Az orvosi kannabisz útja csodaszerből a száműzetésen át a sztárságig

A kannabisz csodanövényből vált üldözött droggá, majd a 21. században lassan elkezdte visszanyerni hírét, és már a tudomány is azért harcol, hogy legálisan lehessen alkalmazni. A rákos sejtek ellensége? A nőgyógyászat üdvöskéje vagy a szexuális vágyak fokozója? Jelenlegi álláspont szerint akár mindegyik lehet.

A kannabiszról (vagy marihuánáról) már mindenki hallott, de a legtöbbeknek még mindig csak az jut róla eszébe, hogy azok szívják a füvet, akik le akarnak lazulni vagy nevetgélni vágynak. Pedig a növény és az abból készült gyógyászati célú termékek a hagyományos orvoslásban is szerepet kaphatnak, és az 1900-as évek közepéig kaptak is. A cikkben nem a marihuánafogyasztás esetleges előnyeiről és hátrányairól lesz szó, hanem az orvosi kannabisz felhasználásáról, illetve a nem pszichoaktív, ezért legálisan beszerezhető, CBD tartalmú termékek jótékony hatásairól.

Orvosi kannabisznak nevezzük a  gyógyászatilag aktív hatóanyagokat tartalmazó kannabiszkészítményeket. Ezek olyan termékek, amelyek a kannabisznövény egy részét, vagy a kannabisz növényből kivont hatóanyagokat, vagy szintetikus kannabinoidokat (nem összetévesztendő azokkal, amelyeket a biofűben, más nevén herbálban vannak) tartalmaznak, és amelyeket gyógyászati céllal használnak.
Noha még messze vagyunk attól, hogy Magyarországon is megvalósulhasson az orvosi kannabisz program, jó esély van rá, hogy egyre inkább elterjedtebbé válhat a jövőben a marihuána orvosi alkalmazása, főleg, miután

2018. februárjában az európai parlamenti képviselők kiadtak egy állásfoglalást, amelyben kijelentették, az Európai Uniónak ösztönöznie kellene az orvosi kannabisz használatát.

Emellett sürgették a vonatkozó tudományos kutatást nehezítő szabályozási akadályok felszámolását és a kutatások megfelelő finanszírozását. Az EP-képviselők felkérték a tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy az orvosok szakmai belátásuk szerint – az egészségbiztosítás által támogatott – kannabisz alapú gyógyszereket írhassanak fel. Az állásfoglalás kifejti: bizonyított, hogy a kannabisz többek között segíthet a mentális zavarok, például a pszichózis, valamint az epilepszia tüneteinek enyhítésében, az Alzheimer-kór, az asztma, a rák kezelésében, az elhízás és a cukorbetegség kockázatának csökkentésében, a menstruációs fájdalom enyhítésében. Abban, hogy elkezdheti visszanyerni legitimitását a kannabisz orvosi használata, abban az az elsöprő siker játszik szerepet, amit a szklerózis multiplex tüneteinek kezelésében elértek vele. A SM-et már most orvosi kannabisszal kezelnek számos országban – legyen az vényköteles gyógyszer vagy kannabisz olaj. 

Ősi gyógyszer de mire használták?

A kannabisz, más néven marihuána vagy fű kendernövény, főként az indiai kender (Cannabis indica) és a hasznos kender (Cannabis sativa) szárított, megtermékenyítetlen kendervirágzata. Sok helyen még ma is illegális (hogy mikor és miért kezdték démonizálni, arról később lesz szó), pedig igen hosszú története van a kannabisz alapú gyógyászatnak, sőt már az 1970-es években kimutatták, hogy rákellenes hatásai lehetnek. Az elmúlt évezredekben számtalan területen alkalmazták, ezek közül sokat újra vizsgálnak, és gyakran igen meglepő következtetésekre jutnak a tudósok.

