Mi történt?

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) által vezetett európai felmérés szerint a tanulók mindössze 20 százaléka, vagyis mindössze 5-ből 1 gyermek végzett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően legalább napi 60 perces testmozgást a tavasszal bevezetett kijárási korlátozások alatt.

Miért fontos?

A rendszeres sportolás az egyik legjobb immunerősítő, mégis keveset mozogtak a gyerekek az új típusú koronavírus-járvány tavaszi hulláma alatt.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Bemutatjuk a nyár elején készült kutatás eredményeit.
• Kitérünk arra, hogy az MDSZ milyen útmutatókkal szolgál ahhoz, hogy hogyan lehet az új tanévben a testnevelésórákat és iskolán kívüli sportfoglalkozásokat biztonságosan lebonyolítani. Az ajánlások a pedagógusok és szülők számára is fontosak lehetnek.

Biztos sokan emlékeztek rá, mekkora sikere volt a közösségi médiában annak a testnevelés tanárnak, aki „vasalósdeszkás” tanárként vonult be a köztudatba. A makói pedagógus vicces videót vett fel és küldött el a diákjainak arról, hogyan lehet a lakásban egy vasalódeszka segítségével gyakorolni az úszást. A videón keresztül finom irónia segítségével akart humort csempészni a diákjai életébe, hogy a karanténban töltött napokat könnyebben átvészeljék. Kicsit mintha arra is utalt volna a videóban, mennyire abszurd online testnevelésórákat tartani. Voltak persze testnevelő tanárok, akik inkább online edzésnaplóban ösztökélték több-kevesebb sikerrel a gyerekeket a napi mozgásra, megint mások házi dolgozatot írattak a különböző sportágak szabályzatairól. A testneveléstanárok – érthető okokból – talán jobban zavarban voltak a digitális munkarend bevezetése miatt, mint mások.

Strukturált napirend

Érzékelvén a problémát, az MDSZ 2020 május 15. és 31. között 6-18 éves gyerekek körében kutatást végzett, amelyben 11 európai országból közel 9000 fő vett részt. A felmérés során a kutatók arra keresték a választ, hogy mennyit mozogtak a gyermekek a járvány hatására bevezetett korlátozások alatt, illetve mi befolyásolta az aktivitásukat. Ha visszaemlékezünk, eszünkbe juthat, milyen gyönyörű tavaszunk volt, arra biztosan nem hivatkozhatunk, hogy a szabadban mozgást a rossz időjárás korlátozta.

De vajon bicikliztek-e, futkároztak-e, sportoltak-e napi szinten a karantén idején a gyerekek?

– Sajnos igen alacsony arányban végeztek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelő, legalább napi 60 perc testmozgást az iskoláskorú gyermekek a tavasszal bevezetett kijárási korlátozások alatt. Mindössze 5-ből 1 gyermek volt aktív legalább az ajánlott, 60 perces időtartamban. A tanulók emellett – a digitális oktatásnak köszönhetően – jóval több időt töltöttek képernyő előtt a javasolt napi legfeljebb 2 óránál. Leginkább azok a gyerekek végeztek megfelelő mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitást a korlátozások alatt, akik strukturált napirendet követtek, akik aktívan részt vettek az online testnevelésórákon, és akik legalább napi 2 órát játszottak a szabadban – olvasható a kutatás összefoglalójában. A kutyatartás jótékony hatásával már máskor is találkoztunk. Éppen a mozgással összefüggésben derült ki egy, a hvg.hu által idézett amerikai tanulmányból, hogy akinek kutyája van, hosszabb ideig él, és a kardiovaszkuláris halálozás kockázatának kevésbé vannak kitéve.
De visszakanyarodva a kutatáshoz: Balogh Gábor, az MDSZ elnöke a kutatás kapcsán lapunk megkeresésére azt mondta, a WHO ajánlása fontos kiindulópont kellene hogy legyen, mert a napi 60 perc intenzív mozgással bizonyítottan nagyon hatékonyan erősíthető az immunrendszer. De nem csak emiatt érdemes a szülőknek figyelniük arra, hogy ennyi ideig mozogjanak a gyerekeik.

Az egészséges pszichés és idegrendszeri fejlődéshez is elengedhetetlen a legalább napi 60 perc intenzív mozgás.

