Tokaj-Hegyalja nem csak a szőlőiről nevezetes, hanem a gazdag kulturális örökségéről is. Magyarország északkeleti csücskében, ahová manapság sokan a borkóstolások, gasztroélmények miatt látogatnak el, egykor nagy számban éltek vallásos zsidó családok. Ők a 18. század során Galíciából költöztek erre a vidékre. A tokaj-hegyaljai zsidóság és a nem zsidó lakosság békésen éltek együtt. A zsidók a bortermelésben és a borkereskedésben vettek részt, részben az ő tevékenységüknek köszönhetően vált a tokaji bor világhírűvé. A holokauszt előtt a zsidó kereskedők főleg Oroszországba és Lengyelországba exportálták a híresen finom bort.
Megmentett emlékek
Sokan nem is gondolnak r,: de az, hogy a tokaji aszú 2014-ben hungarikummá vált, nem független ezeknek a zsidó borkereskedőknek az egykori munkájától. Pedig ebben a régióban akadtak olyan települések, ahol a lakosság fele a zsidó közösséghez tartozott. A holokausztban közülük mindenkit elhurcoltak. A haláltáborokból nagyon kevesen jöttek vissza, ők pedig már nem tudták ezen a vidéken újrakezdeni az életüket. Egy-két lepusztult temető, üres imaházak, romos zsinagógák, rabbiházak emlékeztetik az odalátogatókat, hogy a második világháború alatt borzasztó tragédia történt, amelyhez aljas bűncselekmények sorozata vezetett. Hogy mekkora pusztítást végzett a holokauszt, azt pontosan mutatja az egykori zsidó közösség után megmaradt nagyszámú emlék.
A háború után az elárvult műemléket jobb esetben művelődési házként, de gyakran csak raktárként használták. Ezért is különleges jelentőségű, hogy a mádi zsinagógát sikerült megmenteni, és az érdeklődők eredeti állapotában tekinthetik meg az építészeti szempontból is rendkívül értékes alkotást.
Mád zsidó lakosságának 90 százalékát megölték a holokauszt alatt. Az 1795-ben épült barokk stílusú zsinagógát és a rabbiházat a telekkel együtt 1952-ben államosították, a rabbiházban lakásokat alakítottak ki, melyeket a kilencvenes évek elejéig használtak. A zsinagógát az 50-es években végleg bezárták. – Ezek után az épületet teljesen elhanyagolták. A könyveket és a bútorokat elégették, a zsinagógát kifosztották. A zsinagóga oromfala ledőlt és a tetőszerkezetben súlyos károkat okozott. Az ezután bekövetkező beázások szinte teljesen elpusztították a még megmaradt mennyezeti festéseket. A karzatfeljáró-lépcső és az előtér lefedése megsemmisült, a homlokzati díszekből alig maradt valami. Az oromfalon eredetileg álló kővázák és kőfaragványok eltűntek, illetve az épület környezetében szétszóródtak. A zsinagógaépület belseje romos raktárhoz vált hasonlatossá és szándékos rongálás nyomai is mutatkoztak – tudjuk meg a csodarabbikutja.hu elnevezésű honlapról.
Díjazott felújítási munka
A szomorú állapot akkor szűnt meg, amikor – a csodarabbikutja.hu tájékoztatója szerint – a New York-i World Monuments Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását, ami a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóságot arra ösztönözte, hogy megbízást adjon a rekonstrukció megtervezésére. Az épület külső és belső helyreállítási munkálatai 2000-ben kezdődtek meg. Ma már eredeti szépségében tekinthető meg a hangulatos település ékessége. A műemléki felújítást Europa Nostra-díjjal ismerték el. A zsinagóga melletti rabbiházat az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) újította fel. Az EMIH 2012 óta a vagyonkezelője mindkét örökségvédelem alatt álló épületnek. A mádi zsinagóga a térség egyetlen szakrális célra is használható zsinagógája, ahová az EMIH rendszeresen szervez közösségi programokat. Mád annak a 150 kilométeres zarándokútnak is a kiinduló és befejező pontja, amely végigjárja a térség zsidó örökségét. A Csodarabbik útja tíz települést érint.
Azoknak, akik egy utazásban komplex élményeket keresnek, jó szívvel lehet ajánlani Mádot, ahol számtalan jó étterem és hangulatos boros pince mellett, Európa egyik legszebb zsinagógája gondoskodik arról, hogy kulturális táplálékkal is gazdagodjunk.
(Kiemelt kép: Mádi zsinagóga. Forrás: Flickr)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