Hogy csak néhány példát nézzünk: i.e. 3000 környékén Mezopotámiában különböző nőgyógyászati állapotok kezelésére használták, még nehéz szülés esetén is alkalmazták. I.e. 3000 körül az Asszír Orvosi Táblák leírása szerint a kannabisz alkalmas volt a „gonosz varázslat” kiűzésére és „kötszer volt a szellem keze ellen” – az obskúrus meghatározások valószínűleg az epilepsziára utalhattak. I.e. 2800 környékén Kínában úgy vélték, hogy a kannabiszban megtalálható volt a yin és a yang kettőssége és

minden olyan betegség kezelésére alkalmas volt, amire egyébként ma is használják. Hogy mikre? Például menstruációs problémákra, köszvényre, reumára, szenilitásra.

I.e. 2000 környékén a sumérok görcsoldásra használták, az ókori Egyiptom kései évszázadaiban nemcsak szemkezelés részeként (glaukómára és gyulladásra) alkalmazták, de láz ellen is bevetették (kúp formájában is), illetve mézzel keverve szüléseknél is használták, hogy azzal hűtsék le a forró méhet – vagyis gyulladáscsökkentő hatását használták ki.

Indiában egyike volt az öt gyógynövénynek, ami megszabadít a szorongástól. Az Ószövetség eredeti verziójában amikor Isten megadja Mózesnek a szent kenet receptjét, abban az olívaolajos növényi kivonat mellett kannabisz (kaneh bosm) is megtalálható volt. I.e. 150-ben Kínában a Pen Ts’ao Ching gyógynövénykönyvben ott szerepel az ember számára ártalmatlan és stimuláló gyógynövények között – akkoriban neuroprotektív, vagyis idegsejtvédő hatásokat tulajdonítottak neki. Ugyanitt i.u. 200 környékén a borral kevert kannabisz kivonatot érzéstelenítésre használták sebészeti beavatkozásoknál és amputációk során.

I.u. 200-ban Egyiptomban pedig arra jutottak, hogy a kannabiszt tartalmazó kivonat megbénítja a daganatokat.

Ázsiából és Afrikából tehát egyaránt maradtak fent receptek, amelyek a növény különböző részeit tartalmazták (például virágját, magját, szárát vagy az azokból készült kivonatokat) nőgyógyászati használata oly sikeres volt, hogy végül átterjedt Európába, majd onnan Amerikába is. A középkorban már szerte a világon vetették be még migrén ellen is, Angliában az 1600-as évek közepén már tumorok ellen és gyulladáscsökkentésre alkalmazták.

A nyugati orvoslásba végül Dr. William Brooke O’Shaughnessy vezette be 1839-ban, amikor a marihuána segítségével sikeresen kezelt betegeket reumával, kolerával, tetanusszal, bubópestissel, sőt egy 40 napos babát is meggyógyított, akinek erős görcsei voltak, életveszélyes helyzete a kannabiszterápia hatására szűnt meg. Hogy morális problémákba mennyire nem ütközött akkoriban használata, arra a legjobb bizonyíték, hogy Viktória királynő (II. Erzsébet üknagyanyja), a szigorú erkölcsi elvek megtestesítője is kannabiszt használt menstruációs görcseire. 

„A rohamoknak úgy hevessége, mint száma csökken

Természetesen hazánkban is használták a növényt, 1871-ben az első magyar gyógyszerkönyv, a Pharmacopoea Hungarica a korszaknak megfelelően hivatalos gyógyszernek tekintette a kenderkivonatokat. Az 1800-as évek közepe-végének magyar orvosi szaklapjait böngészve sok helyen felbukkan a kannabisz, minden cikkben hasznos szernek, gyógyszernek tekintik. Az Orvosi Hetilap 1866. októberi lapszámában csillapító és zsongító szernek nevezik, hatékonynak találják hasmenés esetén, és mivel nem tartalmaz mákonyt (vagyis máklevet), kisdedek, gyerekek és egészen idős páciensek számára is ajánlják. Az 1880-as évek elejének Orvosi Hetilapjainak szinte minden számában megtalálható volt az a hirdetés is, amelyik asztmára és légzési bajokra ajánlja a kis kannabiszos szivarkákat, szintén az Orvosi Hetilap, 1891. novemberi lapszámában pedig így írnak róla: „melancholiánál és mániánál, továbbá chorea azon eseteiben, melyekben az arson hatástalan maradt; ilyen esetekben jó eredménnyel köthető össze chloral-hydrattal. Hasonlóképen értékes a cannabis indica migraine-nél, és pedig úgy a rohamok idejében, mint a szabad időközökben; hosszabb idei használat után a rohamoknak úgy hevessége, mint száma csökken. Használható továbbá sedativum gyanánt gyomorfekély és gastrodynia eseteiben; ilyenkor czélszerüen kombinálható légenysavas ezüsttel.” (Forrás: arcanum.hu) 

