Mi történt?

A bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 540 ezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a gyermekpornográfia ügybe keveredett volt perui nagykövetet.

Miért fontos?

A közvéleményt felháborította az enyhe ítélet. Sokak szerint nagyon rossz üzenetet küld a potenciális elkövetők felé az, hogy a gyerekek szexuális kihasználása nem jelent alapesetben is súlyosabb büntetést.

Amiről még olvashatsz:

Az UNICEF Magyarország segítségével értelmezzük a kérdéskört.

Napok óta borzolja a kedélyeket a volt perui nagykövet ügye kapcsán hozott első fokú ítélet. A vád szerint Kaleta Gábor 19 697 darab, gyermekekről készült pornográf felvételt tárolt a laptopján. A volt nagykövet beismerte a bűnösségét, ezután a bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte őt. A tárgyalásról a Blikk cikkéből értesült a nyilvánosság. A tudósítás szerint az ügyvéd a védencéről azt mondta, hogy 30 kilót fogyott az elmúlt időszakban. „Mintaértékű jogász életet élt, amelynek keretében diplomáciai karriert futott be és ennek keretében szolgálta hazáját. Mélyen vallásos emberről van szó, aki rendszeresen gyakorolja a hitét” – idézte a lap az ügyvédet. Az enyhének ítélt büntetésen túl a közvéleményt ez utóbbi mondat háborította fel különösen. Mivel Kaleta a váddal egyezően és ténylegesen ismerte el a bűncselekményt, az ügyészség úgynevezett mértékes indítványt tett, amitől a bíró csak kedvező irányba térhet el. Azaz a bíró nem adhatott szigorúbb büntetést annál, mint amire az ügyészség indítványt tett. A büntetési tétel ebben a bűncselekmény típusban három évig terjedő szabadságvesztés, de mivel a vád eredetileg egy évet kért, és az elkövető a beismerés okán még kedvezményt is kapott, így felfüggesztés lett a vége. A ítéletet követő reakciókból úgy látjuk, a közvélemény nem ért egyet a döntéssel.
Az UNICEF Magyarország gyerekjogi munkatársait, Sebhelyi Viktóriát, a szervezet gyerekjogi vezetőjét és dr. Lux Ágnes gyerekjogi tanácsadót kértük meg arra, segítsenek értelmezni, mi történik gyermekbántalmazás, gyermekpornográfia esetén itthon.

– A gyermekpornográfia a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazás, szexuális kizsákmányolás egyik típusa. Jellemző erre a bűncselekményre, hogy óriási profitot termel, a lebukás esélye pedig minimális.

A volt diplomata ügye azért is fontos, mert bár sokan gondolják, hogy a büntetés enyhe, mégis azt üzeni a társadalom felé, hogy az elkövetők lebukhatnak, amelynek következményeit vállalniuk kell. Magyarországon ugyanis a gyermekpornográfia bűntett. A Büntető törvénykönyv (Btk) szerint aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt megszerez vagy akár csak tart is, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Fontos megjegyezni, hogy a büntetés kiszabásának az is a célja, hogy visszatartó ereje legyen a társadalom védelme érdekében, a büntetés kiszabásának elve, hogy az igazodjon a bűncselekmény súlyához, társadalmi kockázataihoz, a bűnösség mértékéhez, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, de az enyhítő és súlyosító körülményekhez is – fogalmaz Sebhelyi Viktória, aki szerint korai lenne még az első fokú bírói ítéletről véleményt alkotni, mert a tárgyalás és a nyomozás körülményeiről keveset lehet tudni, ráadásul a fellebbezéseket követően másodfokon folytatódhat az ügy. – Azt tudjuk, hogy Kaleta bevallotta tettét, együttműködött a hatóságokkal, ezért kapott a maximálisan kiszabhatónál kevesebb büntetést – fűzi hozzá.

Az UNICEF Magyarország munkatársa emlékeztet, hogy több magyar és nemzetközi egyezményből fakadó jogszabály is hatályos ma Magyarországon a gyermekek védelmében. Az Európai Unió két fontos döntéshozatali szerve a Parlament és a Tanács a tagállamokra kötelező betartandó előírásokban, irányelvekben lép fel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia (2011/93/EU irányelv) és az emberkereskedelem (2011/36/EU irányelv) ellen. Az irányelvek szerint a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása – ideértve a gyermekpornográfiát is – különösen súlyosan sérti az alapvető jogokat, kiváltképpen a gyermekeknek a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát. – Az irányelv minden tagállamnak, így Magyarországnak is kötelezően elérendő célkitűzéseket jelent, de a döntéshozatal módját az EU a tagállamokra bízza – teszi hozzá. Magyarország törvénykezésére még hatással bír az Európa Tanács Egyezménye, a Lanzarote-i Egyezmény, ami a gyermekek védelmét szolgálja a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen. A magyar kormány 2010. novemberében aláírta, 2015-ben ratifikálta és hatályba léptette az egyezményt.
Ezen kívül Magyarország már 1991-ben ratifikálta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amelynek több cikke rendelkezik a gyermekekkel szembeni erőszak, köztük a szexuális erőszak, illetve a gyermekeket érintő pornográf felvételek elkészítésének megakadályozásáról. Az egyezményhez kapcsolódik egy fakultatív jegyzőkönyv is, amelyet szintén aláírt Magyarország, és ez kiemelten felhívja a figyelmet a gyermekek jogai ellen elkövetett olyan súlyos erőszaktípusokra, mint a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia.
Az UNICEF Magyarország gyermekjogi tanácsadója, dr. Lux Ágnes a fentieken túl felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak, mint az egyezmény részes államának ötévente kell beszámolnia az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának az egyezmény végrehajtásáról, majd a Bizottság javaslatot tesz ennek nyomán az adott országnak. Magyarország idén februárban kapta meg legfrissebb ajánlásait, amelyben az is szerepelt, hogy hazánk tegyen további erőfeszítéseket a gyermekek eladásának és szexuális kizsákmányolásának megelőzésére és kezelésére, biztosítsa, hogy a Fakultatív Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó valamennyi bűntett azonnali kivizsgálásra kerüljön, az elkövetőket vádeljárás alá helyezzék, és megfelelően szankcionálják; erősítse meg a gyermekek online eladása és szexuális kizsákmányolása megelőzésére és megakadályozására tett intézkedéseit.