(Ez az intenzitást akkor érhető el, ha megemelkedik a pulzus és a légzésszám. Ilyen sportok például a futás, kerékpározás, úszás.) Tanítási időszakban viszonylag egyszerű a helyzet, mert gyerekek a mozgás jelentős részét „letudják” a mindennapos testnevelésórákon illetve a tanórák közötti szünetekben. Sok gyerek jár tanítás utáni edzeni is. A március közepén elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend életbe lépése, a játszóterek és parkok bezárása, a csoportos edzések megtiltása nagyon átrajzolta a gyerekek napirendjét. – A felmérés azt mutatja: a távolléti oktatás egyik legmostohább gyermeke sajnos a testneveléstantárgy volt. Magyarországon a tanulók csaknem egyharmada nyilatkozta ugyanis azt, hogy egyáltalán nem vett részt online testnevelésórán. Nem túl biztató ugyanakkor, hogy akik részt vettek, azoknak is csupán körülbelül harmada volt aktív az online testnevelésórákon – derült ki a kutatásból. Mindezek mellett azt is megtudtuk: a fiatalabb, 6-10 éves gyerekek aktívabbak voltak, mint idősebb társaik, illetve a fiúk többet mozogtak, mint a lányok. A nemek szerinti arány elég nagy eltérést mutat: míg a fiúk 24 százaléka, addig a lányoknak csak 16 százaléka érte el a kívánt napi aktivitást. Balogh Gábor nem tartotta meglepőnek, hogy a kutatás eredménye szerint a falusi, kistelepülési környezet és életmód is kedvezett a mozgásnak, illetve akinek kutyája, kertje van, szintén nagyobb arányban mozgott napi rendszerességgel. De ha valaki azzal mentegetné magát városi szülőként, hogy a kert és a vidéki környezet hiánya miatt rajta kívül álló okokból kifolyólag nem mozgott eleget a gyereke, annak rossz hírünk van: a napi aktív mozgásra ugyanis a legerőteljesebb hatása a strukturált napirendnek volt.

Ajánlások

– Azoknak a gyereknek a harmada, akik a kijárási korlátozások során meghatározott napirend szerint éltek, eleget mozogtak napi szinten, azok viszont, akiknek napirend nélkül szétcsúszott a napjuk, mindössze 15 százalékuk mozgott csak.

Mint volt élsportoló, különösen fontosnak tartom kiemelni a napirend fontosságát

– fogalmazott a nőklapja.hu-nak Balogh Gábor, aki bizakodó a tekintetben, hogy szeptemberben – a járványügyi szabályokat betartva – de normál munkarendben indul el a tanítás.
Mivel a COVID-19 fenyegető árnyéka rávetül a tanévkezdésre, az intézményeknek számos ponton igazodniuk kell az aktuális járványügyi helyzethez. Ahhoz, hogy a testnevelés órák és az iskolai keretek között szervezett sportfoglalkozások biztonságosak legyenek, az MDSZ néhány pontba szedte ajánlásait.

1. Az időjárási körülmények figyelembevételével törekedni kell a szabadtéri testnevelésórák és sportfoglalkozások megvalósítására.
2. A tanórákon részt vevő tanulói létszámnak megfelelően biztosítani kell a megfelelő távolságtartást. Ehhez szükséges lehet helyszínmódosítás, vagy az osztályok tanulócsoportokra bontása.
3. A sportfoglalkozásokon törekedni kell a testi kontaktus elkerülésével járó mozgásformák alkalmazására.
4. Minden tanóra és foglalkozás előtt és után biztosítani kell az alapos kézmosást, kézfertőtlenítést.
5. Amennyiben a testmozgásra használt teremben nincs lehetőség a folyamatos légcserére, szellőztetésre, abban az esetben nem engedélyezhető a beltéri foglalkozások megtartása.
6. Lehetőség szerint olyan sporteszközök használata javasolt, amelyeket könnyen fertőtleníteni lehet minden tanórai használatot követően. A sporteszközök használatakor törekedni kell arra, hogy egy-egy foglalkozáson minimális legyen az eszközök cseréjéből, átadásából adódó vírusterjedés lehetősége. Jó megoldás, ha egy tanórán csak egyvalaki dolgozik egy adott eszközzel.
7. A maszkhasználat nagy intenzitású mozgások alatt tilos.

A szakmai iránymutatást az MDSZ elküldte a Nemzeti Népegészségügyi Hivatalnak és a tisztifőorvosnak is.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztálj, hogy előfizetői tartalmakhoz is hozzáférj!