Csodaszerből a modern világ ellensége

Az idők során használták tehát mindenre, mostanában pedig a nőgyógyászati alkalmazása van felfutóban, ez pedig nők millióinak mindennapjait teheti könnyebbé, amennyiben bebizonyosodik pozitív hatása. De ne rohanjunk előre: ha ennyire hatékony a növény, hogy napjainkban egyre több orvos és kutató küzd azért, hogy visszanyerje legalitását az orvostudományban, hogy történhetett, hogy már csak maga a kannabisz és marihuána szó puszta említése is generációkon keresztül jeges rettegést váltott ki nagymamák és tisztességes életet élők millióiból? A kannabisz üldöztetése az 1930-as években indult Amerikából Harry J. Anslinger hathatós közbenjárásával.

Műanyaglobbi vs. kender, rasszista indokok

Jack Herer aktivista a The Emperor Wears No Clothes (A császár meztelen) című könyvében többek között arról is ír, hogy a nagy marihuánaellenes kampány mögött önös érdekek húzódtak. Az egyik elmélet az, hogy amikor Anslinger a kábítószer ellenes hivatal élére került, érezte, hogy nem túl erős a hatalmi pozíciója, mert csak a kokain és heroin ellen küzdeni nem volt elég, ezért kiterjesztette a drog fogalmát. Sokak szerint rasszista megfontolásból került a körbe a kannabisz, amit sok latin amerikai és fekete amerikai használt. Anslinger odáig ment, hogy a dzsesszzenészeket sátánistának titulálja, akik a fű hatása alatt terjesztik tanaikat, illetve hogy szerinte a kannabiszhasználat elősegíti az rasszok keveredését, ez pedig nemkívánatos dolog volt számára. Egy másik elmélet szerint a DuPont vegyipari nagyvállalatnak érdeke volt, hogy a kenderből készült versenytermékeket kiiktassák, így megszerezzék a kenderből készült termékek piacát és műanyaggal helyettesítsék az abból készült termékeket. 

Ő a szövetségi kábítószer ellenes hivatal első vezetője volt, és az ő, valamint a Herbert Hoover elnök által felügyelt FBI-csoport munkássága, vagyis több mint három évtizedig tartó keresztes hadjárata a marihuána ellen végül az egész világra rányomta bélyegét. Ugyan 1940-ben Amerikában izolálták a CBD-t (kannabidiolt), illetve 9 évvel később dr. Jean P. Davis. és dr. H.H. Ramsey sikeresen kezelt epilepsziás gyerekeket, Csehszlovákiában 1952-ben arra jutottak, hogy a kannabisz indica akár ígéretes antibiotikum is lehet, 1964-ben pedig Izraelben sikerült izolálni a THC-t is (a növény pszichoaktív összetevőjét), a kutatók az 1970-as években kezdtek csak újra azzal próbálkozni, hogy a növény gyógyászati célú alkalmazását vizsgálják – akkor, az ellenséges közhangulat miatt még kevesebb sikerrel.

Pedig 1974-ben Amerikában, ráadásul egy a kormány által végzett kutatásban a Virginia Egyetemen elsőnek mutatták ki a THC és a CBN (kannabinol, szintén pszichoaktív molekula) tumorellenes hatását egerekben. 1988-ban Francis L. Young, a DEA (az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal) bírója azt nyilatkozta, hogy „a kannabisz természetes formájában az egyik legbiztonságosabb ember számára ismert terápiás hatóanyag” – mindezen előzmények után mégis csak a 2000-es években indultak be újra a hathatós vizsgálódások. 

