A gluténérzékenységet már megszoktuk, tudjuk, hogy rengetegen allergiások, szinte már akkor lepődnek meg egy kávézóban, ha az ember klasszikus tejjel kéri a kávéját. Az inzulinrezisztencia is egyre több nőt érint, talán már az endometriózist is egyre gyakrabban felismerik az orvosok. Most, hogy egy sor állapotot végre kezelni lehet, itt a legújabb mumus, amelyről egyre többet hallunk, ez pedig a hisztaminintolerancia.
Nem betegség, hanem egy állapot, viszont olyan súlyos tünetekkel is járhat, mint például az anafilaxiás sokk. De mi ez a hisztaminintolerancia, mit tehetünk ellene, és mit csináljunk, ha gond van?
Modern kori nyavalyák
Az elmúlt években egyre olyan több betegség és kedvezőtlen egészségügyi állapot került be a közbeszédbe, amelyekről korábban nem is hallottunk, ma viszont már a vidéki élet sem garancia arra, hogy elkerülnek bennünket a civilizációs betegségek. De hogy mik is ezek és miért alakultak ki? Az elmúlt évszázadban, különösen az utóbb 2-3 évtizedben egyértelműen megnőtt egyes betegségek előfordulása, javarészt a városi lakosság körében.
Ezeket a modern kor emberét sújtó betegségeket nevezzük civilizációs betegségnek. De miért pont a modern kor embere találkozik velük? Az ülőmunka, a mozgásszegény és stresszes életvitel, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a légszennyezés és egyéb környezeti ártalmak, a káros szokások, mint a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás mind mind kompromittálják immunrendszerünket, ezáltal nagyobb eséllyel vagyunk kitéve a magas vérnyomásnak, a csontritkulásnak, pánikbetegségnek, daganatos megbetegedéseknek, a különféle érzékenységeknek és allergiáknak, illetve az érrendszeri megbetegedéseknek, amelyek a legtöbb áldozatot szedik a civilizált társadalmakban. Már a középkorban is úgy vélték, hogy emésztőrendszerünk a betegségek fő okozója. (Gondolj csak Paracelsus mondására: „A halál a belekben lakozik”.)
Sőt, már Hippokratész is úgy vélte, hogy a betegségek a belekből erednek, mégis, az elmúlt évtizedekben igen messze kerültünk attól, hogy táplálkozásunkkal az egészségünket szolgáljuk, ezzel pedig kényes rendszert bolygathatunk meg, ami aztán egy sor betegséghez vezethet. Az allergia mára népbetegség lett, és egyre többen tapasztalnak kellemetlen panaszokat olyan ételek fogyasztása után is, amelyek elméletileg nem kellene hogy gondot okozzanak.
Itt lép a képbe a hisztaminintolerancia, amely tényleg csak az elmúlt néhány évben került be a köztudatba, és aminek javulásához hatalmas akaraterő és kitartás szükséges. (Ha ezzel a diagnózissal szembesülsz, meg kell értened, és ki kell bírnod, hogy nem fogyaszthatsz például alkoholt, csokoládét, epret, málnát, de még kávét, ecetet, paradicsomot, sőt spenótot és gombaféléket sem!)
De mi az a hisztaminintolerancia?
Először is nézzük meg, mi is az a hisztamin, amiről leginkább csak allergia kapcsán hallottunk eddig, pedig igen fontos anyag a szervezetünkben. A hisztamin egy biológiai anyag, amely egy aminosav lebomlása során keletkezik.Régebben azt hitték, hogy csak az allergiás reakciók kiváltásában van szerepe, mert leginkább az allergiás folyamatok során szabadul fel a hízósejtekből, ám azóta már rájöttek, hogy bizony más feladata is van.
