A település Manětínská régió egyik legszebb fekvésű, dombos területén található, negyven kilométerre Plzeňtől. Az idők során a település környékről gyakorlatilag eltűntek az emberek, így Luková sem a népsűrűségéről híres, sokkal inkább a faluban található Szent György-templomról, amely különleges látványt nyújt, ha a roskatag épületbe belép az ember.
Menteni akarták a pusztulástól
A falu legelső templomát 1352-ben szentelték fel, a történelem során aztán a huszitáktól kezdve a svédeken át, sokan lerohanták, kifosztották a települést, és vele együtt a szent helyet is. Ám a háborús idők ellenére, valahogy mindvégig túlélt, regenerálódott, egészen a második világháborút követő kitelepítésekig. Az egykori szudétanémet lakta települések jobbára elnéptelenedett, illetve a lakossága kicserélődött: ma alig több mint hétszázan lakják a falvat.
Az aprócska templom általános felújítások híján, egyre inkább elöregedett, majd 1968-ban annyira súlyossá vált a helyzete, hogy a mennyezetének egy része leszakadt az alatta éppen temetési ceremónián ülőkre.
A pletykák szerint az igen vallásos helyiek ezt rossz ómennek tartották, a templomot bedeszkázták, a szertartásokat inkább körülötte tartották, de valószínűleg inkább a helyi illetékes hatóság dönthetett így elővigyázatosságból. A felújításra esély sem volt, mivel az alacsony lélekszámú településnek nem volt elég anyagi forrása az épület rehabilitálására, így a templom az enyészeté lett.
Majdnem. Ugyanis a helyzetén fordított egyet a Nyugat- bohémiai Egyetem, Ladislav Sutnar Design és Művészeti Karának projektje: 2014-ben, diplomamunkaként minden hallgatónak egy romos templomot kellett keresnie, saját kiállítási helyeként.
A projekt célja az volt, hogy növeljék a plzeňi egyházmegye felújításokra fordítható forrásait. A diákoktól több érdekes munka is érkezett, ám Jakub Hadrava meglepően dolgozta fel a feladatot. Összesen kilenc szellemszobrot helyezett el az üresen álló templomba, amelyeket félig áttetszőre tervezett, hogy az épületbe érkező fény hátborzongató módon életre keltse őket (mára ezeknek a lefátylazott alakoknak a száma harminckettőre nőtt). A modelljei a saját osztálytársai voltak, akiket egy lepellel letakart, és így készítette el gipszöntvényüket.
A templom híre azóta sok turistát vonz az elnéptelenedett faluba, a látogatók pár euróért cserébe nézhetik meg a különleges helyszínt, az összegyűlt adománnyal pedig az a terv, hogy felújítják belőle az épületet. Népszerűségéhez sokat hozzátett, hogy a templomról 2013-ban felkerült egy videó a YouTube-ra, ma a felvétel kétszázhúszezer megtekintésnél jár, a látogatók pedig 2018-ig huszonhatezer dollárnak megfelelő koronát adtak össze a templom megmentésére. Ebből már valamennyit fordítottak minimális felújításra, de állítólag még így sem életbiztosítás a falai közé lépni.
(Kiemelt kép: Flickr)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
