„Gumicsónakosokat mentettek ki a balatoni viharban”, „Öten haltak meg közlekedési balesetben a hétvégén” – csak kettő a nyár hírei közül. A nyári balesetek nemcsak idegenekkel történnek meg, akiket a híradóban látunk, hanem velünk és családtagjainkkal is ugyanúgy megeshetnek.
Tavaly az iskolai bizonyítványosztás után még beugrottunk a János-kórházba, gondolván, úgysincs semmi baja a tizenkét éves fiunknak, de azért mutassuk meg a csuklóját egy orvosnak, mert fájlalja az előző esti focizás óta. A diagnózis: törés, fel is került rá gyorsan a gipsz. Így indult a nyári szünet, és így indultunk mi is még aznap este három napra a Balatonra. Barninak csak három hétig kellett viselnie a gipszet, de ez a három hét – ahogy ő fogalmazott – igazi szívás volt a szünet elején. Nem tudott elmenni a focitáborba, nem tudott vízbe menni, és a melegben viszketett a karja.