Például idegsejtek is képesek a hisztamin révén kommunikálni egymással, ebből adódóan az anyag az idegrendszeri jelátvitel szempontjából is fontos. Mindössze 10-60 percen keresztül életképes a szervezetünkben, viszont ha sérül a lebomlási folyamat, mert mondjuk nem termelünk elegendő lebontó enzimet, akkor a hisztamin túlzott mennyiségben lesz jelen a szervezetben. Ez esetben alakulhat ki túlérzékenység (hisztaminózis), ami nem allergia, ellenben egy sor kellemetlen, főként bélrendszeri és bőrgyógyászati tünetet okoz, méghozzá olyanokat, amelyekről nem minden esetben gondolnánk, hogy közük van az elfogyasztott ételekhez.
Egy egyszerű étkezés után például bőrpír, ekcéma, csalánkiütés, viszketés, fejfájás, szédülés, nehézlégzés, olykor asztmás roham, heves szívdobogás, torokviszketés, puffadás, gázosodás, hasi görcsök és hasmenés, orrfolyás, orrdugulás jelentkezhet.
A téma szakértője nekünk is segíthet
Rubin Eszter író, gasztronómus nemrég szakácskönyvet adott ki, amelyben hisztaminintoleranciások számára gyűjtött össze saját fejlesztésű recepteket. A könyv egyébként több mint szakácskönyv, hiszen a kreatív recepteken kívül sok hasznos tippet és útmutatást is tartalmaz a hisztaminintoleranciában érintettek számára. Eszter hosszú kálvária után jutott el a diagnózisig, amióta viszont tudja, hogy ez a baj, és ennek megfelelően táplálkozik, egyre jobban van.
Rengeteg szakirodalmat olvasott, receptjeit Kulcsár Angéla funkcionális táplálkozási tanácsadó lektorálta. Eszter így mesélt tüneteiről és arról, hogyan jutott el odáig, hogy megtudja, hisztaminintoleranciától szenved: „Ha belegondolok, nekem már 30 éve is voltak tüneteim: a nyári időszakban, amikor sok lecsót ettem, mindig kitört rajtam egy vizes nátha, gyakran hasmenés is, a vörösbort sem bírtam, szapora szívverésem volt tőle.
Aztán egy betegség és egy hosszú antibiotikum-kezelés után az emésztésem gyakorlatilag összeomlott. Nagyon sok és durva tünetem volt, egyre rosszabb állapotba kerültem. Kezdve az evés utáni fejfájástól a fulladásig, hasi fájdalmakig, ödémáig és szemgyulladásig igen sok minden jelentkezett nálam. Ezekkel eleinte nehéz volt mit kezdeni, az ember nem köti össze a különféle tüneteket. Szakorvostól szakorvosig jártam, de valahogy nem lettem jobban. A hisztaminintolerancia úgy került képbe, hogy valaki meghívott egy tematikus Facebook-csoportba, aminek akkor még elég kevés tagja volt, és ott megvilágosodtam. Nagyon sok angol szakirodalmat olvastam, egyelőre főleg csak angolul lehet tájékozódni a témában, de végül sikerült eljutnom olyan szakértőkhöz, funkcionális táplálkozási szakemberekhez, akiknek segítségével el tudtam végeztetni a megfelelő vizsgálatokat.”
Vannak ugyanis vizsgálatok, amelyek kimutathatják, ha gond van.
„A DAO enzim a bélben termelődik, ez bontja le a hisztamint. Ennek a szintjét lehet mérni vérvétel segítségével, emellett pedig a hisztamin szintet is tudják mérni vizeletből és vérből egyaránt – ezeknek eredményeiből már jó eséllyel kimutatható a hisztamin intolerancia. A sérült, gyulladt belekben a környezet nem kedvez az enzim termelésének, így meg kell találni ennek is az okát.
Mert általában valami gyulladásos folyamat áll ennek hátterében.
