Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, és neki három szépséges lánya. Nyaranta a nagy melegben az egész királyi család egy erdei patakra járt fürdeni, úszni, a fák árnyékában hűsölni. Igen ám, csak azt nem tudták, hogy a patak a földalatti világ bejárata is egyben – onnan leste őket Répahős, a föld alatti világ királya. Nagyon megtetszett neki Emma, a legkisebb királykisasszony; szerette volna elvinni magával a saját birodalmába. Egy nyári napon, amikor a három királylány a patakban fürdött, egy óvatlan pillanatban Répahős elkapta Emmát, és lehúzta a föld alá.
Emma csak sírt és sírt, hiába próbálta Répahős felvidítani. Mondta neki, milyen régóta szereti már, és mennyire szerette volna elhozni őt ide, a saját birodalmába; ajánlott neki kincseket, mindent, amit csak a föld mélye kínál. Végül Emma azt kérte, ha már nem engedi haza a föld felszínére, legalább társaságot szerezzen neki.
– Ha királynévá szeretnél tenni, akkor adj mellém udvarhölgyeket!