Mi történt?

Egy 23 éves egyetemi joghallgató a világon először perel egy államot, mert az általa kibocsátott államkötvényekkel megtévesztette a befektetőket.

Miért fontos?

Katta O’Donnell szerint az államnak komolyabban kell fellépnie az éghajlatváltozás ellen. 2019 nyarán Ausztráliát korábban nem látott tüzek pusztították, de az egész világon egyre égetőbb kérdés a klímakatasztrófa elleni fellépés hatékonysága.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• De miért perli az államot és mi köze ennek az államkötvényekhez?
• Mit akar ezzel elérni?
• Hárommilliárd állat pusztulhatott el a téli bozót- és erdőtüzekben.

A 23 éves melbourne-i egyetemista, Katta O’Donnell csoportos keresetet indított Ausztrália ellen, mert az állam nem fedte fel a globális felmelegedés anyagi kockázatait, és ezzel megtévesztette illetve megkárosította azokat, akik államkötvényeket vásároltak. A szakértők szerint ez az első ilyen eset a világon. És hogy milyen kockázatokról beszél? Például arról, hogy a klímaválságnak igen nagy hatásai vannak különféle beruházásokra, például fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos befektetések értéktelenedhetnek el, hiszen a világ afelé halad, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

O’Donnell azt mondja, hogy azután kezdett dolgozni a beadványon, miután az előző szemeszterben végighallgatott egy előadást a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokról. Szerinte kötelezettszegési eljárást lehet indítani emiatt az ausztrál kormány ellen, hiszen nem kezelték felelősen a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat. „23 éves vagyok, amikor a jövőre gondolok, azt látom, hogy a klímaváltozás itt van és egyre csak rosszabb lesz – mondta O’Donnell. – Itt az ideje, hogy a kormány felvilágosítsa az embereket arról, hogy a klímaváltozás milyen következménnyel jár majd a jövőnkre és a gazdaságra.” A joghallgató nem kártérítést követel, hanem azt akarja elérni, hogy az ausztrál kormány komolyabban foglalkozzon a klímaváltozással, és állítsa le a kötvények forgalmazását mindaddig, amíg nem közlik az ezekkel kapcsolatos információkat. „Azt akarom, hogy a kormány felelősen járjon el ezzel kapcsolatban és fedje fel klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat, hiszen ezeket muszáj volna kihangsúlyozni.” O’Donnell szerint pontosan tudják, hogy ezek milyen rizikóval járnak, ahogyan azt is, mi jelentené a megoldást. Egyik jogi képviselője, David Barnden ügyvéd azt nyilatkozta, hogy nem arról van szó, hogy ügyfele azt akarná megmondani a kormánynak, pontosan mit csináljanak, hanem hogy fedjék fel a valós kockázatokat. Az ausztrál kormány egyelőre nem reagált nyilvánosan O’Donnell keresetére.

Hárommilliárd állat, egy angliányi terület

Történelmi rekordhőség volt Ausztráliában az elmúlt nyáron. Mindig is jellemzőek voltak a kontinensen a nyári tüzek, amelyek általában januárban és februárban szokták elérni csúcspontjukat, de tavaly már augusztusban, a helyi tél vége előtt megkezdődött és szeptemberben magas fokozatra kapcsolt a tűz. A hőség mellé ugyanis rekordszintű szárazságot is mértek, azóta nem volt ennyire kevés csapadék a kontinensen, hogy azt mérni kezdték. Noha néhány extrém év még nem feltétlenül írható a klímaváltozás számlájára, hiszen természeti anomáliák mindig is előfordultak, az ausztrál klímatanács és a tudósok egyöntetű álláspontja szerint a tavalyi és idei pusztító tüzeket egyértelműen a globális felmelegedés okozta. És ez nemcsak feltételezés, az extrém időjárási jellemzők és az ember okozta klímaváltozás kapcsolatát egyértelmű tudományos bizonyítékok támasztják alá, írta cikkében Jöelle Gergis, vezető ausztrál klímakutató. Mark Howden, az Ausztrál Állami Egyetem vezető klimatológusa szerint négyszer akkora valószínűséggel lesznek a jövőben veszélyes erdőtüzek, mint korábban.

Egy sérült koala egy mosókosárban a Parndana régióban található Kenguru-sziget vadvédelmi parkjában, 2020. január 8. Január 4-én több mint 155 000 hektáron égett a kenguru sziget. (Fotó: Lisa Maree Williams / Getty Images)

Tavaly áprilisban a tűzoltóság 23 korábbi vezetője a katasztrofálisan szélsőséges időjárás veszélyére figyelmeztette az ausztrál kormányt és találkozót indítványoztak az erre való felkészülés érdekében, azonban ezt a kormány elutasította. A Természetvédelmi Világalap (WWF) megbízásából készült friss jelentés szerint kb. hárommilliárd állat (ebben nincsenek benne a gerinctelenek, halak és teknősök) pusztulhatott el vagy kényszerült elmenekülni élőhelyéről a tüzek miatt. A WWF szerint ez a tűzvész egyike lehetet az újkori történelem legrosszabb természeti katasztrófáinak. A tüzek szeptembertől februárig pusztítottak, és mintegy 11,46 millió hektárnyi, azaz nagyjából Angliával megegyező méretű terület égett le. Amint azt az MTI is megírta, a katasztrófa „tüzes ébresztő volt a klímatudománynak.”

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!

(Kiemelt kép: Bozóttűz Új-Dél-Walesben, Ausztráliában, 2019.november 13.

Fotó: Nick Moir/The Sydney Morning Herald via Getty Images)