Nőgyógyászati alkalmazása és az endokannabinoid rendszer

A kannabiszt használták még afrodiziákumként, menstruációs görcsök csillapítására, erős vérzésre, fájdalmas vizelés ellen, csökkentették vele a PMS és a menopauza tüneteit, enyhítették vele a szex közbeni fájdalmat, a terhesség során fellépő hányingert, de még szülés utáni vérzéscsillapításra, sőt a gonorrhea kezelésére is bevetették. Természetesen a hagyományos orvoslás gyógyszerei nem mindig találkoznak korunk orvosi követelményeivel, de az elmúlt évek kutatásai mind afelé visznek, hogy a kannabisz aktív összetevői igenis beleférhetnek a modern orvoslás eszköztárába – ráadásul kevesebb mellékhatással, jóval alacsonyabb áron, mint ami a szintetikus gyógyszerekkel elérhető. A kannabinoidoknak különleges kémiája van az emberi testtel, hiszen az emlősökben létezik egy különleges receptor ezekhez a molekulákhoz, amelyet csak az 1990-es évek elején fedeztek fel.

A kannabinoidok szerves vegyületek, amelyek molekulárisan kapcsolódnak olyan receptorokhoz, amelyek sok sejtünkön megtalálhatóak (ezért is nevezik őket egy molekuláris lakat kulcsának).

Magyarán a kannabinoidok kémiai hírvivőkként működnek. Aztán 1992-ben találtak egy olyan kannabinoidot, amit az emberi test természetesen állít elő, ezt anandamidnak nevezték el. Később egy másikat is találtak, ez lett a 2-AG. Majd felfedezték, hogy ezek a molekulák részét képezik egy átfogó sejtközi kommunikációs rendszernek a testünkben – ezt a korábban ismeretlen rendszert nevezték el endokannabinoid rendszernek.

Ez szorosan kapcsolódik testünk különböző önszabályozási folyamataihoz, mint a hőmérséklet és pH-szabályozás, mozgáskoordináció, idegvédelem, fájdalomcsillapítás és az étvágy. Ez a rendszer tehát segít fenntartani a különböző biológiai folyamatok közötti komplex egyensúlyt. A THC és a CBD pedig csak kettő a több mint száz kannabinoidból, amelyek a kannabiszban megtalálható.

Az endokannabinoid rendszer jelentős szerepet játszik a menstruációs ciklus szabályozásában és a termékenységben is, így különösen a CBD egy sor nőgyógyászati kórképben valóban jó hatással lehet – írta dr. Janine Gaston-Nhan egy ezzel foglalkozó cikkében. A környezeti mérgek mellett ugyanis a nők az életmódjuktól függően az étrendtől a szépségápolásig sokféle, az endokrin rendszert károsító hatásnak vannak kitéve. Az orális fogamzásgátlók és a xenoösztrogének (mesterséges hormonok) tovább növelik ezt a terhet, aminek következtében a reprodukciós képességeik, az érzelem- és immunszabályozó rendszerük sok esetben nem megfelelően kezd működni. Az sem régi felfedezés, hogy például a mellrákok hormonfüggők, amiben pedig a CB2 receptor szerepet játszik

a kutatások most ott tartanak, hogy a THC és a CBD ígéretesnek tűnik több mellráktípus kezelésében is.

Egy 2010-es tanulmány, amit a spanyol Complutense Egyetem kutatói végeztek, megállapította, hogy a THC erősen csökkenti a tumorok növekedését állatokban. A növekedés csökkenését a THC azon képességének tulajdonítják, hogy programozott sejthalált indukál a mellrák sejtekben, valamint gátolja a tumorok véredényképzését és csökkenti a sejtburjánzást. A kannabinoidok vagy kannabinoid alapú gyógyszerek egyik előnye az, hogy specifikusan veszik célba a tumorsejteket. Nincsen toxikus hatásuk a normál, nem tumoros sejtekre. Ez előnyös a standard kemoterápiához képest, amely lényegében mindent célba vesz – mondta Christina Sanchez, a kutatás vezetője. A kannabinoid a rákos sejtek tüdőbe történő terjedését is csökkentette, emellett néhány kutató szerint mivel az endometriózist klinikai endokannabinoid hiány okozza, így a kannabinoidok endometriózis esetén is hatékony segítséget jelenthetnek. 

Hogyan hat a menstruációs görcsre a kannabisz?

