Mi történt?

Napok óta tartó heves tüntetések folynak Belaruszban. Vasárnap ugyanis választásokat tartottak az egykori Szovjetunió utódállamában, amelyet az ottani ellenzék és több európai vezető szerint elcsalt a 26 éve hatalmat birtokló Alekszandr Lukasenko. Hivatalosan a diktátor nagy fölénnyel győzött, az ellenzéki jelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja azonban nem fogadja el a közzétett eredményt.

Miért fontos?

A belorusz nép egyre elkeseredettebben próbál tiltakozni az országot irányító diktátor, Lukasenko ellen. Különös fénytörést ad az eseményeknek, hogy a zsarnokkal szemben és a demokratikus értékek mellett egy nő, Szvetlana Tyihanovszkaja – és a csak nőkből álló stábja – áll, aki az ellenzék jelöltjeként indult a vasárnapi választásokon.

Tovább olvasnál? Amiről még szó lesz:

• Miként alakult úgy, hogy a belorusz helyzet formálásában hatalmas szerepet kaptak a nők?
• A Political Capital elemzője, Istrate Dominik segít értelmezni a rendkívül feszült belorusz politikát.

– Egy diktatúrában az ellenzéknek alig vannak lehetőségei a hatalom megdöntésére, a valódi ellenzéki jelöltek általában már a hivatalos jelöltség előtt elvéreznek, így az elnökválasztásra készülő Belaruszban is benne volt a levegőben, hogy a Lukasenko nem fogja engedni, hogy egy választáson elzavarja őt a nép. Az esélyes elnökjelölteket Lukasenko időben eltakarította az útjából: a korábbi bankár Viktor Babarikót bebörtönözte, a volt diplomata Valerij Cepkalo pedig egy jogtalan letartóztatástól tartva hagyta el hazáját. Tavasszal azonban feltűnt egy vlogger, Szergej Tyihanovszkij, aki egyre népszerűbb lett az interneten. Tyihanovszkij videóiban elsősorban a beloursz elnök COVID-19-járvánnyal kapcsolatos politikáját kritizálta élesen. Lukasenko ugyanis félvállról vette, lényegében tagadta a koronavírus-válságot, pszichózisnak nevezve azt. Tyihanovszkij azonban járta az országot, forgatott és beszélt az embereknek a járványveszélyről. A belorusz média szinte teljes egészében a hatalom ellenőrzése alatt van, kivéve az internetet és a közösségi médiát, így a vloggernek nagyon rövid időn belül több százezres követőtábora lett. Tyihanovszkij annyira hatékonyan hívta fel a belorusz társadalom figyelmét a vírusra, hogy az emberek – részben ennek hatására – önszerveződő módon próbáltak a közegészségügyi helyzeten javítani – világítja meg az események hátterét a nőklapja.hu megkeresésére Istrate Dominik. A Political Capital elemzője elmondta azt is, hogy Tyihanovszkijt ez a gyors médiakarrier és népszerűség indította el azon az úton, hogy májusban elinduljon a belorusz diktátor ellen. Felismerve a Tyihanovszkij által jelentett veszélyt, Lukasenko egy mondvacsinált okkal börtönbe zárta a népszerű vloggert, aki odáig sem tudott eljutni a folyamatban, hogy regisztrált jelöltté váljon. Ekkor lépett színre Tyihanovszkij felesége, aki technikai jelöltté vált a börtönben ülő férje helyett. A kampányához pedig két másik nő is csatlakozott: a szintén börtönben ülő másik ellenzéki jelölt, Viktor Babariko kampányfőnöke, Marija Kolesznyikova és Valerij Cepkalo felesége, Veronyika Cepkalo. – Három nő fogott össze Lukasenko ellen egy olyan országban, amelyben rettenetesen rossz a nők helyzete. Az ENSZ 2018-as adatai szerint minden második nőt éri az erőszak valamilyen formája, és minden harmadikat fizikailag is bántalmazzák – mutat rá az elemző, mennyire nagy jelentőséggel bír az, hogy ezzel a brutális és véres módszereiről híres diktatúrával három nő forduljon szembe. Szvetlana Tyihanovszkaja ráadásul az első valódi női elnökjelölt az ország történetében (az öt évvel ezelőtti és a mostani „választásokon” is volt még női jelölt, de őket valójában a karhatalom tolta előre a demokrácia látszatának kedvéért).
Istrate Dominik azt mondja, Tyihanovszkaját a hatalom eleinte csendesen hagyta kampányolni, nem avatkozott közbe, mert nem tekintette ellenfélnek.

