A zéró tolerancia bevezetése óta a kábítószer-fogyasztás akkor is büntethető, ha csak vizeletmintából mutatható ki, és akár egy szál füves cigaretta elszívásáért is szabálysértési eljárás indul. Óriási gondot jelent, hogy a kamaszok egyre fiatalabb korban és egyre olcsóbban juthatnak hozzá tudatmódosító szerekhez, és nem tartja vissza őket az sem, hogy ez büntethető. Vajon mindent megteszünk, hogy felvilágosítsuk és megvédjük őket?

Ahhoz, hogy képet alkossunk a hazai drogprevencióról, fontosnak éreztük, hogy szülő, tanár, szakember és egy olyan felnőtt is megszólaljon, aki fogyasztóból segítő lett. Kérdéseket teszünk fel, hogy lássuk, ki mikor és hol téved el a függőség útvesztőjében, és hogyan lehetne neki időben segíteni. Hogy ne legyen több áldozat.
– Amikor Vincét tizenhét évesen öngyilkossági kísérlettel bevitte a pszichiátriára a mentő, nem akarták ott tartani, mert a felnőttosztályon nem volt helye, a gyermekrészlegen pedig csak tizenhat éves korig lehetnek a fiatalok – meséli Enikő, a fiú édesanyja, aki tanítónő egy jó nevű iskolában. – Tizenkét évesen gyakorlatilag az első pattanással elkezdődtek nála az iskolai problémák, és nem sokkal ezután rászokott a biofűre. Mindez egybeesett a válásunkkal. Hihetetlen dolgok történtek, a gyerek eladta a könyveinket, bolti lopáson kapták rajta, kellett a pénz drogokra. Mikor elvittem egy gyermekpszichiátriai rendelőbe, ADHD-val diagnosztizálták (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, Attention Deficit Hyperactivity Disorder – a szerk.), de akkorra már javában függő volt. Egyetlen orvossal találkoztam, aki összeírta nekem, hová fordulhatok, így jutottam el egy hozzátartozói csoportba. Azóta Vince már elmúlt 18 éves, megjárt két tinirehabot, de mindig visszaesett. Többnyire dolgozik, amíg ki nem rúgják, mert a dühkitörései nehezen elviselhetőek. Sokat gyötrődöm, mit rontottam el, és ha visszamehetnék az időben, talán hamarabb észbe kapnék, nem írnék mindent a kamaszkor számlájára, és biztos, hogy nem húznám ilyen sokáig egy végletesen rossz házasságban.

Iskolai drogozásért kirúgás

– Mi azt tapasztaljuk, hogy ma aki szeretne, éppolyan könnyen hozzájut kábítószerhez, mint cigarettához vagy alkoholhoz – mondja egy neves budapesti iskola igazgatója. – Az igazi drogprevenció nem a drogról szól. A cél, hogy segítsük a gyerekeket, hogy a természetes kíváncsiságukból fakadó kipróbálásnál meg tudjanak állni. Ne legyen arra szükségük, hogy ezzel tűnjenek ki, vagy próbáljanak valamilyen hiányt kitölteni. Illetve, ha ilyen problémájuk van, merjenek segítséget kérni. Drogprevencióról beszélni ma már pont annyira alapvető, mint szexuális felvilágosítást tartani, a diákok 13-14 éves korában kezdjük el tanárok, szülők és a tanulók együttes bevonásával. De az például kőbe vésett szabály, hogy az iskolai drogozást kirúgással szankcionáljuk.

A Nemzeti Drog Fókuszpont 2019-es jelentése szerint a fiatalok különösen veszélyeztetettek, a kábítószer-fogyasztás körükben kétszer gyakoribb, mint a felnőtt népesség körében. A 18–64 évesek közül csak minden tizedik élt már valamilyen tiltott szerrel, míg a 34 év alattiak közül minden ötödik. Már a 18 évnél fiatalabbak között is magas a használati arány, a füves cigarettát például a felmérések szerint a középiskolások körülbelül 18 százaléka próbálta már ki. Ennél is nagyobb gondot jelent, hogy körükben gyakori az úgynevezett új pszichoaktív szerek használata, ezek szintetikusan előállított kannabinoidok, amelyek herbál, bio-, szintetikus fű néven ismeretesek. Ilyenkor növényi származékokat vagy papírt, fogpiszkálót itatnak át ezzel a mesterségesen előállított anyaggal, és azt keverik dohánytermékekbe. Azért sokkal veszélyesebb, mint a marihuána, mert nem lehet tudni, milyen arányban található benne kannabisz, illetve milyen esetleg káros adalékanyagokat tartalmaz még. Az egyénre gyakorolt pszichés hatása pedig kiszámíthatatlan. Valószínűleg ilyen szintetikus drog hatása alatt állt az a tizehét éves sportoló fiú is, aki egy házibuliban összeverekedett egy társával, majd kiugrott a második emeletről. Sajnos, ezekhez a szerekhez ma már olcsóbban lehet hozzájutni, mint a „hagyományos” fűhöz, ezért elterjedtségük a szegények, a hajléktalanok, de a gyermekvédelmi intézetekben élő fiatalok körében is jelentős. A marihuána után a második leggyakoribb tudatmódosító anyagok.