A Facebookon jött velem szembe az alig pár hete nyílt Pesti Palánta, amit növényimádóként (Lina növények iránti rajongásáról korábban is olvashattunk már ebben a cikkben – a szerk.) meg kellett néznem, hiszen ez egy trópusi növények közé költöztetett kis kávézó, ahol meg is vásárolhatjuk a zöld dekorációt. Az utóbbi lehetőség rám nézve igen veszélyes, tekintve hogy a növényvásárlási addikcióm az elmúlt hetekben sem csökkent, sőt, akárhányszor elmentem piacra, vagy egy nagyobb szupermarketbe, rendszerint egy új zöld élőlénnyel tértem haza. Nincsenek illúzióim, valószínűleg hasonló fog történni ezúttal is: mire befejezem az ajánlót, nagy eséllyel nemcsak a presszómat és a limonádémat, de azt a helyesen nyújtózkodó monstreát is ki fogom fizetni.
Trendi hely, nem posh környéken
Bár a hely üzletmodellje elég naprakész, vagyis klappol az Y és a Z generáció növénymániájára, ugyanakkor a helyszínválasztás szokatlan. Nem Buda vagy a belváros egyik felkapott részébe kell eltekernem, a Pesti Palánta ugyanis egy jóval kiesőbb helyen, a Városliget mellett, a Dózsa György út 50. szám alatt rendezkedett be.
Pont harminc fokos hőségben érkezem hozzájuk, az aszfalt, az épületek falai csak úgy okádják a meleget, és belépve az ajtón kicsit tényleg olyan, mintha mesterséges oázisba érkeztem volna.
A tér viszonylag kicsi és intim, kreatívan elhelyezett, leomló zöldekkel, egyszerű, de láthatóan jól megtervezett bútorzattal. És csenddel. Ez egyrészt új, másrészt elég fontos nekem, ugyanis sokszor próbálkoztam már különféle kávézókban dolgozni vagy csak olvasgatni, de általában elüldöz a hangos háttérzene. Itt viszont csak a párásító halk zümmögését, egy leheletnyi zenét, és a többi vendég halk beszélgetését hallom. Kicsit bánom, hogy a rám törő éhség miatt máshol ettem, valószínűleg a menzás babfőzelék helyett jobban jártam volna, ha a vegán brunch menüjüket próbálom ki. Koffeinmentes kávéjuk nincs, viszont van jeges, egyszerű (nem a nagyanyánk féle klasszikusra gondolok, amiben megáll a kanál) és nem nevetségesen drága limonádéjuk. A fél literért összesen potom ötszáz forintot fizetek. Persze amíg készül a hideg frissítő, rámegyek a növényekre is, az egyik srác, aki szerintem a hely tulajdonosa lehet, készségesen segít és megnyugtat, hogy amit kinéztem, nem túl érzékeny növény, valószínűleg túl fogja élni nálam. Egyébként elég nehéz választani a repertoárból: gyönyörű monstreák, fikuszok, begóniák, zöldikék, nyíllevelek, filodendronok ajánlgatják magukat, és vannak szaporított kis cukiságok is apró üvegekben, amiket meg is lehet vásárolni.
„Az volt a cél, hogy olyan növényeket áruljunk, amik az olyan polgári lakásokban is megéljenek, ahol alig van fény.”
– mondja Vajda Viktor, mert persze nem bírom ki, hogy ne faggassam ki, pedig az volt a terv, hogy csak szétnézek, kipróbálom a kávéjukat, megnézem a növényeiket, és megírom a tapasztalataimat. De túl kíváncsi vagyok, mindig nagyon érdekel, hogy kit milyen motiváció indít be, hogy saját projektbe vágjon. Viktor a reklámszakmából ugrott ki, barátja Murguly Péter – akivel közösen viszik a helyet–, pedig az autószerelést hagyta ott a saját vállalkozásukért, aminek a terve már több mint tíz éve érlelődött bennük. Korábban Indonéziában láttak hasonló kávézókat, az ötlet onnan jött, illetve Viktor évek óta tart növényeket, komoly gyűjteménye van otthon.
Nem a növényeken akarnak meggazdagodni
A két srác azt tervezi, hogy a jövőben az emeleten egy kis üvegházat is létrehoznak, ahol különlegesebb növényeket szaporítanak, ugyanakkor nem az a terv, hogy a növények eladása tartsa el az üzletet. A cél, hogy a vendéglátás része legyen rentábilis, de ez már pár hét után is efelé tendál: a számok azt mutatják, hogy jelenleg inkább enni, inni jönnek az emberek, és mindemellett szép számmal vásárolnak is. A trendi helyekhez szokva magasabb árfekvésre számítottam, de semmivel sem drágább, mint a jól ismert kertészetek, sőt némely növény még olcsóbb is.
„Nem rajtuk fogunk meggazdagodni, azért árulom őket, hogy minél több lakásban, otthonban legyen a zöld” – mondja.
Amikor pedig azt kérdezem, hogy nem félnek-e a helyszínválasztástól, hiszen ez nem az a környék, ahol a hipszter, menő budapesti közeg napi szinten megfordul, azt mondja, ezzel ijesztgették mások is. De nem érdekli őket, Péterrel annyira szerették volna végre megvalósítani a régi vágyukat, hogy sem mások huhogása, sem a koronavírus-járvány, sem a felújítás feladatai (ezeket ők végezték el) nem tartották vissza őket. „Annyira szívből jött az ötlet, és annyi lelkesedésünk van benne, hogy nagyon bízunk a jó végkifejletben” – mondja Viktor, miközben gondosan egy papírzacskóba teszi az új, kiválasztott növénykémet…
(Kiemelt kép: Farkas E. Lina)