– Az elnök többször is kifejtette, hogy az ország alkotmányát nem a nőknek írták. Azt is elmondta, a társadalom még nem kész arra, hogy női vezetője legyen, hiszen erejük sincs vezetni, az asszonyok feladata, hogy az államot és a férfiakat szolgálják.

Nem tartotta tehát komoly ellenfélnek Szvetlana Tyihanovszkaját, aki a kezdeti botladozó szerepléseit követően egyre jobban belejött a kampány során a politikusi szerepkörbe – fogalmaz az elemző, aki szerint ha lett volna érvényes közvélemény-kutatás, az feltehetően Viktor Babarikónak vagy Tyihanovszkaja férjének kedvezett volna .
Ehhez képest történt meg vasárnap a választás, amelyen a hivatalosan közölt adatok szerint a voksok több mint 80 százalékát kapta a regnáló elnök. Tyihanovszkaja nem fogadta el az eredményeket és a választási bizottsághoz fordult. Az elcsalt választások miatt az elkeseredett emberek utcára vonultak, és országszerte egyre több tüntetés indult el. A demonstrációk jelenleg is tartanak, a hatalom pedig próbálja elfojtani a tiltakozásokat, miközben több ezer belorusz lépett sztrájkba. Néhány nap alatt több mint 6700 tüntetőt börtönöztek be, egy részét pár napja – az Európai Unió nyomására – elengedték. A napok óta tartó tüntetésekben legalább ketten életüket veszítették, a bebörtönzött és azóta elengedett férfiak és nők pedig egyaránt súlyos rendőri bántalmazásról számoltak be. Tyihanovszkaja a belorusz titkosszolgálatok nyomására Litvániába távozott, feltehetően megzsarolták a férjével és nyomást gyakorolták rá, hogy szólítsa fel a tüntetőket a visszavonulásra.
Az Euronews minszki tudósítója megszólaltatta Marija Kolesznyikovát, Viktor Babariko volt kampányfőnökét, aki az országban maradt. – Tovább küzdünk a szabad és tisztességes választásokért, a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, és azokért, akiket a tüntetések során bántalmazás ért – mondta a tudósítónak Kolesznyikova. Az Euronews arról is beszámolt, hogy a három nő megtestesíti a fehéroroszok elkeseredettségét és elégedetlenségét. – A csütörtökön demonstrálók szerint ez a választás bebizonyította, hogy a nőknek is van hangjuk, és képesek képviselni az országot 26 évnyi hallgatás után. Úgy tűnik, eltökéltek az iránt, hogy hallassák a hangjukat – hallható az Euronews anyagában. Istrate Dominik ehhez hozzáfűzve mondja, hogy

kiemelkedő szerepük van a fehér ruhában, élőláncban tüntető nőknek. Ők lettek a demokrácia melletti kiállás szimbólumai.

A folytatást azonban nehéz megjósolni. – Sok múlik azon, hogy a hatalom valódi biztosítéka, a belorusz katonai és rendvédelmi elit kitart-e Lukasenko mellett. Moszkvának nem érdeke, hogy Belarusz demokratizálódjon, Putyin ugyanis nem akarja, hogy tovább gyengüljön a volt szovjet utódállamok körében a befolyása. Ha nem bukik az elnök, akkor nem mindegy, folytatódik-e az elnyomás, fokozódnak-e a megtorlások, habár az elmúlt nap folyamán jelentősen enyhült a rendőri erőszak. Az Európai Unió szankciókat helyezett kilátásba, ugyanakkor nem látni, hogy reagál érdemben az a hatalom, amely szerint szó sem lehet a szavazatok újraszámlálásáról. Nem lehet tudni, hogy a nemzetközi nyomás később milyen reakciókat vált ki Lukasenkóból. A belorusz rendszer egy szovjet típusú diktatúra, amelyben nehéz elképzelni, hogy az ország elnöke olyan gesztusokat tegyen, amelyek csökkentik a hatalmát – vetíti előre a komor jövő lehetőségét a Political Capital elemzője. Egy biztos, a társadalmi elégedetlenség akkora méreteket öltött, hogyha Lukasenko a választásokat hivatalosan meg is nyerte, a belorusz társadalmat minden bizonnyal elvesztette.

(Kiemelt kép: a fehérorosz fegyveres erők letették a páncéljaikat, ezzel fejezték ki a tüntető nőkkel szembeni szolidaritásukat, forrás: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!