Hogy mit hoz a jövő? Nagyon sokan szeretnék tudni. A különböző jóslatok és próféciák nem túl megalapozottak, vannak viszont tudományos módszerek, amelyek segítségével sok következtetést le lehet vonni. Ezzel foglalkozik a trendkutató.
Ha az ember a trendkutatásról hall, hajlamos azt gondolni, hogy ez valamiféle ezoterikus, kevéssé komolyan vehető tudományág. Pedig nem, a trendkutató nagyon is a földön jár, a látható és tapasztalható jelenségeket fürkészi. Azokat, amelyekre mi talán föl sem figyelünk – igaz, ő minket néz. Azt például, hogy mi alapján választunk. Elemzi döntéseinket, összehasonlít, és ezen információk összességéből következtet a jövőben erősödő viselkedésformákra és jelenségekre.
Törőcsik Mária közgazdász, egyetemi oktató, marketing-tanácsadással és marketingkutatással foglalkozik. És trendkutató. Több mint negyven éve oktat a Pécsi Tudományegyetemen, vendégelőadója több hazai és külföldi intézménynek, számos publikáció köthető a nevéhez. Megkerülhetetlen friss kutatásuk, amely az életstíluscsoportokat vizsgálta a ma Magyarországán, a digitalizáció korában. Mélyfúrás ez a társadalmunkról: a kutatás feltárta, életstílus tekintetében milyen jelentős változások körvonalazódtak az elmúlt évtizedben hazánkban.
– A kíváncsiságom tárgya az ember, azon belül is a fogyasztó, a vásárló ember – mondja egy előadásában. E kíváncsiság pedig olyan területekre hajtja, mint a fogyasztói magatartás elemzése és – ebből következően – a marketing aktuális problémái.
Márpedig probléma bőven akad, s ezek nagy része a rendszerváltással elnyert szabadságélményhez kapcsolódik. – A „szabadságra kárhoztatott ember” ugyanis a választék bővülését sokszor nem tudta magában sem földolgozni. Gyakorta az is kérdéses volt, képes-e élni a választás szabadságával, vagy sem. Az elmúlt harminc évben ennek nagy hullámzását tapasztalhattuk – volt, hogy eleresztették magukat a fogyasztók, sokszor meg épp ellenkezőleg. Ki saját lehetőségeit és igényeit figyelembe véve vásárol, ki pedig másként.
Ebben egyfajta fordulópontot jelentett a 2008-as válság, amelynek következtében a fogyasztók nagy tömege élt át sokkszerű élményt, ami „meg is okosította őket”. De vajon mindenkit? – teszi fel a kérdést a kutató.
– Kétségtelen, hogy a digitális kultúra sokat segít a fogyasztónak – mondja Törőcsik Mária, hiszen a megokosodott fogyasztó informálódik, összehasonlít, kommunikál, fölhasználja és saját szokásaiba beépíti más emberek tapasztalatait – és a technika segítségével ezt globális kitekintéssel teszi. Okosvárosokat épít, okosotthont húz maga köré, okosórán nézi a szívverését. Vagyis fogyasztói szokásai változnak, praktikusabbak lettek.
S hogy miként érhetők tetten a változások? A nők például – a fenntarthatóságot szem előtt tartva – olyan mozgalmat indítottak, amely jelentősen átalakította az élelmiszerpiacot, s ezen belül fölerősítette a bioélelmiszerek szerepét.
De vajon az ember maga okosodik-e a változások által? Nos, figyelmeztet Törőcsik Mária, az időmérleg-kutatások azt mutatják, hogy a technológia segítségével nyert időt nem az emberi kapcsolatainkra fordítjuk, hanem inkább a közösségi médiára. Vagyis a tudatos fogyasztással nyert időt elpazaroljuk.
A trendkutató szerint a ma emberének önimádata, narcizmusa elgondolkodásra késztető. Ugyanakkor az is tény, hogy nehéz eligazodni a világban, mert abban egyidejűleg van jelen a globalizáció, a robotok, az algoritmizálás, miközben az ezekkel ellentétes trendek lassításra intenek: többet gondolkodunk a természetközeliségen, fontossá válnak a hagyományos értékek és a hitelesség. Nem véletlen, hogy az előttünk álló évek egyik legnagyobb kihívása a fogyasztói társadalmi felelősségvállalás kérdése.
Törőcsik Mária nem tagadja: idealista. A kritikus gondolkodásra képes generációkban hisz, reméli, a fiatalok nem afféle betanított szellemi munkások lesznek, hanem olyanok, akik nem fogadják el a kész válaszokat, folyamatosan újabb és újabb utakat keresnek. Trendeket teremtenek.
Fotó: Kalmár Lajos
