Mi történt?

Hamarosan rengetegen fognak szenvedni az allergiás tünetektől. 

Miért fontos?

A tévhitekkel ellentétben fel lehet készülni a kellemetlen időszakra. A koronavírus árnyékában az is fontos, hogy meg tudjuk különböztetni az allergiás reakciókat a légúti megbetegedések, a vírusfertőzések és az új koronavírus-fertőzés tüneteitől.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Egyre durvább szezonok jöhetnek. 
• Ilyen tünetekkel számolhatunk, ha beköszönt az allergia.
• Pár dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a parlagfűről.

Egyre több a tüsszögő, könnyező ember

Egyes becslések szerint már körülbelül kétmillió allergiás ember él Magyarországon: minden hetedik magyar küzd az évente visszatérő allergiás tünetekkel. Hogy növekvő tendenciáról beszélünk, azt a hazai patikai forgalmi adatok is mutatják, amelyek szerint az utóbbi öt évben 6,5 százalékkal emelkedett az allergia tüneteinek enyhítésére gyógyszert szedők száma.
A nyár végi szenvedést szinte mindig a parlagfű okozza, amelynek pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni. A pollenallergia persze nemcsak nálunk jelent problémát, ráadásul az EPA adatai szerint egyre durvábbak a szezonok. Az Egyesült Államokban a hőmérséklet emelkedésének hatására 1995 és 2015 között az allergiaszezon átlagosan 6-21 nappal lett hosszabb, és ez a tendencia várhatóan folytatódik. Mindez összefügg a klímaváltozással, a melegebb időjárás hatására több pollen, valamint erősebb allergén anyagok lesznek a levegőben, ezek pedig hozzájárulnak a tünetek romlásához. És ha ez még nem lenne elég, az üvegházhatású gázok is további légzési nehézségeket okozhatnak az érintett betegek számára.

Ilyen tünetekkel számolhatunk:

Az allergia leggyakoribb formája, az allergiás rhinitis (szénanátha), melynek hátterében valamilyen belélegzett allergénnel szemben alakul ki túlérzékenységi reakció.

Jellegzetes tünetei az orrviszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás, bedugult orr, torok- és szemviszketés. A kiváltó ok többnyire valamilyen virágpor/pollen, így sok esetben szezonhoz köthető a tünetek megjelenése.

Kora tavasszal például a virágzó fák okozhatnak panaszokat, a Magyarországon is sok embert érintő parlagfű pedig augusztusban virágzik. Vannak egész évben panaszokat okozó allergének, melyek közül az egyik leggyakoribb a házipor-atka által kiváltott allergiás rhinitis – olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán. A COVID-19 fertőzés ugyan szintén a légutakat érinti, azonban kevésbé jellemző tünete a tüsszögés és a viszketés. A fertőzés jellegzetesen hirtelen szag- és ízvesztéssel jár, ami allergia esetén hosszabb folyamat eredménye lehet, plusz a fertőzést emellett gyakran kíséri hőemelkedés vagy láz.

Nem a kalcium tabletta fog segíteni

A jó hír, hogy ugyan megszabadulni nem lehet az allergiától, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. Érdemes a vény nélkül kapható allergiakészítményeket kipróbálni, hiszen ezek hatása néhány napos használatot követően már érezhető, ugyanakkor el kellene felejteni néhány tévhitet, amelyek még mindig aktívan élnek a köztudatban, ugyanakkor nem használnak a panaszokra. Ilyen például a még orvosi körökben népszerű elképzelés (főleg itthon), hogy a kalcium ellenszere a túlérzékenységnek. Annak ellenére, hogy 2009-ben egy híres orvosi szaklap, az Advances in Clinical and Experimental Medicine leírta, hogy a kalcium használatát az allergiás esetek kezelésére nem lehet alátámasztani szakmai szempontból, inkább csak egy régi, indokolatlan szokás életben tartásáról van szó. Többet ér egy szakorvos véleménye, ugyanis már léteznek olyan gyógyszeres, terápiás módszerek, amelyek jócskán enyhíthetik a tüneteket és élhetőbbé tehetik a pollenszezont. A szakemberek szerint idény előtt egy hónappal tanácsos elkezdeni a felkészülést, legyen szó vény nélkül vagy vényre kapható készítményekről.

Pár dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a parlagfűről:

1.      Észak-Amerikából származik
Sebő Zsuzsa homeopata orvos  elmondta, hogy sokaknak bosszúságot okozó gyomnövény Észak-Amerikából származik, és több mint 40 fajtája ismert, melyek közül az Ambrosia artemisiifolia okozza a legtöbb allergiás panaszt. Üres telkeken telepszik meg, és könnyedén alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, így a drasztikus időjárás-különbség sem tud keresztbe tenni neki. Európába a 19. század végén került be, ahol pedig a Rhone völgye, Észak-Olaszország bizonyos területei, valamint Románia mellett Magyarországon található belőle a legtöbb.

Parlagfű (Ambrosia Artemisifolia) Getty Images

2.      Az indiánokkal kezdődött minden
A parlagfüvet az indiánok használták először. A bennszülött nép a kukorica előtti időkben még fogyasztotta is a növényt, továbbá kötelet készített az erős rostjaiból. A parlagfű magyar elnevezése a művelés alól kivont, parlagon hagyott területekre utal.

3.      Pollenje akár 1000 kilométert is képes utazni
A nagyvárosok levegőjében a parlagfű pollenje a szennyeződéssel összetapadva utazik, és a szél segítségével könnyen eljut az egyik növényről a másikra. A meleg légáramlatoknak köszönhetően 2 kilométer magasra is fel tud szállni, sőt akár 1000 kilométert is képes megtenni. Többek között ez is az oka annak, hogy a világon több mint 13 millió ember nyarát keseríti meg, Magyarországon egyedül körülbelül 100 millió eurót költünk évente a parlagfű elleni védekezésre.

4.      A felső emeletek nagyobb veszélyben vannak
Nappal a meleg levegővel felfelé száll, így ha toronyház felső emeletén laksz, a meleg nyári napokon érdemes zárva tartani az ablakodat napközben, hogy csökkentsd a kellemetlen tüneteket. Este, amikor a hűvösebb levegő lefelé áramlik, a földszinti szomszéd ablaka előtt lesz több a pollen.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy előfizetői tartalmakhoz is hozzáférj!