Például gyógyszer, antibiotikum szedés, esetleg endokrinológiai probléma, és hogy még összetettebb legyen a dolog, a stressznek is nagy szerepe van a gyulladásos folyamatokban.” Sőt, még a sportnak is, hiszen az intenzív mozgás is ronthat az állapoton, Eszternek évekre abba kellett hagynia még kedvenc sportját, az úszást is. Komplex állapot ez, amelyre ráadásul nincs univerzális megoldás, hiszen egyénenként eltérő lehet az intolerancia mértéke, ahogyan az is, hogy kinek mi váltja ki a tüneteket.
Minden a belekben dől el? Mikor kezdjünk gyanakodni?
Tudományosan egyelőre még nem igazolt, hogy miért alakul ki az állapot, de feltételezhetően valamilyen bélkárosító fertőzés áll a hátterében. Az orvosok szerint ok lehet az úgynevezett áteresztő bél szindróma is, de szerepet játszhat a kialakulásban a valódi gluténérzékenység (cöliákia) és a nem-cöliákiás gluténszenzitivitás (NCGS) is. Mindezek pedig azért lehetnek kiváltó okok, mert az alapbetegségek károsítják a bélnyálkahártyát, ami pedig emeli a hisztaminintolerancia rizikóját, hiszen a hisztamint bontó DAO enzim egyrészt a bélnyálkahártya sejtjeiben termelődik, másrészt a sérült bélnyálkahártya magát a hisztamint is jobban átereszti.
Kulcsár Angéla funkcionális táplálkozási terapeuta szerint akkor kezdjünk gyanakodni, ha főleg a főétkezések után szokatlan tüneteket tapasztalunk. A fentebb említett orrfolyás, viszketés, tompaság, de még az izzadás és az evés utáni szapora szívverés és pánikrohamok is gyanakvásra adhatnak okot. „Fontos, hogy figyeljük tüneteinket, és járjunk utána az okoknak, hiszen így könnyebb lesz összerakni ezt a kirakóst” – hívja fel a figyelmet Kulcsár Angéla funkcionális táplálkozási terapeuta.
Minden mindennel összefügg
A holisztikus gyógyítást régebben gyakran tüntették fel úgy, mintha az alternatív gyógyászat mániája volna. Pedig az ortodox orvostudomány sem kizárólag a tünetek kezelését tartja szem előtt, éppúgy vizsgálják a betegségek komplex hatásait, a holisztikus szemléletet a pszichoterápiában is alkalmazzák. A hisztamin intolerancia esetében is az egészet kell nézni, és ezt a tünetek is egyértelművé teszik. Különösen, ha a stresszt nézzük. De miért okozhat különösen nagy problémát a stressz a hisztamin intoleranciától szenvedőknek, hogyan függ össze bélflóránk állapota a körülöttünk lévő stresszel is?
„Amikor szervezetünk stressz alatt áll, az felszabadítja a kortizolt, amely működésbe hozza az idegrendszert, szervezetünk harc és menekülés módba áll, ami pedig az immunegyensúlyra is hatással van – magyarázza a Kulcsár Angéla. – A szervezet úgy érzi, támadás alatt áll, így azt, ami nem létfontosságú a számára, de nagy energiaigényű folyamat, mint például az emésztés, ilyenkor háttérbe helyezi. A stresszválasz részeként a szimpatikus idegrendszer tovább aktiválja az immunrendszert, és különféle folyamatok hatására egyre több hisztamin szabadul fel. Stresszválaszra a gyulladásos citokinek száma is növekszik a szervezetben, ami aztán további problémákat, autoimmun betegségeket okozhat.
A bélfal irritációjával tovább növekszik az esély, hogy áteresztővé, permeábilissé válik a bél.
Ilyenkor a bélfal hámsejtjei közötti szoros csomópontok, kapcsolatok meglazulnak és a véráramba juthatnak olyan anyagok, amelyeket az immunrendszer betolakodónak érzékel. Így gyulladás jön létre a bélrendszerben, tovább nő az áteresztő képesség és egyre több ételintoleranciával, autoimmun reakcióval találhatjuk magunkat szemben.” Hogy az ördögi kört megtörtjük és minőségi változást érjünk el életünkben, nem tehetünk mást, mint hogy életmódot váltunk, egészséges ételekkel táplálkozunk és kerüljük a stresszt.
