Mi történt?
Most van a balatoni halak napja.
Miért fontos ez?
Mert mindig érdemes jobban megismerni azt, amit szeretünk, ez alkalommal például, hogy hogyan hat a balatoni halakra az algavirágzás, vagy az, hogy ennyien fürdünk a tóban.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Miért olyan fontosak a halak életében a nádasok?
- Milyen veszélyek leselkednek a balatoni halakra?
- Miért szeretik a Balatont a külföldi horgászok is?
Megyünk nyaralni a Balatonra – ez egy olyan mondat, ami sok ismerősömmel ellentétben a mi családunkban nem hangzott el. A rokonok a Dunánál-Tiszánál és a Velencei-tónál éltek, vízparti nyaralásra is ide mentünk, és gyerekfejjel hatalmas élmény volt a Körös-toroki strandon vizes homokból várat csorgatni – szóval nem volt hiányérzetem.
A Balatonra így tulajdonképpen úgy igazán felnőttként csodálkoztam rá, és bár nem kíséri nosztalgia, erőteljes szépség- és természeti élményt jelent. Hogy a tihanyi apátság mellől lenézve pont olyan gyönyörű türkiz zöldben-kékben játszik, mint a tenger. Hogy milyen méltóságteljesen magasodnak a tanúhegyek az északi parton. Hogy micsoda villákra bukkan az ember, ha Keszthelyen vagy Füreden bandukol. Hogy milyen romantikusan ül meg a köd és a pára Szigliget alatt, ha eljön a hajnal, és még sorolhatnám.
Ennélfogva a Balaton soha nem volt számomra „adott”, nem – némi kritikával megfogalmazva – „jár nekem”. Inkább valami, ami önmagában és önmagáért érték, és ennélfogva vigyázni kellene rá, mert nincs olyan, hogy egy természeti kincsünktől csak elveszünk. Ez a mentalitás előbb-utóbb megbosszulja magát – ezt látjuk is már sokféle példán itthon és a nagyvilágban.
Mert ahogy egy erdő, egy hangás, egy láp, a Balaton is összetett és érzékeny ökológiai csoda, ahol az élőlények bonyolult társulásokban, egymástól függve léteznek együtt. És ha egy ilyen rendszer egy-egy elemét megbolygatjuk, az kihat a többire is, és végső soron pusztulási folyamatokat indít be.
Mindennek azért lett most apropója, mert július utolsó hetére esik a balatoni halak világnapja. Ezt 2004 óta ünnepeljük, és azzal a szándékkal hozták létre, hogy népszerűsítsék Magyarország legnagyobb tavát, és annak élővilágát. Kiváló alkalom volt ez, hogy írásban megkeressem Erős Tibort, a MTA Balatoni Limnológiai Intézetének (a limnológia az édesvizek kutatásával foglalkozik – a szerk.) tudományos tanácsadóját, aki kifejezetten a halak ökológiáját kutatja.
Kik laknak a Balatonban? Mik az őshonos és mik a kvázi újonnan érkezett halak?
Erős Tibor: A Balaton őshonos halállományát jelenleg mintegy 20 halfaj alkotja. Ezek közül a leggyakoribb a kis testméretű szélhajtó küsz, a dévérkeszeg, a garda, a ragadozó halak közül pedig a horgászati és gasztronómiai szempontból is igen közkedvelt fogassüllő.
A horgászati telepítések miatt elég jelentős a tó pontyállománya is – a ponty a süllő mellett az egyik legkedveltebb horgászott halfaj a tóban. Évente 300-400 tonna pontyot is kifognak a horgászok, aminek jelentős része bizony tíz kilogramm fölötti példány. És akadnak a Balatonban olyanok, amik meghaladják a 20 kilogrammot, ezért a tó nemzetközi hírnevet is szerzett a külföldi horgászok körében.
