Facetune, VSCO, Snapspeed – népszerű applikációk, amelyek tökéletesítik a szelfiket. A filterek többek között arra jók, hogy az Instagramon, TikTokon, és más közösségi felületeken a posztolt tartalmaink egységesen nézzenek ki. Az okostelefonjainkra letölthető applikációk tökéletesítik a portréfotóinkat: javítják az arcunk tónusát, eltüntetik a bőrhibáinkat, hófehérré varázsolják a fogsorunkat, és viszlát a ráncoknak, szem alatti karikáknak, táskáknak is. A szelfink így nem csak professzionálisnak hat, hanem lényegében elvégez rajtunk egy virtuális arcplasztikát. Ezek a képmanipuláló szoftverek nagyon egyszerű lépések segítségével teszik eszményivé a fotóinkat: még a legelgyötörtebb állapotunkban is szépségkirálynők lehetünk. (A VSCO már egy új trend nevébe is beépül: a VSCO-lányok környezettudatosak, lazák, a Z-generációhoz tartoznak, farmersortot hordanak túlméretezett pólóval, Birkenstock papucs vagy Crocs van a lábukon, és olyan kiegészítőket viselnek, amik a strandszettekhez tartoznak.)

Szelfi-arc rendel

Ahogy ezek az appok megjelentek, szerte a világban egyre több ember keresi fel a plasztikai sebészeket azzal a kívánsággal, hogy olyan arcot kér a valóságban is, mint amilyet a szelfituning applikáció előállított. Egyre több ember érzi azt, hogy a tökéletesített arcával tud csak azonosulni, az „eredetivel” már nem. A Medical News Today már 2018-ban foglalkozott azzal, milyen káros következményei lehetnek a szelfiappoknak. A cikk idézi az Amerikai Egészségügyi Szervezet által kiadott plasztikai sebészeti lap, a JAMA Facial Plastic Surgery adatait arról, hogy az elmúlt időszakban megkétszereződött azoknak a tinédzsereknek a száma, aki kifejezetten „szelfi-arcot” akarnak plasztikáztatni. A szelfiappok használata miatt önértékelési zavarok alakulhatnak ki, egyre többen a manipulált arcképükkel azonosulnak, ezért kényszeresen azzal foglalkoznak, hogyan nézhetnének ki úgy mint a szelfi filterrel előállított fotóján. Ezt a betegséget a testdiszmorfiás zavarok közé sorolják, amelyek közül egy speciális leágazás az applikációk és filterek által kialakult szelfi-diszmorfia. (A Mindennapi Pszichológia című szaklap azt írja: a testdiszmorfia olyannyira nem új, hogy azt már több mint egy évszázaddal ezelőtt leírta egy olasz pszichiáter, Enrico Morselli. A betegség elnevezése a görög „dysmorphia” – alaktalanság szóból ered.) A Medical News Today által idézett tudományos szakcikk szerint Amerikában 2017-ben a plasztikai sebészek több mint fele (55 százalék) olyan emberekkel foglalkozott, akik azért keresték fel a rendelőjüket, hogy „tökéletesítsék a megjelenésüket a szelfikben”. 3 évvel ezelőtt ez az arány 42 százalék volt.

Mi a helyzet Magyarországon?

A világtrendnek megfelelően hazánkban is nagy ütemben nő a szépészeti beavatkozások száma. Adatokat azonban nemigen lehet találni, mert az orvosoknak nem kell kötelezően nyilatkozniuk az elvégzett beavatkozásokról. A Világgazdaság egyik cikke azt írja: a piac erős bővülését egyértelműen lehet érzékelni Magyarországon is, amit „a jövedelmek emelkedése, az alkalmazott eljárások kockázatainak mérséklődése és a társadalmi elvárások egyaránt hajtanak”. Egyre több helyen lehet igénybe venni ambuláns beavatkozásként botox kezelést, illetve ráncfeltöltést. – Új és népszerű trend továbbá az idő múlását megállító vágás nélküli plasztikai beavatkozás: a különböző szálbehúzások, a saját zsírral történő arcfeltöltés, a bőrgyógyászok által végzett lézeres bőrfiatalítás, a HIFU-kezelés (High-Intensity Focused Ultrasound, azaz nagy intenzitású fókuszált ultrahang) vagy rádiófrekvenciás arckezelés – olvashatjuk a Világgazdaság cikkében. De vajon hajtja-e a magyar piacot a szelfi-diszmorfia? A magyar orvosok is tapasztalják-e, hogy a páciensek a saját, filterezett képüket szeretnék megcsináltatni?

