Mi történt?
Egy friss tanulmány szerint a nők által vezetett országok jobban kezelték a koronavírus-járványt a halálesetek számát tekintve – írja a The Guardian.
Miért fontos ez?
Ez az első tudományos alátámasztása ennek a járvány során többször előkerülő feltételezésnek. Bár a németországi Angela Merkel, az új-zélandi Jacinda Ardern, a dán Mette Frederiksen, a tajvani Tsai Ing-wen és a finn Sanna Marin eredményesnek tűnő válságkezelési stratégiája többször reflektorfénybe került, de eddig tudományos elemzés nem támasztotta alá azt a sejtést, hogy összefüggés lehet a jobb teljesítmény és a női vezetők között. Most a Gazdaságpolitikai Kutatási Központ tette közzé azt az elemzést, melyben 194 ország adatait vizsgálták és vetették össze, és amely alátámasztja ezt a feltételezést.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Milyen változók mellett jutottak ugyanarra az eredményre a kutatók?
- Mi volt a vizsgálat célja?
- Mi a helyzet Magyarország és Szlovákia összefüggésében?
A nők által vezetett országok eszerint „rendszerszinten és kimutathatóan jobb” eredményeket mutattak a koronavírus-járvány kezelését illetően. Ennek oka, hogy korábban rendeltek el zárlatot, így fele annyi haláleset történt a vírus következtében, mint a férfiak által vezetett országokban. A különbség „az előrelátó, felelősségteljes és összehangolt politikai válaszokkal magyarázható”, melyet a női vezetők adtak a járványhelyzetre – írták a kutatók. Akkor is hasonló következtetésekre jutottak, miután a legtöbbször példaként felhozott, ismertebb eseteket, a – nők által vezetett – Németországot és Új-Zélandot, valamint a – férfi által vezetett – USA-t kivették a statisztikákból.
„Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a női vezetők gyorsabban és határozottabban reagáltak a lehetséges halálesetekre” – mondta Supriya Garikipati, a Liverpool Egyetem kutatásban résztvevő közgazdásza.
„Szinte minden esetben hasonló volt a tapasztalat: jóval korábban bevezették a zárlatot, mint a férfi vezetők. Noha ennek hosszú távú gazdasági következményei lehettek, ez a döntés minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy ezekben az országokban számottevően kevesebb haláleset történt a járvánnyal összefüggésben.”
A kutatásban május 19-cel bezárólag azt elemezték, hogy milyen szakpolitikai válaszokat adtak a különböző országok a járványra, és ezt vetették össze az összes COVID-19 halálesettel. Számos olyan változót vezettek be, amelyek megbízható összehasonlításokat és elemzéseket tettek lehetővé az országok közötti eltérő eredményeket illetően. A figyelembe vett adatok között szerepelt a GDP, a teljes népesség, a népsűrűség és az időskorúak aránya, az egy főre jutó éves egészségügyi kiadások, a nemzetközi utazás szabályozásai és a nemek közötti egyenlőség szintje az adott társadalomban. Mivel a közel 200 vizsgálat tárgyát képező országból csak 19-et vezettek nők a tavaszi járványidőszakban, a legközelebbi szomszédos országokat is megvizsgálták, hogy ellensúlyozzák a kis mintából adódó esetleges torzulásokat.
„A kutatás egyértelműen megerősítette, hogy ha a nők által vezetett országokat összehasonlítjuk a hozzájuk hasonló országokkal különféle jellemzők alapján, akkor azt látjuk, hogy [regionális összefüggésben is] jobban teljesítettek, ezt támasztják alá a kevesebb esetszámok és a kevesebb haláleset is” – nyilatkozta a The Guardiannek Garikipati.
Míg a női vezetők kockázatkerülőbbek voltak a megbetegedéseket tekintve, mivel korábban zártak be, mint a férfi vezetők, ez azt is jelentette, hogy a gazdasági területen viszont hajlandóak voltak kockázatot vállalni.
A kutatók remélik, hogy eredményeik kiindulási pontként szolgálnak majd annak felfejtésében, hogy mennyiben befolyásolják a nemzeti vezetők válságkezelési stratégiái a COVID-eredményekben tapasztalható különbségeket.
Ugyan a Guardian cikk erről már nem ír, de érdemes egy pillantást vetnünk Magyarország és a Szlovákia közötti halálozási rátákra is. Míg nálunk eddig 609 halálesetet regisztráltak, addig a szomszédos országban 33-at. Szlovákiában a miniszterelnök ugyan férfi, ám női vezetőjük is van, Zuzana Caputova köztársasági elnök személyében.
(Kiemelt kép: Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke, 2020. március 24-én a legmagasabb riasztási szintet rendeli el a COVID-19 járvány megfékezése céljából. Csak az alapvető szolgáltatásokat nyújtó helyek maradhatnak nyitva. Fotó: Hagen Hopkins / Getty Images)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy előfizetői tartalmakhoz is hozzáférj!