Mi tehetünk, ha érintettek vagyunk?
Orvosi diagnózis birtokában igenis lehetőség van az igazolt enzim-alulműködés kezelésére, amint azt Rubin Eszter példája is mutatja. Az egyéni tolerancia függvényében hisztaminszegény, illetve -mentes diétára van szükség (ezt más néven mediátor mentes diétának is hívják), illetve a diétán túl gyógyszeres kezelésre is lehetőség van, mely antihisztamin-tartalmú, illetve diamino-oxidáz enzimtartalmú készítmény alkalmazását jelenti.
Érdemes táplálkozási tanácsadóval, dietetikussal konzultálni, hogy étrendünk megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazza a szervezet számára szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. A szakember hasznos vásárlási, konyhatechnológiai praktikákkal is segíteni tudja a hisztamin intoleranciával küzdők mindennapjait, hiszen nagyon nem mindegy, hogyan tároljuk és hogyan készítjük el ételeinket.
Tudtad például, hogy a tárolási idővel egyenes arányban nő az ételek hisztamin mennyisége?
A javulás nem lesz gyors, és sok akaraterőt igényel, hogy lemondjunk olyan élvezetekről, amelyeknek korábban szívesen hódoltunk, mint például a nyár esti borozás vagy a finom gyümölcsök fogyasztása. De amint Eszter mondta, amikor már nagy a baj, az ember nem is gondol az élvezetekre, hiszen csak azon jár az agya, hogyan maradjon életben, hogyan érje el azt, hogy ne legyen mindenre allergiás.
A hisztaminra szükség van – de akkor hogyan csináljuk?
Mivel a hisztaminintoleranciának szintjei vannak, érdemes időben kapcsolni, és akkor utána járni a dolognak, amikor még könnyebben visszafordítható a folyamat. „Nem napok vagy hetek alatt leszünk jobban, ehhez hónapok, akár évek is szükségeltethetnek – összegzi Eszter a tapasztalatait. – A szervezetünk is sok-sok év alatt került ilyen állapotba, idő kell neki, amíg helyrejön. Az alacsony hisztamintartalmú ételek fogyasztását egyébként nem is lehet sokáig csinálni, hiszen szükségünk van hisztaminra, meg kell próbálni visszavezetni az étrendbe, emiatt viszont lehetnek visszaesések.
A végső cél az, hogy a gyulladáscsökkentő étrenddel és bélregeneráló terápiával alkalmassá tegyük szervezetünket arra, hogy a hisztamint képes legyen lebontani.” Eszter tapasztalatai alátámasztják azt, hogy a megbízható helyről származó, friss alapanyagok, a rövid főzési idő, a feldolgozott élelmiszerek kerülése, az erős fűszerek elhagyása mind mind segíthetnek a javulásban. Ahogyan az is, ha kerüljük a gyulladáskeltő anyagokat, amilyen például a glutén, a szója, a kukorica, a tejtermékek, a cukor, a hüvelyesek és az édesítőszerek.
Fontos még, hogy tudd: ha hisztaminózistól szenvedsz, nem vagy egyedül. A tematikus Facebook-csoportokban sorstársakat találhatsz, akikkel megoszthatod élményeidet, és sok esetben még tanácsokat is kaphatsz, támogathatjátok egymást. Ennél az állapotnál ugyanis nehezítő tényező, hogy mivel gyakran a gasztroenterológusok is tanácstalanok, az érintettek úgy érzik, tényleg csak a fejükben van a baj, ami pedig további pszichés stresszt jelent, ami viszont tovább ronthatja állapotukat.
(Kiemelt kép: nőklapja.hu)