Zsengellér Júlia, esztétikai bőrgyógyász szakorvos szerint elő-előfordulnak szelfi-diszmorfiás esetek, de nem tömegesen. A piac bővülése mögött pedig más gazdasági-társadalmi okokat lát. – Akár elfogadjuk, akár nem, a szépség nagyobb sikerekhez vezet. A szépség is tőke, gazdálkodni kell vele. Ha egy kiszemelt pozícióért többen küzdenek, és a felkészültségükben nincs különbség, akkor nagyobb valószínűséggel választják a szebb megjelenésű jelöltet. A kellemes megjelenés fontos része többségünk életének. Az előnytelen vonások korrekciója nem ördögtől való cselekedet – mondja, mintegy bevezetőként a szakorvos, aki azt tapasztalja, hogy a páciensei életkori megoszlása az utóbbi időben sokat változott. Míg korábban leginkább a 30 és 55 év közöttiek keresték fel, addig ma már mindkét irányba kitolódott a korfa. – Felkeresnek idősebbek is, mert már egy idősebb nő is kinézhet vagányabban, nem elvárás, hogy fekete öltözet mögé rejtsék magukat, bátran hordhatnak rózsaszín blézert is. 

A korfa a fiatalabbak irányába is kitolódott, vannak 18 és 25 év közötti pácienseim is.

Az esztétikai beavatkozások piacán is egyfajta demokratizálódási folyamatot látunk. Míg ezeket a kezeléseket korábban csak egy kisebbség vehette igénybe, ma már szélesebb rétegek számára elérhetőek – fogalmaz a szakember. Tapasztalatai szerint paradox módon a fiatalabb páciensei elégedetlenebbek magukkal, ezért a diszmorfiának is jobban ki vannak téve. A kialakulatlan, éretlen személyiségre könnyebb hatni.

Szakemberek helyett influenszerek

Zsengellér Júlia szerint van egy fontos változás, ami a fiatal páciensek számának növekedése mögött van. –Korábban a gyógyszer- és orvostechnikai cégek, amelyek az esztétikai beavatkozásokhoz gyártják a töltőanyagokat, orvoslátogatókat fizettek. Ma már ugyanezek a cégek nem orvosokat keresnek fel ahhoz, hogy a termékeik mellé álljanak, hanem bloggereket, influenszereket. Egyrészt egy influenszert megfizetni olcsóbb a cégeknek, másrészt hatékonyabb is, mert ők kevésbé kritikusak egy-egy termékkel, eljárással kapcsolatban, nem fognak feltenni orvosszakmai kérdéseket – magyarázza a szakember. A fiatalokhoz pedig könnyen és gyorsan eljutnak a bloggerek, influenszerek által megosztott tartalmak. – Épp a minap olvastam egy töltőanyagokat és szépségvitaminokat gyártó német cég vezetőjének dicsekvését arról, milyen sok influenszer dolgozik már nekik. Ez a cég is orvoslátogatókat fizetett korábban. Őket képezni kell, mindent tudniuk kell a termékekről, hiszen meg kell győzniük az orvosokat. A blogger nem rendelkezik szakmai ismeretekkel, nincsenek ellenvetéseik a termékkel kapcsolatban, nem ismerik a lehetséges veszélyeit, őket csak az érdekli, hányan követik őket – fűzi hozzá.
A szelfi-diszmorfiával kapcsolatban azt mondja, az egész szelfi jelenség a fiatalokra jellemző inkább, tömegesen a 30 alatti korosztályt érinti. – Önmagában a szelfizéssel nincs baj. A probléma akkor kezdődik, ha túl gyakran ismételjük, ha a szelfizés kényszeressé válik és betegesen filterezzük a képet. Egyfajta függőség alakul ki: folyton fényképezem magam, a külsőmmel foglalkozom, ezzel kelek, ezzel fekszem. A szelfi manipulálható, az az idealizált kép pedig nem érhető el soha. A magyar nyelv nagyon érzékletes szóval írja le a jelenséget: képmutató. A túlmanipulált képekkel az illető más embert akar megmutatni a közösségi médiában, mint amilyen valójában – magyarázza. Emlékeztet: a szelfizések, azaz az okostelefonok előtt is előfordult olyan, hogy a páciens egy képpel a kezében érkezett a rendelőbe. De van híres példa arra, mennyire kórossá tud válni, ha valaki szó szerint más bőrébe akar bújni, elég Michael Jackson esetére gondolni.

