Színész, rendező, konferanszié sziporkázó, szarkasztikus humorral, összetéveszthetetlen stílussal: ő a Verebes. Mintha „kiszusszantaná” a mondatokat, a nézők tudják, a poén sosem marad el. Amit mond és csinál, az irányadó, rendezéseire figyelem irányul. Mióta Bazitára költözött, távol a fővárostól, még inkább kíváncsiak vagyunk, miképpen látja a világot. Szegő Andrásnak elmondta.
– Te mint az utolsó klasszikus konferanszié…
– Juj, juj, juj!
– De, de! Még Kellér Dezső nevezett örökösének. Ezért kérdeném, miként konferálnád be ezt az egész szörnyűséges abszurdot, amiben mostanában élünk?
– Jó a kérdés, és érzem, hogy valami szellemeset kellene válaszolnom, de most semmi ilyen nem jut ezzel kapcsolatosan eszembe. Nemrég megpróbálkoztam amolyan örkényesen beszédbe elegyedni magával a vírussal, és faggatni, hogy mi is, ki is ő tulajdonképpen, mi szándékkal van itt, mit akar, mi a jogállása, mi a jó neki abban, hogy embereket gyilkol, van-e egyáltalán valami öröme ebben a tragikus, groteszk helyzetben, amit előidézett.
– És mit tudott felelni neked?
– Hebegett-habogott. Hogy mi alapon vonom felelősségre, hiszen papírja van róla, hogy nem is élőlény, emellett pedig vegyük észre azt is, mennyi mindent köszönhetünk neki, hiszen például azóta nincs ózonlyuk a légkörben, a velencei lagúnákban delfinek úszkálnak, a légi forgalom csökkenésével sokkal tisztább lett a levegő, és végre rádöbbenünk, hogy a civilizáció milyen mérhetetlen károkat is okozott az élővilágnak.
– Ezt azért addig is sejtettük, csak hát nem kellett volna törnie magát, hogy felhívja rá a figyelmünket.
– De tudod, mi a szörnyű paradox? Most megbeszéljük a civilizációs rémségeket – telefonon. És tudja valamelyikünk is, hogy azok az elektromágneses hullámok, amelyeket jelként fellőnek egy műholdra, és a műhold visszaver a másikunk készülékére, milyen károkat okoznak, és mi pusztítást végeznek? Mert ez a sok milliárd telefon által kibocsátott rezgés itt marad a légkörben! Gondold meg, hogy a mi életünkben az egyszerű néprádiótól eljutottunk az ezerféle csodamasináig.
