Természetesen létezik olyan tartomány, amit egészséges testsúlynak tartunk, de ezt mindig személyre szabottan kell értelmezni, megítélni.
A kutatók évtizedek óta elemzik a halálozási statisztikákat, és ezekből egyértelműen kiderül, hogy igenis van kapcsolat a betegségek és az elhízás között. Pontosabban a testsúlyunkból és a testmagasságunkból kiszámolható testtömeg-index mutat szoros összefüggést az egészségi adatainkkal. BMI indexnek (Body Mass Index), azaz magyarul testtömeg-indexnek- nevezi a testsúlyunk és a magasságunk viszonyát.
A testtömeg-indexedet úgy kapod meg, ha a kilogrammban mért testsúlyodat elosztod a méterben mért testmagasságod négyzetével! Ha te például 1.65 m magas és 60 kg vagy, akkor 60/(1,65×1,65). Az eredményül kapott szám (példánkban 22,03) jelzi, hogy testsúlyod ideális-e. A kutatók szerint, ha a BMI 19 és 25 között van, akkor annak tekinthető, ha alatta van, akkor túl soványak vagyunk, ha felette, akkor 30-as értékig túlsúlyról, aztán pedig elhízásról beszélünk.
A testtömeg-indexet csak iránymutatónak tekintjük. Az ideális testsúly megállapításához ugyanis a BMI mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint az izom-zsír arány, a biológiai nem, az alkat és a csontsűrűség. Azonos magasságú és súlyú emberek, teljesen eltérő megjelenésűek lehetnek. Az izom nehezebb, mint a zsír, tehát elképzelhető, hogy valakinek a testsúlya normálisnak számít, pedig a tükör nem éppen ideális alkatot, komoly zsírpárnákat mutat. Ezért szoktunk a dietetikai tanácsadáson elsősorban testzsírszázalékot és derék-, csípőbőséget mérni.
A sportolók esetében is torzít a BMI, ezért másként számolják ki esetükben az ideális testsúlyt, hisz az izomtömegük óriási lehet. (És a fejlődésben lévők, a serdülők esetében sem teljesen megbízható.).
A nők testének valamivel nagyobb százalékát alkotja zsírszövet, ezért kell nemek szerint is differenciálni.
Nem mindegy az sem, hogy hol vannak valakin a zsírpárnák. A széles csípő, a kicsit nagyobb fenék inkább csak esztétikai probléma, ami igazán veszélyes, ezt ma már biztosan tudjuk, az a hasi elhízás. Az „almaalkat” azt mutatja, hogy nemcsak zavaró úszógumik vannak a derékon, hanem a belső szervek körül is zsír halmozódik fel, és ennek nagy az egészségügyi kockázata!
Elhízás esetén nagy valószínűséggel a fáradékonyság, a túlterhelésből adódó ízületi fájdalmak, a magas vércukor- és koleszterinszint idővel kiegészül vérnyomásproblémákkal is.
Mit lehet tenni, hogy ne hízzunk el, esetleg le tudjunk adjunk pár kilót?
Szó sincs arról, hogy koplalni kell. Mértékkel mindent lehet enni, csak az adagokat kell csökkenteni. Az életmódváltás nélküli kampányszerű fogyókúrák, diéták kerülendők, többet ártanak, mint amennyit használnak. Együnk napi ötször kis adagokat. Ha úton vagyunk, vagy sok a dolgunk, akkor se hagyjunk ki étkezést, hanem vigyünk magunkkal pár apró falatot, például cukormentes kekszet, müzliszeletet. Arra is figyeljünk, hogy mennyit iszunk.
Nagyon fontos továbbá, hogy minden lehetőséget megragadjunk a mozgásra. Ha nem sportolunk, akkor is gyalogoljunk, lépcsőzzünk minél többet.
Az ideális alkat mindenkinek más, ízlések és pofonok, ahogy a köznyelv fogalmaz – van, akinek a sovány tetszik, másnak a puha párnás test. Az ideális súly azonban, ha határok közt és adott személyhez igazítva is, de létezik, és nem kevesebbet jelent, mint hogy nem cipelünk felesleges plusz kilókat a testünkön, és ezáltal segítjük abban, hogy egészségesen és jól működjön minél tovább.
Gullon cukormentes kekszek a Facebookon és az Instagramon is!
Szöveg: Kovács Judit dietetikus
