Mi történt?
Rengeteg oktatási hulladék is összegyűlhet egy tanév során (Angliában például 258 300 tonna), de környezetkímélőbb tanszerekkel tehetünk a fenntarthatóbb tanévért.
Miért fontos?
Mert a Föld hulladékproblémája nem megoldott, sőt, a koronavírus-járvány miatt minden eddiginél több hulladékot termelünk.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Ezért fontos a papírgyűjtés!
- Hasznos tippek az új iskolaévhez.
- Ezt az anyagot kerüljük, ha a tudatosak akarunk lenni!
1,2 millió diák kezdte meg az új tanévet. A koronavírus-járvány miatti fejetlenségben van, akinek még nincs meg mindene, mások rögtön karanténnal kezdték az évet. De járvány ide vagy oda, a tanítás beindult, annak minden velejárójával, a velejárók szerves része pedig a hatalmas mértékű hulladék, amelyet az oktatás során termelnek az intézmények és a tanulók. Sokszor háttérbe szorul az iskolák szerepe a környezetvédelemben, pedig az egyik legkézenfekvőbb helyszínt nyújtják a környezettudatos életvitelre való nevelésnek és a hulladékcsökkentés lehetőségének is.
Belefulladunk a műanyagba
Magyarországon 2018-ban átlagosan 381 kg háztartási hulladékot termeltünk fejenként. Ezzel még mindig a 492 kg/fő európai átlag alatt maradtunk, azonban a helyzet így is aggasztó, különösen, hogy a karanténidőszak és a fokozott higiéniai előírások miatt idén biztosan magasabb lesz a szám. Amerikában a járvány kitörése óta például 250-300%-kal nőtt az egyszer használatos műanyagtermékek és csomagolások forgalma, derült ki a 102 ország hulladékfeldolgozóit tömörítő Nemzetközi Szilárdhulladék Társaság szakértőjétől, Antonis Mavropoulostól. A növekedésért nagy részben a járvány elleni védekezéshez használt kesztyűk, maszkok és arcpajzsok járultak hozzá.
Az online kereskedelem hatalmas növekedése is hozzátett a műanyaghulladék sokasodásához, hiszen a szállításálló csomagolás általában többrétegű, sokféle műanyagból készül, amit nem is lehet újrahasznosítani.
A különböző felmérések pedig arra is rávilágítottak, hogy a lakosság hulladékszelektáló kedve is csökkent, Athénban a járvány kitörése óta 150%-kal nőtt meg a kommunális szemétbe hajított műanyag mennyisége, ezen kívül pedig az újrahasznosító üzemek is visszavettek, sőt, vannak, amelyek le is álltak tavasszal és kora nyáron, mert az üzemek tulajdonosai megijedtek attól, hogy a koronavírus akár 72 órán át is életképes maradhat műanyag felületeken. Már a késő tavaszi adatokból is látszott, hogy ugyan a légszennyezés világszerte csökkent a zaj- és fényszennyezéssel együtt, az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont szinte semmit sem változott, a hulladékból pedig kifejezetten több lett.
Szelektív és kommunális hulladék halmai keverednek a londoni Wembley-ben, az emberek a koronavírus miatti korlátozások alatt igyekeznek megszabadulni feleslegessé vált tárgyaiktól. 2020. április 1. (Fotó: Chris Gorman / Getty Images)
2020 tehát nem hogy javulást hozott az emberiség hulladéktermelésében, de sokat rontott rajta, ezért igen fontos már a gyerekeket is tudatos magatartásra nevelni, erre pedig a szakértők szerint nem opcióként kell tekinteni. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója is így vélekedik: „Az iskolai hulladék visszaszorítására nem kihívásként, hanem lehetőségként kell tekinteni, amely révén a tanulók számára is világosabbá válik, hogy apró változásokkal igazán hatalmas lépéseket tehetünk egy tisztább élet felé. A gyermekek környezettudatosságra való nevelését alapvető fontosságúnak tartom, hiszen a jövő generációja – a folyamatosan fejlődő technológiának és az egyre nagyobb mértékű odafigyelésnek köszönhetően – sokkal többet tud tenni azért, hogy egy zöldebb jövő elé nézhessen.”
Kellenek a kicsik is!