– Már felgyullad a fejemben a piros lámpa, amikor egy sztár fotójára mutatva kér valaki beavatkozást. Ez nem arról szól, hogy nem tetszik magán egy ránc, hanem arról, hogy nem tudja elfogadni magát, más ember akar lenni.

Ha valaki azt mondja, keskeny az ajkam, szeretném, ha kicsit teltebb lenne, rendben van, ha viszont hoz egy képet Angelina Jolie-ról, hogy ő olyan szájat szeretne, akkor az arról árulkodik, hogy pszichológiai, pszichiátriai problémák állhatnak a háttérben – fogalmaz, hozzátéve, hogy az esztétikai beavatkozást végző orvosnak nagy a felelőssége abban, hogy kiszűrje a testképzavaros, test-diszmorfiás eseteket. – A testképzavarral küszködő ember elvárásai irreálisak, soha nem lesz elégedett az eredménnyel, mindig csúnyának fogja látni magát, akárhány beavatkozáson esik keresztül – mutat rá ennek a betegségnek egy fontos jellemzőjére. – Ha egy átlagos nő eljön a rendelőmbe, meghallgat engem, elfogadja az orvosi véleményemet, és a beavatkozás néhány perces idejére átadja az irányítást nekem. Engedi, hogy végezzem a dolgom. A diszmorfiások nem ilyenek. Ők képtelen átadni az irányítást. Majdhogynem megfogják a kezemet, mit hogyan csináljak – meséli Zsengellér Julianna. Azt is őszintén elmondja: a diszmorfiások elutasítása nem egyszerű, hiszen ez anyagi kérdés is. Ráadásul Amerika felől terjed egy olyan trend, hogy az esztétikai beavatkozást végző orvos csak azt a testrészt nézi, amelyet kezel, nem pedig az egész embert.
– Bejön egy fiatal lány hozzám, ajakfeltöltést kér. Nekem az egész személyiségét kell néznem, nem csak azt, hogyan néz ki a szája. Fel kell mérnem, miért akarja a beavatkozást, nincs-e testképzavara. A diszmorfiásokra érvekkel nem lehet hatni. Hiába mondom el az orvosi véleményemet, meggyőzhetetlenek. Éppen ez a betegségük egyik lényeges eleme: nem számít az orvosi vélemény, nem számítanak a tények. Nagyon konfliktusos elutasítani őket. Ezek a páciensek az elutasítást személyes sértésnek élik meg és óriási haraggal távoznak. Nehéz ezeket a konfliktusokat bevállalni, de szerencsére nincs sok ilyen eset. Én azért sem vállalok ilyen pácienseket, mert látom, hogy nem tudnak objektív döntés hozni a testükkel kapcsolatban. Az egészséges, középutat megtaláló pácienseim a kellemes megjelenés mellett a belső világukkal is foglalkoznak, a diszmorfiások ebben is nagyon különböznek. Őket egyáltalán nem foglalkoztatja a belső, csak a külső – fejti ki. Zsengellér Julianna úgy véli, mint mindenben, ezeknél a beavatkozásoknál is érdemes megtartani a középutat. Ésszel, okosan kívül is belül is szépülni – szerinte ez a titok.

(Kiemelt kép: Getty Images)