Mi történt?

A koronavírus-járvány miatt bevezetett új szabályok jóformán ellehetetlenítik a gésákat.

Miért fontos?

Tokióban egyre kevesebb gésa űzi a tradicionális szakmát. A pandémia elhúzódása végső csapást jelenthet az évszázados hagyománynak.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó a cikkben:

• Az ősi szakma nem népszerű a mai fiatal nők körében. 
• A gésákkal kapcsolatosan számos tévhit él. Tényleg a szolgáltatásaik része a szex?

Ikuko, a Reuters riportjában megszólaltatott gésa, 1964 óta űzi a hivatást, ám hosszú karrierje során csak most érzi először úgy, hogy nagy veszélyben van a szakmája. Azt mondja, hogy a rendkívüli járványhelyzet miatt bevezetett új távolságtartási szabályok szinte ellehetetlenítik őket a munkájukban, amelynek egyik fontos része az intim közelség.

Nem, nem a szex miatt

A nyugati világban rengeteg téves elképzelés él azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit is csinál egy gésa. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szolgáltatásaik része a szex, ugyanakkor ez nem igaz: a gésa egy olyan művész, aki lényével járul hozzá az eseményhez, szórakoztatja a vendégeket.  Törvény szerint az igazi gésának tilos szexuális kapcsolatba kerülni azokkal, akik megfizetik a szolgáltatásait, ugyanakkor a tévhit kialakulásához hozzátett, hogy ennek ellenére előfordult, hogy egyes gésák szexuális szolgáltatást nyújtottak a kiválasztott ügyfeleknek, ráadásul számos prostituált nevezte gésának magát. A kiemelkedő tudással rendelkező előadóművészekről Mizuno Toshikata 19. századi regényében azt írja, hogy arisztokratikusan elegánsak és műveltek, mesteri szinten játsszák a koto-t és a go-t, értenek a kalligráfiához és a festéshez, az elitművészet tagja. Jártasak a teaceremóniában, remek társalgók. A gésák ma is hagyományos kimonóban járnak, facipőt, klumpát viselnek, hajukat nehezen elkészíthető frizurába rendezve viselik, arcukat hófehérre alapozzák, ajkaikat vörösre festik, (a fiatal lányok, csak a felső ajkukat). Korábban már 4-5 évesen elkezdhették a tanulást, ma már tanulmányaik után, felnőttként választják ezt a hivatást.

Egyre kevesebben vannak

Bár ma már jóval szabadabb a gésák élete, napjaik nagy részét így is a munkájuk tölti ki, korábban elvárás volt az is, hogy nem mehettek férjhez, ezzel is emelve kívánatosságukat, az elérhetetlenség érzetét. Napjainkban már a legtöbb gésának van párja, még ha hivatalosan nem is esküdtek meg, és szintén soknak születik gyermeke is.

A mai gésák rendszerint erős, független nők.

Ettől függetlenül egyre kevésbé népszerű hivatás: míg az 1920-as években mintegy 80 000 gésa volt Japánban, számuk ma már csak 2000 körül mozog. 

A koronavírus-járvány tovább nehezíti az ősi szakma túlélését

A megmaradt gésák most komoly pánikot élhetnek át, hiszen a korlátozások miatt a legtöbb rendezvényüket törölték, a személyes kuncsaftjaik is óvatosabbak lettek, és inkább lemondtak arról, hogy zárt térben találkozzanak a gésákkal. Ráadásul a rendkívül járványhelyzet miatt új szabályoknak is meg kell felelni: a gésa nem szolgálhat fel alkoholt az ügyfelei számára, tartani kell a biztonságos két méteres távolságot, amely megöli a meghitt beszélgetések intimitását, ráadásul a maszk viselése is kötelező lett. A Reuters cikke szerint bevételeik 95 százalékától estek el, és kevés a remény arra, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba, hiszen a legtöbben még mindig otthonról dolgoznak, és úgy néz ki, hogy sok cég a távoli munkavégzésre fog berendezkedni.

Sachika, a 20 éves gésa, online szórakoztatja ügyfeleit, 2020. május 29. Hakone, Japán. (Fotó: Carl Court / Getty Images)

A gésák attól félnek, hogy a koronavírus-járvány második hulláma végleg tönkreteheti őket, és sokan arra kényszerülnek majd, hogy más munka után nézzenek. Főleg a fiatalok vannak nehéz helyzetben, akiknek nincsenek tartalékaik. Őket eddig a gésa egyesületek segítették a bérleti díjak támogatásával, valamint minden gésa pályázhat az államnál a számukra kiírt egymillió jenes támogatásra. De kérdés, hogy mi lesz velük, ha jönnek az újabb korlátozások.

(Kiemelt kép: Getty Images)