A tóban emellett nyolc idegen-honos halfaj él, melyek nem voltak tagjai a hazai halfaunának, hanem betelepítéssel vagy véletlen behurcolással jutottak Magyarország területére és így a Balatonba is. Ezek közül a legfontosabb a fehér és pettyes busa fajok hibridje, aminek állománya fokozatosan csökken a tóban. Az utóbbi években azonban a szintén idegen-honos, Észak-Amerikából származó fekete törpeharcsa állománya indult növekedésnek.
Milyen veszélyek leselkednek a balatoni halakra?
E.T.: Jelenleg nincs komoly veszélyeztető tényezője a balatoni halállománynak, legalábbis összehasonlítva az ezredforduló előtti néhány évtizeddel, amikor gyakoriak voltak a tömeges halpusztulások a kémiai szennyezések és egyes halfajok (pl. az angolna) túltelepítésének eredményeként. Ökológiai szempontból tehát a halállomány állapota jónak minősíthető, de természetvédelmi oldalról, illetve a tó minél természetesebb ökológiai állapotának megőrzése érdekében fontos a tó természetes jellegének megőrzése, hogy a halállomány összetétele természetes és változatos maradjon. Ebben pedig kiemelt szempont a nádasállomány fenntartása, a tó további terhelésének megakadályozása, és amennyire csak lehet, az idegen-honos fajok visszaszorítása, ami elősegítheti az őshonos fajok állományának növekedését.
A nádasok romlása, csökkenése miatt a szakemberek évek óta kongatják a vészharangot, mivel közvetlenül kihat a tó egészségére, ökoszisztémájára. Ez a halakat hogyan érinti?
E.T.: A nádas állományának további csökkenése nem megengedhető. Számos halfaj használja élőhelyül a nádasokat, ráadásul a nádas halívóhely is, azaz fontos a szaporodásukhoz. Jelenleg a tavat 11-12 négyzetkilométeren borítják nádasok, és ezek mennyisége kis mértékben csökkenő tendenciát mutat. Nagyobb baj azonban, hogy a nádasok állapota romlik, ami hosszú távon kihathat a nádasállomány további csökkenésére. Ezért sem szabad a nádast felszabdalni további csónakkikötőkkel, és ügyelni kell a vízszint szabályozására is. Kiemelten fontos tehát felelős nádgazdálkodást folytatni a Balatonon (a nádasok szerepéről bővebben itt).
Balatoni nádas (Fotó: Getty Images)
A tavalyi év extrém algavirágzása után idén annál is erősebb algásodásra számítanak a szakemberek. Van hatása algavirágzásnak a halak életére?
E.T.: A jelenlegi, lokálisnak tekinthető vízvirágzások még nem befolyásolják a halállományt, de az egész tóra kiterjedő vízvirágzásnak már komolyabb következményei lehetnek a tó teljes élővilágára, így a halakra is. Ezért is fontos kutatási feladat a tavalyi évben hirtelen felbukkanó vízvirágzás okainak pontos kiderítése, a folyamatok nyomon követése. Különösen fontos kiderítenünk, hogy miként reagál a tó a gyorsuló klímaváltozásra, mert a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges meteorológiai körülmények még nem ismert módon befolyásolhatják a tó anyagforgalmi viszonyait, a táplálékhálózatok szerveződését, az élőlény közösségek dinamikáját.
Befolyásolja a halak életét a fürdőszezon?
E.T.: Jelentős mértékben nem, hiszen az egyedek elúsznak a zavart élőhelyekről, majd a fürdőszezon után újra birtokba vehetik a fürdőzők által elhagyott területeket.
Van esetleg túlhalászás vagy ügyelnek az egyensúlyra?
E.T.: A Balatonon jelenleg tilos a gazdálkodási célú halászati tevékenység, kizárólag horgászati hasznosítási célú gazdálkodás a megengedett. A halgazdálkodásért felelős Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt szakemberei ügyelnek a tó halállományára, folyamatos telepítésekkel biztosítják a horgászati szempontból kedvelt fajok utánpótlását.
(Kiemelt kép: kilátás a Tihanyi apátságra Balatonfüredről. Fotó: Getty Images)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
