekmény egy pontján az összes női szereplő egyszerre kapott hasmenést a mexikói kajától, hanem mert igazi karakterek kaptak teret benne. Nem férfiak viccelődtek bombatestű és szép arcú nők oldalán, hanem hús-vér nők ontották a poénokat, óvatoskodás nélkül és az illendőség határait átlépve.

Ki nevet a végén?

Egy kérdés azonban nagyon fontos, és jól megmutatja, hogy valami még mindig nem stimmel a vicces nőkkel. Nevezetesen a közönségük. Mert lássuk be, Amy Schumer hányós videóinak első számú közönsége a nők voltak, csakúgy mint az említett női vígjátékoknak. A férfiak nem szeretnének a terhességi csíkokon, a narancsbőrön és a kiszáradáson nevetni. Miért is tennék, amikor ők az ezeknél sokkal hétköznapibb és egyszerűbb dolgokon is nevetnek. A férfiak humora univerzális. Nevetnek rajta a nők és a férfiak is, míg a nőknek sokkal nehezebb dolguk van, ha azt szeretnék, hogy a férfiak vállaltan is nevessenek a vicceiken. De ha ez sikerül, abból nagy dolgok születnek, és erre a Kansas Egyetem egyik kutatója világított rá egy 2019-es tanulmányában. 

Eszerint ugyanis a párkapcsolatok hosszútávon jobban működnek, ha a nő képes megnevettetni férfi partnerét.

Rick Hellman, a kutatást végző professzor is kifejti, hogy a tradicionális nemi szerepek szerint a férfi nevettet, a nő pedig nevet, és ha párkapcsolati szempontból vizsgáljuk a kérdést, az ismerkedési szakaszban a férfiak számára nem igazán fontos, vicces-e a nő. Hosszútávon azonban nagyon is számít, és ez jó hír. A kutatásból kiderült, hogy bár azok a nők, akiket a házastársuk gyakran megnevettet, elégedettek, ha ez fordítva történik, akkor a férjek kimagaslóan elégedettek. Tehát az ismerkedési szakaszban alul-, illetve felülértékelt tulajdonságoknak hosszútávon sokkal nagyobb, illetve kisebb szerepük lesz, mint gondolnánk.
A kutatásból az is kiderült, hogy egy sikeres és hosszú házasságban nagyon nagy szerepe van a humornak, mindkét fél részéről. A humor erősíti a kötődést, elfogadóbbá tesz és fenntartja a játékosságot, és ez mind a férfiak, mind a nők számára fontos, állítja a professzor.
Már csak egy feladat van hátra, mégpedig az, hogy a nők nyilvánosan is egyre többet nevettethessék meg mind a férfiakat, mind a nőket. Hiszen ha egy nő lehet professzor, lehet főnök, lehet vállalatigazgató, cégcsoport tulajdonos, miniszterelnök és még sorolhatnánk, akkor miért ne lehetne nagyon vicces is?

(Kiemelt kép: Amy Schumer komikus az Opie & Anthony Showban, 2012. augusztus 16-án, New York.

Fotó: Matthew Eisman / Getty Images)