A magyar hatóságok szerencsére egyre komolyabban veszik az ilyen ügyeket

Azt, hogy a gyermekpornográfia milyen súlyos bűncselekmény, jól jelzi a nemzetközi és hazai jogi szabályozás is. Talán sokan legyintenek most, hogy mindez írott maszlag, úgysem történik semmi. Ez azonban nem igaz! Hogy mennyire fontosak ezek az uniós tagságunkból és más nemzetközi egyezményekből adódó kötelezettségeink, arra az elmúlt két év bűnügyi statisztikái adnak igazolást. – Az elmúlt két évben van egy kormányzati törekvés arra, hogy a hatóság vegye komolyabban a gyerekek ellen elkövetett abúzusokat – veszi át a szót Sebhelyi Viktória. Komoly fordulat történt, ezt a statisztikák is mutatják.

2019-ben összesen 40 emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyben indult eljárás. A korábbi években ez a szám nem érte el a 10-et.

Pozitív változás, hogy 2020-ban elfogadtak egy emberkereskedelem áldozatait védő törvénymódosító csomagot, amely érintette a szabálysértési, a gyermekvédelmi, a szervezett bűnözés elleni törvényt és a Btk-t. 2018-ban született egy ügyészségi állásfoglalás, amely szerint a kiskorúak sérelmére elkövetett kerítést emberkereskedelmi ügynek kell tekinteni, és e szerint kell büntetni. A nemzetközi jogszabályok értelmében a gyerekeket érintő kizsákmányolási ügyekben nem számít, hogy a gyerek milyen módszerrel került be, kényszerítéssel, vagy „önkéntes” (és ezt nagyon erős idézőjellel írjuk) alapon. A jogszabályi környezet változása hatott az ügyek számára is.

2019-ben 248 gyermekpornográfiai eljárást regisztráltak. Míg 2017-ben 131 gyereket azonosítottak sértettnek, 2019-ben már 202 gyereket. A gyerekáldozatok nagyságrendileg egy harmada 13 év alatti

– tudtuk meg az UNICEF Magyarország gyerekjogi vezetőjétől. 
A Kaleta-ügyben 12 országot érintő nyomozás folyt, amelyből kiderült, a pornópiacot egy dél-koreai férfi működtette. Közel 200 ezer fotót, videót foglaltak le nála, ezek egytizedét találták meg a magyar ex-diplomata laptopján.
A gyerekjogi szakember azt mondja, tudja, hogy sokak igazságérzetét bántja a volt diplomata első fokú ítélete. Szerinte fontos arról beszélni, hogy különösen a sérülékeny társadalmi csoportokhoz – mélyszegénységben élő, menedékkérő, szakellátásban élő – gyerekek vannak veszélyben. A körülöttük lévő felnőttek és az állam felelőssége az ő védelmük. Ezért össztársadalmi szinten kell tudatosítani: a gyermekpornográfia bűncselekmény, amelyet a hatóság üldöz. És az elkövető büntetést kap, akármilyen magas pozícióban van is. Fontos üzenet az is, hogy az ilyen bűncselekmény nem, vagy nagyon nehezen jóvátehető az áldozatok számára. És a gyermekpornográfia ügyek sértettjei gyermekkorú áldozatok. Beszéljünk róluk, arról, hogy milyen következményekkel jár számukra az, hogy erőszakot követtek el ellenük. Az összes képen szereplő összes gyerek ellen. Nincs nyugvópontja, és nem csak a szankció mértéke miatt. Az internet természete miatt – ezek az ügyek soha nem érnek véget, a gyerekek viktimizációja folyamatos, mert a hálóról soha nem lehet véglegesen semmit letörölni. Az ilyen bűncselekmények súlyosan sértik a gyerekek jogait, iszonyú károkat okoznak, sérül a pszichoszociális fejlődésük. Ha nincs terápia, megfelelő védelem, egész életükben cipelik a sérelmükre elkövetett bűncselekmény káros következményeit – összegzi.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!