Mi történt?
Egy új kutatás szerint az Egyesült Államokban túlgyógyszerezik a nőket, és erősebb mellékhatásokkal is meg kell küzdeniük, mert a gyógyszerek klinikai tesztjeit zömében férfiakon végzik. Egy másik kutatás szerint a probléma világszerte megfigyelhető.
Miért fontos ez?
Ha a teszteken az ember=férfi, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy sok alapvető termék és használati tárgy nemcsak kényelmetlen a nők számára, hanem akár veszélybe is sodorhatja őket.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Miért szerepel olyan kevés nő a klinikai teszteken?
- Milyen káros és veszélyes mellékhatásokat tapasztalnak a nők?
- Hol derült még ki, hogy a nők alulreprezentálása a teszteken veszélyezteti őket?
A férfiaknál kétszer gyakrabban tapasztalják a nők a gyógyszerek mellékhatásait, sőt, a nőket túl is gyógyszerezik az Egyesült Államokban, számol be a Vice a kaliforniai Berkeley és a chicagói egyetem tudósainak közös kutatásáról. Az eredmények szerint az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) gyakran hagy jóvá olyan gyógyszereket és a hozzájuk rendelt adagolási előírásokat, amelyeket szinte kizárólag csak férfiakon teszteltek. Azaz nem vették figyelembe, hogy a nők szervezete máshogy reagálhat a hatóanyagokra és az adagokra.
A kutatók szerint ez magyarázhatja azt is, hogy a nők az esetek 90 százalékában a mellékhatások közül a rosszabbakat és veszélyesebbeket élik át.
Ilyenek a hányinger, a depresszió, fejfájás, hallucinációk, az elhízás, nyugtalanság, a szélütés vagy a szív- és érrendszeri zavarok.
Annak évtizedekre visszamenő okai vannak, miért ilyen alulreprezentáltak a nők a klinikai teszteken. Az FDA 27 éve törölte azt a szabályt, ami kitiltotta a szülőképes korú nőket a tesztekből attól tartva, hogy ezek kockázatosak lehetnek a fogamzóképességükre. Az eredeti tiltás oka az volt, hogy a hetvenes években a reggeli rosszullétek kezelésére a hiányosan tesztelt talidomidot írták fel a terhes nőknek, csakhogy ez súlyos fejlődési rendellenességeket okozott a magzatoknál. Ugyan 1993 óta a tiltás nem él, a hatása máig tapasztalható a kutatásokban és gyógyszerezésben is, azaz hogy nők és férfiak ugyanazt az adagot kapják a gyógyszerekből, idézi a Science Alert a tanulmány szerzőit.
A Biology of Sex Differences szaklapban publikált cikkhez a tudósok több mint 5000 olyan tudományos kutatást elemeztek, amely azzal foglalkozott, hogyan dolgozza fel az emberi szervezet a gyógyszereket. A szerzők viszont most kifejezetten arra koncentráltak, hogy a tesztalany neme befolyásolta-e, milyen mellékhatásokat tapasztal. És az esetek túlnyomó többségében igen, befolyásolta, és nem a testsúly jellemző különbsége miatt: 86-ből 76 esetben a férfi és a női szervezet másképp reagált a gyógyszerre.
A gyógyszerezés és az adagolás veszélyes problémája nem csak az Egyesült Államokat érinti.
Egy átfogó nemzetközi kutatás 43 ezer már publikált tanulmányt és több mint 13 ezer klinikai tesztet vizsgált. Ezek közös jellemzőjének az bizonyult, hogy a nők látványosan alulreprezentáltak a teszteken, különösen az olyan nemzetközi kutatásokban, amelyek a HIV/AIDS-szel, a krónikus vesebetegségekkel és a szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkoztak. A női alanyok elhanyagolása ráadásul megjelent már az állatkísérletek stádiumában, amelyekben szintén zömében hím egyedeket használnak.
Férfiakra tervezett világ
Amikor 2019 márciusában meghiúsult az űrkutatás történetében első, csak nőkből álló űrséta, az azért történt, mert az űrállomáson csak egy darab olyan, közepes méretű szkafander volt, amely alkalmas lett volna a feladatra. A két nőnek pedig két M-es űrruhára lett volna szüksége.
De menjünk tovább: az Egyesült Államokban csak 2011-től használnak női testet modellező bábukat az autók töréstesztjéhez, pedig a nők 47 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg súlyosan, és 17 százalékkal valószínűbb, hogy meghalnak az autóbalesetekben, mint a férfiak. Mindez azért történik, mert az autók tervezésekor nem veszik figyelembe, hogy a nők jellemzően alacsonyabbak és közelebb húzódnak a kormányhoz.
Ugyanez a mintázat megfigyelhető az élet számos területén – csupán néhány példa:
- a női vécék előtt kanyargó soroknál,
- hogy az irodák légkondicionálása átlagosan öt fokkal alacsonyabbra van állítva, mint ahogy a nőknek jó lenne, mert a férfiaknak úgy megfelelő,
- hogy a védőfelszereléseket (katonai, építőipari) a férfiak anatómiai sajátosságaira tervezték, miközben például az amerikai hadseregben több nő szolgál, mint valaha.
Ezt a statisztikai adatokkal is alátámasztott jelenséget Caroline Criado Perez a magyarul is elérhető Láthatatlan nők című könyvében nemi adatszakadéknak hívja, azaz, hogy a politikai, egészségügyi, infrastrukturális, ipari döntéseknél nem veszik figyelembe a nőket – az emberiség felét.
(Kiemelt kép: Getty Images)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!