Genevieve R. Moore a biológia doktora, aki a Berkeley és Yale egyetemeken végezte tanulmányait, különféle biotech startupoknál is dolgozott, akadémiai karrierje mellett pedig cikkeket ír arról, hogy az ember biológiai folyamatait a laikusok is megérthessék. Mivel magyarázza, hogy miért olyan hatékonyak a kannabinoidok a fájdalom kezelésében? „A kannabinoidok kétféle módon kezelik a fájdalmat – nemcsak a fájdalmat érzékelő idegeket érzéktelenítik, hanem csökkentik a gyulladást is (amely gyakran a fájdalom fő oka). Ez a hatékony kombináció vezethetett odáig, hogy már őseink is széles körben használták a kannabiszt a medence környéki fájdalom kezelésére. És miért működik?

A CBD hasonlóan működik, mint az ibuprofén, csökkenti a gyulladást, de kevésbé toxikus módon teszi.

A THC és a CBD egyaránt csökkenti a görcsök intenzitását és a fájdalom érzékelésére való képességet. A kannabiszt használó nők közül sokan nemcsak a fájdalomcsillapítás miatt alkalmazzák a növényt, hanem azért is, mert hangulatba hozza őket, könnyebben tudnak ellazulni, tehát jobban élvezik a szexet. De sokan úgy szeretnék élvezni a növény hatásait, hogy közben nem „tépnek be”, tehát a pszichotróp hatás nélkül, és itt lép be a legújabb amerikai trend: a CBD tartalmú síkosítók és kúpok egyre növekvő népszerűsége. Genevieve Moore így vélekedik erről: „A zsírban oldódó molekulák (például a kannabinoidok) általában azon a helyen maradnak, ahol alkalmazzák őket, kivéve, ha hordozó vegyi anyaggal kombinálva segítik őket a véráramban. Ezért a bőrre alkalmazott fitokannabinoidok elsősorban a helyi idegekbe, izmokba, mirigyekbe és immunsejtekbe jutnak.”

Arra azonban felhívják a nőgyógyászok a figyelmet, hogy az olaj alapú síkosítók az arra érzékenyeknél például gombás fertőzést idézhetnek elő, hiszen minden, a hüvelybe bevitt anyag megváltoztathatja annak pH-ját. Arról, hogy valóban hatással vannak-e a CBD tartalmú síkosítók és kúpok a szexuális vágyra, arról dr. Lauren Streicher, chicagói szülész- és nőgyógyász professzor így beszélt: „Minden, amit erről tudunk, egyelőre csak anekdota. A CBD értágító hatású, így elvileg növelheti a nedvességet. De hogy ezt a CBD okozza-e vagy ezen síkosítók valamely más összetevője, azt még nem tudjuk 100%-os bizonyossággal.” Arról is szólnak cikkek, hogy a CBD használata szűkebbé teheti a hüvelyt, erről azonban a doktornőnek cseppet sem jó a véleménye: „Egy valami teheti szűkebbé a vaginát, az pedig az, ha bedagadnak a szövetek, mert irritáció éri őket. Szándékosan pedig egyáltalán nem tanácsos irritációt okozni odalent.”

A CBD a kozmetikában is sztár – de tényleg legális? 

2018-ban 591 millió dollárra becsülték a CBD-t tartalmazó termékek piacát, és az előrejelzések szerint ez a szám 2022-re már 22 milliárd (!) dollárra fog nőni. Készül belőle olaj, amit orálisan kell alkalmazni, de teszik krémekbe, arclemosókba, masszázs- és kézkrémbe, arcolajba, de még szempillaspirálba, arcmaszkba, sőt samponba is. A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke, Szelestei Miklós a téma egyik legnagyobb hazai szakértőjeként segített nekünk eligazodni CBD-ügyben.