A kulcs a megelőzésben rejlik, amelyhez elengedhetetlen a legkisebbek bevonása is. Itthon évente átlagosan több mint 100 kilogramm papírt használunk fel, amelynek nagy része a szemétben végzi. Ha belegondolunk abba, hogy egy első osztályos kisgyermeknek hány füzetre van szüksége egy évben, és ezt megszorozzuk az osztálylétszámmal – az egyenlet kedvéért számoljunk 20 kisiskolással – pillanatok alatt 100 fölé ugrik egy osztály éves füzetmennyisége. Az angol hulladék és erőforrások cselekvési program, vagyis a WRAP egyik kutatása szerint az Egyesült Királyságban naponta 185 emeletes busznyi szemét gyűlik össze az általános és középiskolákból, ami közel 260 000 tonna oktatási hulladékot jelent a szigetország számára, minden évben. A felmérésből az is kiderült, hogy mind az általános, mind a középiskolákban a papíralapú hulladék teszi ki ennek egyik legnagyobb százalékát, ezért is olyan fontos, hogy a környezetbarát anyagokat, például a hullámkartont és az újrahasznosított papírt helyezzük előtérbe az iskolai életben, és a tanszereknél egyaránt. Ha gyermekünk esetleg a csilli-villi designt hiányolja, magyarázzuk el neki, hogy azok nagyon károsak, ezért legyen büszke az ő környezetbarát kis füzeteire.
Tippek a tudatos tanévhez
A környezetbarát iskolai léthez azonban kicsit mélyebbre kell ásnunk magunkat a hulladékkerülő praktikákba. Sokan talán nem tudják, de
minden egyes tonna újrahasznosított papírral nem kevesebb, mint 17 fát menthetünk meg a kivágástól.
FSC jelzés. (Forrás: Wikipédia)
A legkézenfekvőbb tehát, ha olyan füzeteket használunk és vásárolunk, amelyek újrahasznosított papírból készültek. Szerencsére az írószerek között is találunk környezetbarát opciót: az újratölthető tollak, valamint az FSC jelzéssel ellátott ceruzák – amelyek minősítése szavatolja, hogy a termék megfelel a környezettudatos és társadalmilag felelős termelés és gyártás feltételeinek – mind a segítségünkre lesznek, ha fenntarthatóan szeretnénk kezdeni a tanévet. A tankönyvek csomagolása pedig valódi kreatív családi program lehet, ha elfelejtjük a – sajnálatos módon nem is lebomló – fényes, csillogó műanyag csomagolásokat. Bevonhatjuk őket már átlapozott újságpapírral, újra felhasznált natúrpapírral vagy akár vékonyabb hullámkartonnal is, amelyet kedvünk szerint díszíthetünk.
Az iskolatáska és a kiegészítők (hegyező, tolltartó, radír) kiválasztásánál pedig a legfontosabb szempont, hogy kerüljük a PVC-t tartalmazó darabokat, hiszen előállításuk nagyon káros hatással van környezetünkre,
ezen kívül pedig májkárosító dioxinokat is tartalmaznak. Szerencsére vannak már olyan ragasztó stickek is, amelyek teste 100%-ban újrahasznosított műanyagból készül, a ragasztójuk pedig 60%-ban vizet tartalmaz, ráadásul oldószermentesek is. A hazai termékek előnyben részesítése természetesen az iskolával kapcsolatos termékeknél is fontos, hiszen a távol-keletről importált (sokszor silány minőségű) árut rengeteget kell még utaztatni is. Több márka is van, amelynek termékei ugyan drágábbak, mint keleti társaik, de újrahasznosított anyagokból készülnek (például PET palackól), emellett pedig sokkal strapabíróbbak, így hosszú éveken át a gyerek társai lehetnek. Nagyobbaknak ideálisak a svéd Fjallraven Re-Kanken táskái, amelyek legyártásához 11 palackot használnak fel, de a sima Kankeneket sem kell bevonni extra anyaggal ahhoz, hogy vízlepergetőek legyenek. Az Ergobag táskái között a kicsiknek is találunk megfelelőt, ezek állíthatók, így szintén évekig a gyerek társai lehetnek. A holland Engel márka is PET palackból készíti szupercuki táskáit, egy kis utánajárással számtalan olyan terméket találhatunk, amelyek nemcsak környezetvédelmi szándékainkat, de a szép dizájn iránti igényünket is kielégíthetik.
(Forrás: Rondo Hullámkartongyártó Kft., Bloomberg, National Geographic, The Economist. Kiemelt kép: Getty Images)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