Magyarországon is vizsgálják

„A CBD vegyülettel egyre több klinikai vizsgálatot végeznek embereken, amik között most már a legmagasabb szintű placebókontrollos vizsgálatok is pozitív eredményt mutatnak egyes betegségek, valamint tünetek kezelésében” – erősítette meg Szelestei Miklós, hogy bizakodásra adnak okot a kutatások. Magyarországon is több kutatás folyik, például bőrbetegségek gyógyításánál vizsgálják a CBD hatékonyságát, azonban még több klinikai tapasztalatra lenne szükség. „Ha a CBD használatáról van szó, akkor az elsődleges ellenérv az, hogy nem gyógyszer és nincs bevizsgálva. Ez részben igaz, mivel azok a CBD-olajok, amiket Magyarországon kapni lehet, valóban nem gyógyszerek, és nincsenek megfelelően bevizsgálva, ezért a minőségük nem ismert” – ismerte el a szakértő, de hozzátette, hogy az egyesület elkezdte saját költségén ezeknek a termékeknek a független laborvizsgálatát.

„A kannabisz növény tehát több mint 100 olyan vegyületet termel, amelyeket más növények nem, ezeket hívják összefoglaló néven kannabinoidoknak. A két fő ismert kannabinoid a THC és a CBD” – kezdte a már említett alapokkal, és hozzátette, hogy a mai álláspont szerint egyébként további terápiás hatású vegyületeket is tartalmaz a kannabisz. A THC a pszichotróp összetevő, azaz ennek van tudatmódosító hatása. A CBD-nek nincs ilyen tulajdonsága, viszont rengeteg pozitív élettani hatása ismert. A CBD-ből készült termékekben minimális a THC-tartalom, ezért nem minősülnek drognak. Az ilyen termékeket ipari kenderből állítják elő, ezt pedig teljesen legálisan termesztik Magyarországon, nem kevesebb, mint 300 hektáron.

„A legelterjedtebb legálisan használható termékek a CBD-olajok, amik csak kis mennyiségben tartalmaznak THC-t. Ezek a termékek jelenleg táplálékkiegészítőkként vannak bejelentve, de ez a besorolás egész Európában vitatott” – mondta az elnök, amiből kitalálható, hogy a szabályozás még gyerekcipőben jár. Szelestei Miklós azt is elmondta, hogy tavaly engedélyezték Európában az első CBD-olajat gyógyszer formájában, amit orvosi receptre gyerekeknek is fel lehet írni: „Ezt a gyógyszert már Magyarországon is felírták gyerekeknek, és vannak, akik már használják is” – a probléma az, hogy a készítmény nagyon drága és ha a társadalombiztosítás nem fedezi a költségét, ez komoly terhet jelenthet a betegeknek. Az orvosok körében még nem terjedt el a használata, az engedélyeztetése pedig körülményes.

Újra orvosság lehet?

A CBD és általában az orvosi kannabisz iránt tehát egyre nagyobb az érdeklődés, az orvosok részéről is. Hogy miért? „Egyes növények nyugtató, míg mások serkentő hatással lehetnek, különbözhetnek a görcsoldó, vagy az étvágyfokozó hatásukban, de akár a fájdalomcsillapító és a gyulladáscsökkentő hatásban is” – magyarázta a szakértő. Az orvosi marihuána elsődleges alkalmazási területe az epilepszia, valamint az olyan gyerekkori görcsrohamok, amik más, hagyományos kezeléssel nem csillapíthatók – gondolj csak a már említett Dr. William Brooke O’Shaughnessyre, aki 1839-ben sikeresen kezelt görcsrohamtól szenvedő csecsemőt. A másik széles körben kutatott terápiás terület a CBD szorongásoldó és antipszichotikus hatása.

„Klinikai kutatásokban skizofréniás betegeknek adtak tiszta CBD-t, ami a hagyományos kezelésekkel összehasonlítva ugyanannyira hatásos volt, viszont kevesebb mellékhatással járt” – mesélte az egyesület elnöke, hogy miért lehet a szer a mentális betegek kezelésére használt gyógyszerek alternatívája. Egy New York-i kutatócsoport arra jutott, hogy a CBD jól használható a különféle drogfüggőségek kezelésében is, illetve, hogy a CBD a bőrre kenve fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Tehát üldöztetés ide vagy oda, elődeink jól érezték, hogy egy egészen különleges növénnyel van dolgunk, és néhány kivétellel szinte ugyanarra használták több ezer évvel ezelőtt is, mint amire a tudomány mai álláspontja szerint biztonsággal alkalmazható lenne.

(Kiemelt kép: Getty Images)